Fontos bemutatóra került sor Svédországban, a világ megismerhette a Mercedes tisztán elektromos meghajtású SUV modelljét, amely már értelmezhető hatótávolsággal kerül majd a szalonokba jövőre. Az EQC 400 4Matic debütálása igazi mérföldkőnek tekinthető, amely jelzi, egyre közelebb kerülünk az elektromos autók elterjedéséhez. Olyan időszak ez, amikor az előírások egyre szigorodnak, a piac fokozatosan pörög fel, de a robbanás még várat magára. Érzik ezt a németek is, akik láthatóan nem sietnek, az EQ almárka első modelljével nem akarják rárúgni az ajtót a világ járműiparára. Nem hoznak komoly újításokat, csupán a tőlük elvárt magas minőséget teszik le az asztalra, a lehetőségeikhez mérten. A Mercedes mozgástere ugyanis viszonylag szűkös volt, egy olyan autóval kellett előrukkolniuk, amely megállja majd a helyét az egyre erősebb piaci versenyben és azért remélhetőleg valamennyi pénzt is tudnak majd vele keresni, hogy a menedzsment ne vívja ki a befektetők haragját.

A 2016-os Párizsi Autószalon fordulópontot jelentett a Mercedesnél, ez volt az az esemény, ahol egyértelművé vált, nagyon is komolyan gondolják a németek az elektromos autózást. Dieter Zetsche, a vállalat vezére ugyanis bejelentette, EQ néven új almárkát hoztak létre, amelynek ernyője alatt készülhetnek majd a jövőben a Mercedes tisztán elektromos meghajtású modelljei. Ezzel a vállalat menedzsmentje érdemi lépést tett annak érdekében, hogy elkezdje felkészíteni a Mercedest egy olyan új korszakra, amely alapjaiban rengeti meg az autógyártás bő 100 éves üzleti modelljét.

A cég jövője szempontjából majdnem ennyire fontos eseményre került sor kedden, a Mercedes bemutatta első, értelmezhető hatótávolsággal rendelkező elektromos modelljét, az SUV szegmensben versenyző EQC 400 4Maticot. A világ ezzel megismerhette azt az autót, amely már kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a németek igenis időben léptek és elkezdték leküzdeni több éves lemaradásukat az elektromos autózás területén. A történethez viszont hozzátartozik, hogy hosszú és rögös út vezetett idáig.
 

Őrült nagy volt a nyomás, lépni kellett

Aki végignézi majd az eseményen készült videót, láthatja, hogy a bemutatón nagyon büszkén állt a Mercedes menedzsmentje az új modell mellett. Ugyanakkor nagyon komoly erők kellettek ahhoz, hogy a németek végül úgy döntsenek, teljes erőbedobással fognak hozzá az elektromos autók gyártásához.

Egyrészt az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítése jelentős terhet jelent a Mercedes számára is, az Európai Bizottság és Tanács által korábban elfogadott rendelet értelmében ugyanis az autógyártóknak 2021-re átlagosan 95 gramm/kilométerre kell mérsékelniük a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásukat. A JATO Dynamics által legutóbb közzétett statisztikákból viszont világosan kiderült, hogy az európai vásárlók dízelundora és az SUV szegmens népszerűsége miatt a legtöbb autógyártó esetében nemhogy csökkent volna a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátás, hanem még emelkedett is tavaly.

Köztük volt a Mercedes is, amely évek óta nagyon messze van attól, hogy teljesítse az elvárásokat. Ez viszont komoly problémát jelent a menedzsment számára, hiszen azok a szereplők, amelyek nem lesznek képesek határidőre teljesíteni az előírásokat, jelentős büntetésekre számíthatnak a jövőben. Hogy elkerüljék ezeket az eurómilliárdos tételeket, nem sok választása maradt a németeknek. Más autógyártókhoz hasonlóan kénytelenek voltak elkezdeni érdemben növelik az alternatív meghajtású járművek részarányát a teljes értékesítésükön belül.
 

