2035-re betiltják a belső égésű motoros autókat, de mit jelent ez nekünk?

Kizárólag elektromos hajtású új autókat lehet forgalomba helyezni az Európai Unióban 2035-től. Az erről szóló javaslatot az Európai Parlament plenáris ülésén fogadták el a döntéshozók. Igaz, a szabályozás még nem nyerte el a végső formáját, a tagállamokkal külön is egyeztetnek, ezt követően, de még ebben az évben alakulhat ki a végleges jogszabály. Miről döntöttek konkrétan? Természetesen nem hirtelen döntésről van szó. Az egyre nehezebben teljesíthető kibocsátási normák is nyomást jelentettek a gyártók számára, jó ideje folynak már az egyeztetések az átállásról, így leginkább a szigorítás mértéke, valamint a határidő volt kérdéses. Az Európai Bizottság már tavaly elkészítette javaslatát, amelyben 2035-öt jelölték meg céldátumként, méghozzá az új személyautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes, száz százalékos csökkentésére vonatkozóan. Azóta ezt egyes autógyártók és érdekképviseleti szervek úgy próbálták puhítani, hogy a csökkentés csak 90 százalékos legyen. Ez a módosítás nem járt sikerrel, a mostani plenáris ülésen ugyanis leszavazták, ragaszkodva a teljes villanyosításhoz. Arra kicsi az esély, hogy a tagállamokkal történő egyeztetés után érdemben változzon az EU álláspontja, és a mostaninál enyhébb feltételekkel léptessék érvénybe a szabályozást. Tehát minden jel arra mutat, hogy 2035-től eltűnnek a belső égésű motorok, mind a benzinesek, mind a dízelek. Bár a megfogalmazás szerint a lokális szén-dioxid-emisszió megszüntetése a cél, és ebbe a körbe akár a belső égésű, de hidrogénnel hajtott modellek is beférnének, ám ez a technológia az eddigi tapasztalatok alapján nem tűnik igazán életképesnek. Fontos még megemlíteni, hogy a tilalom jelen állás szerint személyautókra vonatkozik, a teherszállítást elkülönítve kezelik. A meglévő autókat nem kell eldobni Lényeges továbbá, hogy az új autókról van szó, vagyis nem az történik, hogy 2035-tól tilos lesz benzines vagy dízelautót üzemeltetni. Hosszú időt vehet még igénybe, hogy megtörténjen a teljes átállás, és a hazai autópark összetételéből, átlagéletkorából okkal következtethetünk arra, hogy Magyarországon még tovább tart majd, mint azokban az országokban, ahol már jelenleg is nagyobb arányban futnak elektromos járművek. Ki engedheti meg magának a villanyautót? Kulcskérdés persze a lecserélődés szempontjából, hogyan juthatnak a vevők elektromos autókhoz. Az autópiacon ugyanis jelenleg erőteljes drágulás figyelhető meg, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy megfordulna a trend a közeljövőben. A legolcsóbb új villanyautó a Dacia Spring, amelyért 7-8 millió forint közötti összegeket kell kicsengetni, de használt alternatívát sem találunk 3 millió alatt, ráadásul ezek még jórészt erősen kompromisszumos megoldásnak mondhatók. Az Európai Parlament döntésével a javaslatot előterjesztő Jan Huitema szerint egyértelmű utat jelölnek ki az autóiparnak, és ösztönzik az innovációt. A képviselő azt is hozzátette, hogy a fogyasztók számára olcsóbbá válik az elektromos autók vásárlása. Azt viszont nem részletezte, hogy ennek érdekében dolgoznak-e központi támogatási csomagon, vagy pusztán a villanyautók gyártási kapacitásának növelésétől reméli az árak mérséklődését. A legtöbb autógyártó egyébként már korábban bejelentette saját céldátumait az átállással kapcsolatban. A Ford és a Volvo például kifejezetten támogatja a javaslatot, a Volkswagen pedig szintén tervbe vette a belső égésűek forgalmazásának leállítását. Fájdalmasabban érintheti viszont az intézkedés a japán vagy amerikai gyártókat. Az autók szén-dioxid-kibocsátásának lenullázása egyébként egy nagyobb program része. A Fit for 55 klímavédelmi csomag célja az EU károsanyag-kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentése 2030-ig. Annyi biztos, hogy az autózást érintő döntéseknek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból komoly hatásai lesznek. Forrás: Totalcar

Átlépte az 50 ezret a zöld rendszámos autók száma

Egy év alatt 19 426 jármű kapott zöld rendszámot Magyarországon. Összesen 1879 darabbal nőtt a Magyarország útjain közlekedő zöld rendszámos járművek száma idén májusban, így a számuk a hónap végére elérte az 51 479 darabot. Ez 81 százalékos gyarapodást jelent 2021 májusi eredményhez képest. A legnagyobb előrelépés a tisztán elektromos, vagyis az 5E kategóriába tartozó autók esetén történt, miután 1150 darabot helyeztek belőlük forgalomba, ami 14 százalékos bővülést jelent tavaly májushoz viszonyítva. 2019 óta a második legnépszerűbbnek az 5N, vagyis azon hatótávnövelt elektromos autók kategóriája számít, ezek a modellek villanyos hajtás segítségével legalább 50 kilométer képesek megtenni. A zöld rendszámos járművek ezen csoportja májusban 467 darabbal bővült, míg az 5P kategóriába tartozó, a tisztán elektromos hajtással minimum 25 kilométer megtételére alkalmas tölthető hibridekből az elmúlt hónapban összesen 242 darabot helyeztek forgalomba. Az 5Z, vagyis az egyéb, nulla helyi emissziós autóknak fenntartott kategória májusban nem bővült, itt jelenleg 4 járművet tartanak nyilván. A zöld rendszámos autók száma az elmúlt egy évben 19 426 darabbal, összesen 62,2 százalékkal növekedett. Ez a gyarapodás azt jelenti, hogy a jelenleg a magyar utakon futó, zöld rendszámra jogosult, környezetbarát technológiát használó autók csaknem 40 százalékát az elmúlt 12 hónap során helyezték forgalomba. Ami az elmúlt egy évet illeti, az 5E kategória 12 189 taggal bővült, ami 39 százalékos előrelépés a tavalyi év azonos időszakához mérten. Az 5N kategóriában 1329 autót helyeztek forgalomba 2021 első négy hónapjában, vagyis a javulás 46 százalék, míg az 5P kategória 570 járművel gyarapodott, és 39 százalékot erősödött a tavalyi eredményhez képest. Forrás: Alapjárat