Másrészt egyre komolyabb nyomás nehezedik a Mercedesre a rivális gyártók irányából. A Tesla, amely a mai napig piacvezető az elektromos autózás területén, egyre fájdalmas szálka a németek szemében. A többi hagyományos autógyártó is sorra dobja piacra saját modelljeit és akkor még nem beszéltünk a legnagyobb veszélyforrást jelentő kínai nyomulásról.

Biztosak lehetünk abban is, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások és a piacokért folytatott ádáz küzdelem mellett a 2015-ben kirobbant dízelbotrány is érdemi hatással volt a Mercedes menedzsmentjének stratégiájára. Egyrészt azzal kellett szembesülniük, hogy a vásárlók egyre nagyobb arányban fordulnak el a dízel autóktól, amelyben természetesen az is szerepet játszott, hogy bizonytalanná vált a technológia jövője számos európai nagyvárosban. Ez viszont gondot jelentett, hiszen a vállalat komoly tőkét kötött le a dízelmotorok fejlesztésének és alkalmazásának a területén. Ennek egészen egyszerűen az volt az oka, hogy a dízel autók kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki működésük során (más káros-anyagból viszont sokkal többet), a németek pedig úgy számoltak, hogy a dízel autók nagyobb értékesítésével meg tudnak majd felelni az egyre szigorodó elvárásoknak.

Másrészt a dízelbotrány is szerepet játszott abban, hogy zöld utat kapott az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabvány bevezetése. A WLTP és az azzal egy időben megjelenő RDE rendszerek bevezetésével viszont nagyon nehéz helyzetbe kerültek az autógyártók, hiszen járműveiknek már a valós vezetéshez nagyon hasonló, illetve azokkal megegyező körülmények között kell teljesíteniük az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat. Az elmúlt években megjelent tanulmányokból viszont az derült ki, hogy a járművek fogyasztása és károsanyag-kibocsátása jóval nagyobb a prospektusokban szereplő adatoknál, valamint a megengedett határértékeknél.
 

Modelloffenzívát hirdetett a Daimler

Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy a Mercedes anyavállalata, a Daimler valóságos modelloffenzívát hirdetett korábban az elektromos autózás területén. Tavaly a Frankfurti Autószalon előtt néhány nappal Dieter Zetsche kiállt a cég befektetői elé Sindelfingenben és közölte,
 

És hogy még jobban lenyűgözze a hallgatóságát, hozzátette azt is, a Smart 2020 után kizárólag elektromos autókat fog gyártani. Ennek a meghirdetett offenzívának a részeként, valamint az EQ modellcsalád első szereplőjeként debütált most az EQC 400 4Matic Svédországban.
 

Szó sincs erődemonstrációról

A Mercedes az elmúlt hetekben igyekezett minél nagyobb hírverést csinálni az új modellnek, szinte egymást érték az álcázott járműről készült "kémfotók" a világsajtóban és a gyártó maga is megosztott egy bemutató videót kedvcsinálónak. Elon Musk trükkjét is bevettették, 20 ezer norvég koronáért, vagyis mintegy 675 ezer forintért bárki leadhatta előrendelését az új modellre. A lehetőséggel a Mercedes elmondása szerint mintegy 2000 vásárló élt is, ők voltak azok, akik gyakorlatilag "vakon" fizettek egy olyan autóért, amelyet először a bemutató során láthattak meg.



Az EQC 400 4Matic dizájnját és belső terének kialakítását látva aligha bánták meg döntésüket, a Mercedes simán hozta a tőle elvárt minőséget. A műszaki megoldások területén viszont egyáltalán nem beszélhetünk erődemonstrációról. Nem rúgták be a németek a klub ajtaját és kiabáltak körbe, hogy megérkeztek és kiállnának a legerősebbel. Egyszerűen egy korrekt iparos munkát tettek le az asztalra, illetve a bemutatóterem padlójára, amely szinte minden fontos területen nagyjából tudja azt, amit a riválisok modelljei is kínálnak, vagy kínálnak majd. Az egyes paraméterek széleskörű leírásával nem is szeretnénk foglalkozni, azokat lentebb mindenki megtalálja, három adat mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül.