Újabb városban szüntetik meg a zöld rendszámos autók ingyenes parkolását

Egyre több helyen döntenek a parkolási kedvezmény eltörlése mellett. Döntést hozott Hódmezővásárhely közgyűlése, amelynek értelmében 2022. július 1-től megvonják az ingyenes parkolás lehetőségét a városban a zöld rendszámos járművektől. Nem Hódmezővásárhely az első város, ahol ilyen döntés születik, ugyanis korábban többek között már Pécs, Siófok vagy Szentendre vezetősége is a kedvezmény megvonásáról határozott. A polgármester, Márki-Zay Péter azzal indokolta a kedvezmény megszüntetését, hogy a tisztán elektromos vagy hibrid hajtással rendelkező járművek magasabb vételára az ingyenes parkolás nélkül is megtérül, köszönhetően a belső égésű motoros autókhoz viszonyított alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően. Emellett jellemzően nem azok vásárolnak zöld rendszámos járművet, akik rászorulnak az ingyenes parolás jelentette támogatásra. Hozzátette, aki környezetkímélő módon szeretne közlekedni, az inkább gyalogoljon, kerékpározzon vagy vegye igénybe a város ingyenes tömegközlekedését az autózás helyett. Forrás: Alapjárat

Mikor adómentes a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése?

Bizonyos esetekben a munkáltatónak kötelessége a munkaviszonnyal kapcsolatosan indokoltan felmerülő gépjármű-utazási költségtérítést megfizetnie a munkavállalók számára. Ilyen speciális esetek a következők: a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, abban az esetben is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van Ezen esetekben az SZJA törvényben meghatározott 15 Ft/km összegnek legalább a 60 százalékát köteles utazási költségtérítés jogcímen megtéríteni a munkáltató, amely 9 Ft/km, de akár a 100%-ot is nyújthatja adómentesen. A munkáltató saját maga döntheti el, hogy a minimálisan megtérítendő 9 Ft/km és a 15 Ft/km adómentes felső határ között mekkora összegben fizet utazási költségtérítést kilométerenként. Azonban fontos kiemelni, hogy a 15 Ft/km felett a juttatás adókötelessé válik és munkabérként fog adózni. Ahhoz, hogy a munkavállaló igénybe vehesse az utazási költségtérítést, nyilatkozatot kell tenni lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, illetve arról, hogy a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e a napi munkába járás. A nyilatkozaton túl havonta szükséges a munkába járásról elszámolást vezetni. Az elszámoláson sorszámozva fel kell tüntetni a napi útvonalat, a dátumot, a futott km-t és az elszámolható összeget (pl. 50 km* 9 Ft/km= 450 Ft). A törvény nem szabja meg, hogy milyen fajta gépjárművel lehet érvényesíteni az utazási költségtérítést, illetve azt sem, hogy a gépjárműnek saját tulajdonban lévőnek kell-e lennie. A munkavállalót ezen jogcím alapján cégautóadó fizetési kötelezettség sem terheli. Forrás: iriszoffice.hu

Milyen mértékben vonható le a személygépjárműhöz kapcsolódó szerviz számla áfatartalma?

A személygépjárműhöz kapcsolódó szolgáltatások áfatartalmának 50%-a helyezhető levonásba. Szerviz esetében azonban a számlán legtöbbször szolgáltatás és anyagköltség egyaránt szerepel, a személygépjárműhöz kapcsolódó anyagköltségre pedig főszabály szerint áfalevonási tilalom van. Egy korábbi NAV tájékoztatás alapján ilyen esetekben csak a szerviz számla szolgáltatás részének az 50%-a volt levonásba helyezhető. Most azonban kaptunk egy írásos állásfoglalást a NAV-tól, amelyben arról tájékoztattak, hogy minden esetben el kell dönteni, hogy az adott számla: szolgáltatásról szól, amelyhez kapcsolódik anyagköltség (például időszakos szerviz, amin feltüntetik az anyagköltséget) termékértékesítésről szól, amelyhez kapcsolódik szolgáltatás (például gumiabroncs vásárlás, ahol külön feltüntetik a gumiabroncs felszerelés díját) Az első esetben a teljes számla áfatartalmának a fele levonásba helyezhető, míg a második esetben a teljes számlára vonatkozik az áfa levonási tilalom. (Forrás: IriszOffice)

ERP-ben vagy célszoftverrel oldjunk meg célfeladatokat?