Kiderült ugyanis, hogy az EQC 400 4Maticot, amely 2019-ben kerül gyártásba, egy 80 kWh-s akkumulátorral szerelik majd. Ez NEDC ciklus szerint 450 kilométeres hatótávolságot biztosít a járműnek, a Mercedes viszont gyorsan hozzátette, hogy autójuk a valóságban 200 mérföld, durván 320 kilométer megtételére lesz képes. Ez az érték viszont élből elmarad a Tesla Model X és a Jaguar I-Pace már ma kínált hatótávolságától. A Model X legkisebb, 75 kWh-s akkumulátorral szerelt változata 237 mérföld (durván 380 kilométer), míg a tisztán elektromos meghajtású Jaguar SUV 240 mérföld (durván 385 kilométer) megtételére képes egyetlen töltéssel. Igaz, utóbbiban 10 kWh-val nagyobb akkumulátorral vihetjük magunkkal az útra az energiát.

Éppen ezért lesz kardinális kérdés az, hogy végül mennyiért kínálja majd a gyártó az új modelljét. A pontos vételár egyelőre nem ismert, a várakozások viszont 70 ezer euró (durván 23 millió forint) körüli összegről szólnak, amely nem kevés még akkor sem, ha egy Mercedesről beszélünk. Itt köszön vissza egyébként az a probléma, hogy a németek (autógyártók és beszállítók egyaránt) teljesen lemondtak a saját akkumulátorok fejlesztéséről és gyártásáról. Gyakorlatilag a teljes piacot átengedték az ázsiai gyártóknak, ez viszont azzal is jár, hogy az elektromos autók legdrágább alkatrészéért jelentős összeget kell fizetniük, amely természetesen szűkíti a mozgásteret az árazás során.
 

Le kell nyelnie a békát a befektetőknek

Nem véletlen tehát, hogy a Mercedes menedzsmentje úgy döntött, hogy az EQ modellcsalád első járműve az SUV-k között versenyez majd. Egyrészt az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szegmens a vásárlók körében. Másrészt az itt szereplő járműveket sokkal drágábban érétkesítik az autógyártók, amelynek köszönhetően jellemzően sokkal nagyobb profitot tudnak végül zsebre tenni. Utóbbi különösen fontossá válik majd a következő években, hiszen a kutatás és fejlesztés, az új beruházások és a szigorodó előírásoknak történő megfelelés jelentősen csökkenti majd az egyes gyártók profitabilitását.

Hogy érzékeltessük, mekkora visszaesésről is lehet majd szó, érdemes felidézni Dieter Zetsche korábbi kijelentését
 

Vagyis a befektetőknek nincs más választásuk, mint az, hogy lenyeljék a békát annak tudatában, hogy kénytelenek a nyereségesség oltárán áldozni. A már többször említett elektromobilitás, valamint az önvezető autózás és a mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatások irányába történő elmozdulás nélkül ugyanis aligha maradhatna versenyben a Mercedes. Az alábbi ábrából kiderül, csökkenő profitmarzsokra számítanak az elemzők is a következő években. Ráadásul itt még meg kell jegyezni azt is, hogy az elemzői várakozások mindig a teljes cégcsoportra vonatkoznak. Hogyha kizárólag az autógyártó divízió várható teljesítményére adnának várakozásokat, akkor vélhetően sokkal nagyobb mértékben csökkennének a marzsok, ahogy arról korábban Zetsche is beszélt.

Jövőre indul az EQC gyártása

A most bemutatott EQC 400 4Matic gyártása több lépésben pörög majd fel: 2019-ben a Mercedes brémai üzeme kezdi meg a termelést, majd nem sokkal ezt követően megjelenik a pekingi gyártósoron is a jármű, végül 2020-ban elkezdik az Egyesült Államokban is gyártani.
 

A fenti térképből kiderül az is, hogy Magyarországon egyelőre nem terveznek elektromos autókat gyártani a németek. A Kecskeméten most épülő full-flex üzem gyártósora viszont alkalmas lesz arra, hogy a hagyományos meghajtású autók mellett a legújabb technológiának megfelelő, önvezetésre is alkalmas elektromos autók is készülhessenek rajta. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár hivatalos döntés még nem született, lenne lehetőség arra, hogy elektromos autókat gyártsanak Magyarországon.

Forrás: portfolio.hu