Viszonylag kevés olyan cég van, főleg a nagyobb gyártó vagy szolgáltató cégek között, amelyeknek ne érkezne el a pillanat, amikor el kell dönteniük: minden felmerülő funkcionális igényt tuszkoljanak-e bele a kiválasztott ERP rendszerbe, vagy inkább külső, célszoftver integrációval oldják meg a feladatot? Van érv bőven mellette is, ellene is. Az ERP-ben levő, akár egyedi fejlesztésű funkcionális megvalósítás mellett szól a magas fokú integráltság, illetve az, hogy elég egy szállítóval foglalkoznunk, míg a célszoftver mellett az, hogy fejlesztői az adott szakterületet mélyebben ismerhetik, és a szakterületspecifikus szoftver akkor is fejlődik, ha megrendelőként nem fogalmazunk meg új igényeket. Vizsgáljuk meg mindezt egy konkrét példán, amely legyen a gépjárműflotta-menedzselést támogató szoftverek köre. Adott cégnek van néhány tíz, esetleg több száz gépjárműve, amelyek egy része lehet presztízsautó, más részük termelőtevékenységhez kapcsolódó személyautó, de lehetnek haszongépjárművek, fuvarozó eszközök és akár munkagépek is. Nézzünk néhány példát ezekből a gazdaságos működtetést támogató funkciókból: Támogatandó tevékenység Célszoftvernél ERP esetében Járműbeszerzés, ami lehet vásárlás vagy tartós bérlet. Itt nagyon fontos, hogy adott feladatra a műszakilag, funkcionálisan és gazdaságossági szempontból is mindig megfelelő járműveket használjunk. Ehhez nagy segítség, ha kifinomult TCO adatokkal tudjuk alátámasztani a típusválasztást, illetve, hogy a teljes beszerzési folyamat menedzselhető legyen az igény megjelenésétől az átvételig. Célszoftvernél természetes, sőt jó esetben más cégeknél üzemeltetett járművek statisztikai szintű adatai is segíthetnek az ilyen kimutatások „kicsit” ritkábban fordulnak elő Teljes járműéletút-követés, műszaki és gazdasági kontrolling jármű szinten. Nagy mélységben megvalósítható Általában csak költség fókusszal kezelt Érdekes kérdés lehet, ha azt szeretnénk tudni, mibe kerül a cégnek adott – presztízs autóval rendelkező – munkatárs teljes mobilitása (azaz nem jármű TCO-t akarunk csak nézni, hanem ennek a dolgozó-specifikus vetületét, csereautóstól, kulcsosautóstól, taxiszámlástól, mindenestől). Egy jó célrendszer kapásból tudhatja Jellemzően csak egyedi fejlesztéssel lehet Biztosítások, káresemények kezelése, szerviz-igények előjelzése, szervizesemények workflow szintű kezelése, automatizált költségkontrollja. A workflow jellegű operatív tevékenység támogatás is tipikus. A költségkontroll természetes. Jellemzően költség szintű eseménykövetés Teendő specifikus riasztások, időszak-, km-, vagy üzemórafüggő szervizeseményekre, vezetői és speciális engedélyek lejártára. Támogatottak, akár csak az okostelefonos, jármű specifikus hibabejelentések, vagy káresemények online (és fotódokumentált) jelentésének a támogatása. Karbantartási utasítások kezelése támogatott. Csereautó-kezelés, kulcsosautó-kezelés az igénytől az engedélyezésen át az oda-vissza átvétel támogatásáig. Természetes alapfunkciók, akár okostelefonos támogatással is. Jellemzően nem, vagy csak könyvelés-technikailag támogatott. Automatizált autópályamatrica-megváltás támogatása, gumimenedzsment támogatása, bérlet esetén alul- és túlfutásfigyelés. Létezik Nem jellemző   Mi történik a napi gyakorlatban? Az ERP rendszerekben lekezelik a könyveléstechnikailag legfontosabb dolgokat, de a napi operatív munkát sok esetben excelhegyekkel támogatják, meglepő módon sok száz, néha több ezer autós flották esetében is. Mi ezzel a baj? A folyamatokban jelentős információs feketedobozok keletkeznek. Az excelhasználat néhány ember személyes tudásával fonódik össze szorosan, ami egyrészt adathitelességi kérdéseket vet föl, másrészt jelentős HR kockázatot hordoz, hiszen a távozó emberrel a fejében levő tudás is távozik. Alapvető cégérdek, mindenképpen fontos az adatbázis-alapú szoftvertámogatás. Igen ám, de megtanultuk: a szigetszerű megoldások zsákutcába visznek. Kérdés, mi az igazi zsákutca? A verzióváltások lényegesen egyszerűbbek, ha a core rendszerként funkcionáló ERP megoldásunkat nem színesíti rengeteg egyedi fejlesztés, hanem külső megoldásokkal interfészeljük inkább. Ha viszont az ERP-hez illesztünk (integrálunk) egy jó célrendszert, úgy verzióváltáskor csak az interfészeket kell újraépíteni, ami az adott szakterület munkáját szinte alig érinti. A megoldás tehát; az adott cég tevékenységét legkevesebb testre szabással lefedő ERP rendszer kiválasztása és bevezetése az erősen specifikus feladatok (szakterületek) támogatására (melyek jellemzően egyetlen ERP rendszernek sem erősségei, maximum felvásárolt szoftvercégek megoldásaival igyekeznek kielégíteni a teljes körű funkcionalitás iránti igényt) feladatspecifikus célrendszer bevezetése optimális szintű interfészeléssel az ERP rendszer és a célrendszer között. Így a specifikus szakterületek valóban rájuk szabott rendszert használhatnak, miközben az ERP-be is „befolynak” az ott szükséges, de már előfeldolgozott adatok, és a célrendszerben sem kell azzal foglalkozni, ami az ERP-ben már rendelkezésre áll, mint pl. HR adatok, szervezeti hierarchia, költséghelyek stb. hiszen ezek az ERP-ből átvehetők. Erre persze mindkét oldalon alkalmasnak kell lennie. Az analitika pedig ott van, ahol valóban szükség van rá, a célrendszerben. Kérdés, mi van akkor, ha rendszereken átnyúló kimutatások, elemzések kellenek? Itt jön elő a rendszerkapcsolatok, interfészelések, azaz a rendszerintegráció jelentősége, hiszen elengedhetetlen, hogy a törzsadatok kezelése egy helyen történjen. Ha ezt megoldjuk, minden más technikai részletkérdés. Az eredmény pedig: az adott szakterület (ami példánkban a flotta menedzsment) napi, operatív munkáját támogató (jó esetben felhő alapú, táv és csoportmunkát támogató, okostelefonos lehetőségeket is biztosító) célmegoldással dolgozhat, miközben az oda-vissza interfészek előnyeként az itt keletkezett adatok „átfolynak” az ERP-be. Az alapkérdésre visszatérve: mindent a maga helyén, azaz az ERP rendszerek bevezetése egy cégméret fölött elengedhetetlen, hiszen ezek képesek a cég alapfolyamataihoz tartozó tevékenységeinek átfogó támogatására, átláthatóvá tételére a célrendszerek alkalmazása ugyan erősen meggondolandó, hiszen – elsőre sok esetben nem felismert – integrációs feladatokat okoznak, amelyek elhagyása a szigetrendszerek problémáit hozzák. Ugyanakkor még ez is sokkal jobb, mintha kockás füzet, vagy a digitális kockás füzet jellegű excel fájlok mellett voksolnánk, ami látszólag nagyon olcsó, hosszú távon (és utánaszámolva) viszont drágasága és vitatható pontossága mellett igen nagy üzleti és adatbiztonsági kockázatokat is hordoz. Összességében tehát a célrendszerek gyakran elengedhetetlen kiegészítői az ERP megoldásoknak, de kiválasztásuk, rendszerbe illesztésük során az ERP rendszereknél megszokott szempontokat kell alkalmazni, olyan szempontokra tekintettel léve, mint: a távmunkát is lehetővé tevő felhőalapú alkalmazhatóság lehetősége GDPR megfelelőség okostelefonos alkalmazhatóság rendszerintegrációs lehetőségek platformfüggetlen üzemeltethetőség iparági tudással is bíró fejlesztői, illetve support háttér integrációs hajlandóság (és képesség) több szektorból megnyugtató számosságú referenciák A címre visszautalva tehát nem ERP vagy célszoftverek, hanem ERP és célszoftverek, természetesen integrált (de minimum interfészelt) módon, és csak akkor, ha az adott feladat – és a menedzsment magas szintű folyamatkontroll-igénye – ezt valóban szükségessé teszi. A szerzőkről Kulcsár Alexandra a www.erp-consulting.hu technológia- és szállítófüggetlen informatikai tanácsadó brand tulajdonosa, a Computerworld online ERP blogját vezető szakértő. Huszonöt év alatt 121 ERP projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő, kereskedő és szolgáltató cégeknél hasznosítja; több egyetemen vendégelőadó, a METU Executive IT MBA oktatója. Berkovich Gábor a www.seafleet.hu terméket képviselő Seacon Europe ügyvezető igazgatója, és a 2006 óta létező Innoskart Digitális Klaszter alapító elnöke. A Computerworld cikke itt olvasható.

Hatékony vezetés: hogyan lehetséges az üzemanyagköltségek csökkentése?

Sokaknál napi használatban van az autó, így nem meglepő, ha jelentős összeget költenek havonta üzemanyagra. Az emberek gyakran többet költenek üzemanyagra, mint lakhatásra vagy ételre, és a soha nem látott magasságokba szökő üzemanyagárakkal a helyzet kezd elszabadulni. Matas Buzelis autóipari szakértő a járműelőtörténet-ellenőrzési platformot kínáló carVertical munkatársa, és most néhány egyszerű szokást és megoldást ajánl a figyelmünkbe, amelyekkel drasztikusan csökkenthetők a benzinkúti számlák. 1. Vezessen higgadtan Az erőteljes gyorsításokkal és fékezésekkel tarkított, agresszív vezetés gyorsabban égeti az üzemanyagot. A tudományos kutatások szerint az agresszív vezetési stílus 40%-kal rosszabb üzemanyag-hatékonyságot okozhat. Egyszerű megoldás, ha kerüli az erőteljes gyorsításokat, és a motorféket használja a lassításhoz. Az agresszív vezetéssel általában legfeljebb néhány perc takarítható meg az utazásból, ami nem kompenzálja a nagyobb fogyasztást. A lassabb vezetés emellett kíméletesebb a motornak, az abroncsoknak és a felfüggesztésnek is. 2. Használja kevesebbet a légkondicionálót A modern autók klímarendszereiben gyakran akkor is üzemel a légkondicionáló, ha nincs rá szükség. A klímakompresszor jelentős teljesítménnyel működik, és akár 30%-kal is növelheti az üzemanyag-fogyasztást. A légkondicionáló nagyon kényelmes tud lenni egy forró nyári napon, vagy épp esős őszi utazásokon, mert egyszerre hűsíti és szárítja a levegőt. Az üzemanyag-hatékonyság szempontjából viszont fontos tipp, hogy takarékosan használjuk. 3. Rendszeresen ellenőrizze a keréknyomást Minden autógyártó minden modellhez kiszámolja az optimális abroncsnyomást a legjobb teljesítmény, kényelem, biztonság és üzemanyag-hatékonyság érdekében. Ha alacsony a keréknyomás, nő a gördülési ellenállás, így a motor több üzemanyagot használ a sebesség fenntartásához. Emiatt érdemes rendszeresen, legalább havonta ellenőrizni a keréknyomást. A tanulmányok szerint az abroncsnyomás 1%-os csökkenése 0,3%-kal növeli a fogyasztást. A carVertical szakemberei azonban felhívják a figyelmet a túlfújt abroncs veszélyeire is: a túl nagy nyomás egyenetlen és idő előtti gumikopást okozhat. 4. Próbálja csökkenteni a felesleges tömeget A nehezebb autó mozgatásához nagyobb erő kell, így az üzemanyag-fogyasztás a jármű össztömegével együtt nő. Az autóipari mérnökök igyekeznek minél inkább leszorítani az autó tömegét, ezért gyakran megszabadulnak a pótkerekektől, és alumíniumot vagy akár műanyagot használnak acél helyett. Az autó nem raktár. Ha megszabadul a felesleges és nehéz tárgyaktól, az autó kevesebbet fog fogyasztani, jobban fog gyorsulni, és tágasabbá is válik. 5. Kerülje a forgalmi dugókat Érdemes megszokássá tenni, hogy amikor csak lehet, kerüljük a forgalmi dugókat. Az állandó megállás-elindulás megterhelő a motornak, a felfüggesztésnek és a váltónak. Ahogy sokan tudják, a forgalmi dugók jelentik az egyik okot, amiért a városi vezetést tekintik a legkevésbé gazdaságosnak. Sokszor kényelmesebb hosszabb útvonalat választani, ahol kisebb a forgalom. A csúcsidőszak elkerülésével sok üzemanyag és idő takarítható meg. A legtöbb városban ez a reggel 7 és 9, valamint a délután 4 és este 7 óra közötti időszakot jelenti. 6. Tervezze meg előre az utakat Ha a motor még hideg, jóval többet fogyaszt – ez is az egyik ok, amiért a rövid távokon autózók tapasztalják a legrosszabb fogyasztást. A motornak pont úgy be kell melegednie, mint az emberi testnek edzés előtt. A bemelegítés nélküli nagy terhelés előbb-utóbb kárt tesz valamiben. Érdemes több dolgot is elintézni egy körben – ez jóval egészségesebb, mint több különböző autóutat tenni a nap során. Ha pedig városon kívül vezet, a sebességtartó automatika használatával megelőzheti a túl sok gyorsítást és fékezést, javítva a fogyasztást. 7. Válasszon jó fogyasztású autót Sokszor nagyon jó kiindulópont, ha egyszerűen csak kisebb üzemanyag-fogyasztású autót választ. A nehéz városi terepjárók és az erős motorral felszerelt nagy szedánok soha nem lesznek olyan gazdaságosak, mint a szerényebb, kompakt családi modellek. Ha főleg a városban közlekedik, bármilyen autó megteszi, amibe beférnek az utasok és a csomagok. A globális járműtörténet-ellenőrzési platformot kínáló carVertical arra ösztönzi a leendő vevőket, hogy a vásárlás előtt mindig ellenőrizzék az autó általános állapotát. Ha egy járművel minden rendben van, az előtörténete általában önmagáért beszél, így gondoskodhat a kisebb fogyasztásról, és elkerülheti az egyéb költségeket is. 8. Tartsa az autót jó állapotban Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a járművek állapota alapvető szerepet játszik az üzemanyag-hatékonyságukban. A fogyasztásra hatással vannak az olyan részelemek, mint a motor, a felfüggesztés és az autó villamos rendszere. Ha például hibás a lambdaszonda, duplájára is nőhet a fogyasztás. Soha nem szabad tehát kihagyni az autó időszakos szervizelését. Bárhogyan is alakulnak az olajárak, a kisebb üzemanyag-használat kényelmesebb életet jelent. Gyakran nem kell több, mint változtatni néhány vezetési és karbantartási szokáson, és máris kevesebbet kell költenie, és jobb élmény lesz autótulajdonosnak lenni. Forrás: autosajto.hu Az üzemanyagköltségek csökkentésének témakörében készítettünk egy webináriumot „Mennyit számít a sofőr lába?” címmel, ahol szakértők segítségével alaposabban körbejártuk a témát. A beszélgetésta a Flotta okosan weboldalon visszanézhetitek.

Érzékelők, szenzorok 5. rész – Láthatatlan érzékelők

A korszerű autók működését segítő és ma már elengedhetetlen fontosságú érzékelők és szenzorok nem csak a kényelmi funkciókhoz, hanem a jármű alapvető működéséhez is szükségesek. Az említett rendszerek érzékelői viszonylag szem előtt vannak egy autóban, de a jármű üzemét biztosító, felügyelő rendszerek több tucatnyi „rejtőző” jeladó adataira támaszkodva biztosítják a működést, amelyek a hétköznapi ember számára láthatatlanok, fontosságuk azonban alapvető. Milyen érzékelőket találunk a motorokban? A legrégebben használt szenzor a hőmérséklet érzékelő. Fizikai működése igen egyszerű, az áramkör ellenállása változik meg a hőmérséklet függvényében. Ezekből az érzékelőkből létezik negatív és pozitív hőmérséklet együtthatójú, vagyis hogy a hőmérséklet változással megegyezően, vagy fordítottan változik az ellenállás. Hűtőfolyadék hőmérséklet jeladó Ilyen hőmérséklet érzékelő több helyen található a motorban. Mérni kell a külső, vagyis a beszívott levegő hőmérsékletét, a motorolaj hőmérsékletét, a hűtőfolyadék hőmérsékletét, nem is beszélve a kipufogógázok hőmérsékletéről. Egy másik fő mérendő érték a nyomás. Rengeteg helyen van szükség arra, hogy az adott közeg nyomását mérjük. Tipikusan ilyen a turbófeltöltő utáni levegőrendszer nyomása, a kipufogórendszerben uralkodó nyomás, a tüzelőanyag rendszer nyomása, illetve a részecskeszűrő előtti és utáni nyomás különbsége, de, hogy valami különlegesebb helyet is említsünk, néhány dízelmotorban mérik az égéstérben jellemző nyomást, ez utóbbit az egyik henger nagynyomású befecskendezőbe integrált szenzorra teszik meg. A nyomásmérés a motorokban legtöbbször piezoelektromos anyagokkal történik, ahol az anyagra ható nyomás függvényében feszültség keletkezik. A megoldás legnagyobb előnye a gyorsasága. Ahol lassabb megoldás is elég, ott a hagyományos membrános, induktív áramkörös érzékelők használatosak. DPF nyomáskülönbség érzékelő Kicsit elszakadva a motortól következhet a kipufogórendszer, amelyben a hőmérséklet és nyomásérzékelés mellett a kipufogógáz összetételét is ismerni kell. Itt kap szerepet a jó öreg lambda-szonda, vagyis oxigénérzékelő. A befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét ennek a szenzornak a jelei alapján szabályozza a vezérlőegység. Még mindig a kipufogórendszerben maradva, a károsanyag kibocsátás alacsonyan tartása érdekében a nitrogén-oxidok mennyiségét is mérni kell, erre használjuk a NOx-szondákat. Azért használunk többesszámot, mert a rendszer általában 2 db ilyen szondát is tartalmaz. Más információkra is szükség van még a motorból, mégpedig a fordulatszámokra. A motor főtengelyének és legalább az egyik vezérműtengely fordulatszámát tudnunk kell. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a vezérműtengelyek helyzetét, a forgattyús (fő) tengelyhez viszonyított aktuális pozícióját is tudnia kell a vezérlőegységnek. Különösen fontossá válik ez a változtatható vezérléssel szerelt motoroknál. Az autók ma már kijelzik a váltófokozatot is, ezt a főtengely és a váltó kimeneti tengelyének fordulatszámának különbségéből tudja. A légtömegmérő A motor által beszívott levegő mennyiségi mérése elengedhetetlen a megfelelő motorszabályozáshoz. Míg korábban légmennyiséget, ma már légtömeget mérnek a motorok előtt. Előbbi egy egyszerű torlólap, ha úgy tetszik fojtószelep volt, amelyet a beáramló levegő elmozdított, és az elforduló torlólap tengelye egy poteciométerhez csatlakozott. A korszerű járművekben ezzel szemben légtömegmérőket használunk. Ezeknek is van korábbi verziója, ahol elektromos árammal fűtöttek egy szálat, amit az elhaladó levegő lehűtött. Ennek az áramköri elemnek az ellenállását hasonlította össze a rendszer egy nem hűtött elem ellenállásával, és a két érték különbségéből aztán tudható volt a légtömeg mennyisége. Ha még pontosabb értéket szeretnénk kapni, akkor az úgy nevezett visszaáramlás mérő szenzorokat használják. A szívócsőben uralkodó nyomás ugyais pulzál, mert a motor a szelepek zárásakor visszatáplál egy kis levegőt, ennek a mértékét ha tudjuk, akkor le lehet vonni a mért mennyiségből. QLT szenzor Quality-Level-Temperature vagyis minőség, szint és hőmérséklet integrált érzékelés. Az olajteknőbe szerelt érzékelő egyszerre mér három mutatót a motorolajról. Ennek a szenzornak a jele alapján figyelmeztet a fedélzeti számítógép az olajszint csökkenésére. Az olajszintet ultrahangos elven érzékeli: egy olajtükörről visszaverődő jelet, tulajdonképpen az olajszint és az érzékelő távolságát méri. A rugalmas szervizintervallum kalkulálása azt is figyeli, hogy mennyi ideig használtuk magas hőmérsékleten az autót. Ha sokáig, akkor hamarabb kér olajcserét az autót. Ami a minőséget illeti az az előbbi két paraméterből számolt adat lesz. A fékrendszer érzékelői A legegyszerűbb érzékelő a fékbetét kopásjelző. Itt nincs másról szó, mint a fékbetétek kritikus kopása felett az áramkör zár és a figyelmeztetés megjelenik a műszerfalon. Filléres alkatrész és csaknem minden személyautóban megtalálható, az alkatrészt a fékbetéttel együtt cserélni kell. A fékrendszer segédberendezésinek, az ASB és ESP rendszereknek elengedhetetlen bemenő jele a kerékfordulatszám. Nem csak a blokkolást (illetve a kipörgést) érzékeli a rendszer a szenzorok jelein keresztül, de a négy kerék átlagolt értéke alapján határozza meg a menetsebességet is, illetve emellett egy jó csomó vezérlőegység igényli nem csak a sebesség, hanem a menetirány jelét is, amelyet szintén ezek az érzékelők szolgáltatnak. Érdekesség: A sebesség jel szükség például a központi zár 20 km/h-nál lévő zárására, a rádió sebességfüggő hangosítására, az adaptív fényszóróvezérlésre is. Sőt: ma már a HALL jeladók annyira érzékenyek, hogy meg lehetett velük spórolni a rádiós abroncsnyomás érzékelőket. Hogyan? Bár a gumik egzakt nyomását nem tudjuk mérni, a kerekek egymáshoz viszonyított fordulatszám értékeiből adódik, ha valamelyik esetleg nyomást vesztett. A laposabb kerék fordultszáma ugyanis némiképp megnő a többihez képest és ez már elég ahhoz, hogy a rendszer rájöjjön a hibára. Apropó, HALL érzékelő: semmi a köze a halacskához, az hanem Edwin Hall által 142 évvel ezelőtt felfedezett és róla elnevezett effektust jelöli. A jelenség lényege, hogy egy vezetőben vagy félvezetőben, ha áram folyik és azt mágneses térbe helyezük, akkor az elektronokra Lorentz-erő hat, ami az erő nagyságának függvényében a vezető két oldalán feszültségkülönbséget okoz. A kerékjeladóknál a vasból készült fogak forognak a szenzor előtt, ezzel gerjesztve a jeladót. Az érzékelő előtt elhaladó fogak a fordulatszám függvényében gerjesztik a jeladót, így a frekvenciából tudható, hogy milyen gyorsan forog a kerék. Ha nem négyzetprofilú fogak forognak, akkor a jel alakjából azt is tudja a vezérlőegység, hogy melyik irányba forog a kerék. Forrás: autoszektor.hu

Érzékelők, szenzorok 4. rész – Úton az önvezetés felé

Milyen érzékelőkkel dolgozik egy önvezető autó? Sok mindent tisztáztunk már a Volkswagen támogatásával készülő új, a járművek szenzoraival foglalkozó sorozatunkban: a fény- és esőszenzorokat, a parkolást segítő rendszerek érzékelőit és legutóbb a holttér felügyelet radarjait. Utóbbi rendszer által használt érzékelők, a radarok, amik 24 GHz-es frekvencián működnek és „látótávolságuk” 70-80 méter. De nem csak a jármű hátsó fertáján használnak radarokat, ma már előre is jut belőlük. Nem csak a jövőbeli önvezető autók, hanem már a jelenleg forgalomban lévő járművek is rendelkeznek radarokkal. A magyar nyelvben a radar sokszor, mint gyűjtőnév szerepel és ezt használjuk mindenre, ami objektumokat képes észlelni valamilyen távolságban. A korszerű autók önvezető képességeinek elérésére a radarok mellett a jármű elején többször úgy nevezett lidart is találhatunk, de mi is az a Lidar? Lidar Mielőtt belevágnánk tegyük tisztába, hogy a „radar” nem egy átvett szó, hanem a Radio Detection and Ranging angol kifejezésből kreált mozaikszó. Jelentése szabadfordításban rádióhullám alapú távolságérzékelés. 1960-ban azonban feltalálták azt az érzékelőt, amely nem hang, hanem fényhullámok kibocsátásán és visszaverődésén alapul. A „radio” szót „light”-ra, vagy is fény-re cserélve a Light Detection and Ranging kifejezésből alakult a LIDAR. A fényt egy lézernyaláb jelenti, ennek előállítása nem jelent nagy kihívást. Azonban a lézeres érzékelés működése eltérő a radarokétól. A lidarnak ugyanis forognia kell, hiszen így tud csak körülnézni. Óriási előnye, hogy a fénysebesség miatt az érzékelés sokkal gyorsabb, mint a radaroknál, ráadásul pontosabb is. A lidar pontossága tette lehetővé először, hogy a járművek képesek legyenek az érzékelt objektumok felismerésére, az első gyalogosfelismerő rendszerek is lidart használtak. Hátránya azonban éppen a forgómozgásból adódik, hiszen a jármű állandóan ki van téve dinamikus igénybevételnek, ha másért nem, hát az úthibák miatt. A precíz csapágyazás ezt a fajta igénybevételt nem sokáig tudja elviselni és az érzékelő tönkremegy, vagy pontossága jelentősen csökken. Emiatt, bár viszonylag sor lidart használó jármű fut ma is az utakon, az iparág a mozgó alkatrészeket nem tartalmazó radarok fejlesztésére koncentrál, így a lidar várhatóan teljesen eltűnik majd a járművekből. Manapság már a gyalogos-kerékpáros-személyautó-teherautó megkülönböztetésére is képesek az olcsóbban előállítható és üzemeltethető radarok. A végső cél a teljes önvezetés Nem kérdés, a XXI. század legnagyobb járműtechnológia vívmánya az önvezetés. A lehetőségeket ismerve általában 5 szintre szokták felosztani a fejlődés várható szakaszait. Ezt az 5 szintet a SAE (Society of Automotive Engineers – Járműmérnöki Egyesület, USA) a következőképpen definiálta: 0. szint: amikor nincs semmilyen önvezetési funkció 1. szint: kormányzási vagy fékezési támogatást nyújtó rendszerek 2. szint: együttes kormányzási és fékezési támogatást nyújtó rendszerek Az első három (1+2) szinten minden esetben a sofőrnek kell vezetnie, még akkor is, ha látszólag automata vezetés működik. A vezető folyamatosan felügyeli a rendszerek működését és készen áll arra, hogy bármikor beavatkozzon, vagyis az irányítást felülbírálva átvegye a vezetést. A jogi környezet néhány kivétellel világszerte jelenleg a 2. szintet engedélyezi, a járműgyártók is ezt szolgáltatják. 3. szint: bizonyos feltételek teljesülése esetén a rendszer aktív. A sofőrnek a rendszer utasítására kell átvennie az irányítást. Korlátozott feltételek esetén működik, mint például gyorsforgalmi útszakaszok, araszolás sűrű forgalomban. 4. szint: Ettől a szinttől nem lesz szükség sofőrre, nem feltétel a kezelőszervek (kormány és pedálok) megléte sem. A rendszer működési korlátjait az infrastruktúra megléte, illetve hiánya jelenti, ezért ez a szint egy erre felkészített városban vagy városrészben, autópálya szakaszon képzelhető el. 5. szint: A teljes önvezetés szintje, a rendszer minden körülmények között képes az önvezetésre. Mi kell még? Láttuk, hogy az eddig bemutatott eszközökkel, az ultrahangos szenzorokkal, a radarokkal és lidarokkal a járművek már elég jól érzékelik környezetüket, de ez még nem elég az önvezetéshez. Ahhoz, hogy idővel teljes biztonsággal működhessenek ezek a rendszerek, szükség van még a kamerák és éjjellátók alkalmazására is, ezekről sorozatunk további részeiben szólunk majd. Forrás: autoszektor.hu 

Érzékelők, szenzorok 3. rész – Radarok

Mi az a radar és mire használja az autó? Nem tolatóradar. A köznyelv mindig igyekszik a legjobban érthető, legegyszerűbb néven nevezni a dolgokat, így lett az ultrahang hullámokkal működő távolságérzékelő köznapi neve tolatóradar. Azonban a műszaki nyelvben tilos radaroknak nevezni ezeket az eszközöket, mert működési frekvenciájuk „csupán” 40 kHz körül mozog. Ezzel szemben a radarok mikrohullámú frekvenciatartományban működnek, ezen belül is a 24 GHz-es érték körül kell gondolkodni, tehát nagyjából ezerszer nagyobb frekvenciában. A frekvencia növelésével nőtt az érzékelhető távolság is, míg az autókan használt ultrahangos eszközök legfeljebb 0,8 méter távolságban lévő objektumokat észlelnek, addig a radarok hatótávolsága ennek nagyjából százszorosa, 70-80 métertől indul. Milyen rendszerek használnak radarokat a járművekben? Alapvetően két vezetési asszisztens rendszer használ radart, vagy radarokat az autókban. Ebben a cikkben még csak egyikkel, a holttér felügyeleti rendszerekkel foglalkozunk, de cikksorozatunkban sor fog kerülni a másik felhasználási területre is, amely nem más, mint az adaptív sebességtartás. Holttér felügyelet Az egyik a holttér felügyelet, de mielőtt belemennénk a működési elvbe, lássuk, mire is szolgál ez a segédrendszer. A járművekből való megfelelő kilátás alapvető biztosági követelmény. Ezért van előírva a járművekre legalább két darab visszapillantó tükör is, persze tudjuk, hogy már jó régen a hátsó szélvédővel is rendelkező járműveken három, két külső és egy belső visszapillantó tükröt találunk. (Más kérdés, hogy ki, mennyire használja ezeket…) Bármennyire igyekszünk különleges kialakítású, például aszférikus (nem sík, hanem görbített, vagy különböző szögben álló sík) felületű tükrökkel minél nagyobb területet beláthatóvá tenni, mindig maradnak olyan jármű mögötti részek, amelyekre a vezető pozíciójából nincsen rálátás. Ezeket a területek nevezzük holttérnek. A holttér felügyeleti rendszer dolga, hogy érzékelje és jelezze a holttérben lévő objektumokat a vezető számára. A jelzés, csak úgy, mint a parkolássegítő rendszereknél hang- és vizuális hatásban is jelentkezhet, ez a beállításoktól és persze az észlelt objektum veszélyességétől függ. A holttér felügyeleti rendszer, ha érzékel valamit a holttérben, akkor első körben általában csak egy fényjelzéssel figyelmezteti erre a járművezetőt. Ez a fényjelzés a legtöbb esetben a visszapillantó tükörlapba integrált LED megvilágítású piktogram, de egyre több jármű használ olcsóbban előállítható és pótolható, a tükörház vezető felé eső oldalára szerelt lámpát is, ilyen van például az utolsó generációs Volkswagen Passatban is. Hol van a radar? Pontosabban radarok, mert a holttér felügyeleti rendszer két radart használt. Ezek az radarok természetesen már nem a klasszikus parabola alakú egységek, hanem körülbelül egy fél tenyérnyi méretű, téglalap alakú lapot kell elképzelni. Ezeket a radarokat a jármű hátsó vészhárítójának két sarkára építik be, mégpedig úgy, hogy a jármű hossztengelyére (és persze a menetirányra merőleges tengelyére is) 45 fokos szögben rögzítik. Így a radar egyszerre „lát” oldalra és hátra. A két radarra azért van szükség, hogy a jármű mindkét oldalán működhessen a felügyeleti rendszer. Kiegészítő szolgáltatások A holttér felügyeleti radarok beépítésével tehát a jármű figyelmeztetni képes a vezetőt, ha valami ebben a térben helyezkedik el. Hangjelzés viszont általában csak akkor ad, ha azt észleli, hogy a vezető éppen az akadály felé szeretné manőverezni az autót. Ekkor mindenképpen hangjelzés is hallunk, sőt, az elektromechanikus kormányművel szerelt járművek ennél is tovább mennek. Ezek képesek egyrészt a vezető kezében megrezgetni a kormányt, ezzel figyelmeztetve a veszélyre, másrészt képesek egy kismértékű beavatkozásra is, hogy az ütközést elkerülni. (Fontos kiemelni, hogy ezek a rendszerek soha nem írják felül a vezető akaratát, tehát, ha a sofőr neki akar menni a mellette haladónak, akkor a rendszer ezt engedni fogja.) A rendszer megléte esetén nem jelent problémát a hátsó keresztirányú forgalom detektálása sem. Ez különösen akkor jön jól a járművezető számára, amikor merőleges parkolóhelyről kell tolatással elindulni olyan helyen, ahol jöhet valami a takarásból. Miért nem látjuk a radart? Szerencsére a radarok „átlátnak” például a műanyag lemezeken, így kiválóan elrejthetők a külső héjszerkezet, értsd a lökhárító műanyaga alá. Forrás: autoszektor.hu

Érzékelők, szenzorok 2. rész – Parkolást segítő rendszerek

Csipogástól az automata parkolásig Mára teljesen megszokottá vált, és még a legszerényebb járművekben is elérhető a köznyelvbe csak tolatóradarként beépült rendszer, amely abban segíti a járművezetőt, hogy ágaskodás nélkül is tudja, meddig mehet el például egy parkolásnál. A tolatóradar nem is radar Papp László a Volkswagen oktatói csoportjának irányítója azzal kezdi a téma összefoglalását, hogy a rendszert szakmai szemmel nézve nagyon helytelen a radar megnevezés, hiszen a parkolássegítő rendszerek érzékelői nem tartoznak a radarok csoportjába. A járművekben természetesen megtalálhatók radarok is, de ezek kizárólag mást célt szolgálnak, sorozatunkban bőven lesz még szó róluk. A parkolássegítő rendszerek érzékelői ultrahang kibocsátás és érzékelés elvén működnek, pont, mint a denevérek. Maga a szenzor két fő egységből áll, adóból és vevőből és az egészet természetesen egy integrált áramkör vezérli. Mind az adó, mind a vevő egy piezoelektromos anyagot tartalmazó egység. A piezo kristály általában közönséges kvarc, vagyis szliícium-dioxid (SiO2), amelyben az összenyomó erő hatására (amelyet egy gyenge hanghullám is képes előidézni) elektromosság képződik. Szerencsére fordítva is működik, ha a kristályanyag két szélén lévő fémlapra kapcsolunk áramot, akkor rezgések keletkeznek az anyagban, amelyek ultrahangot generálnak. Ebből az egységből van tehát szenzoronként kettő: az egyik adóként, a másik vevőként működik. Az ultrahangos érzékelők nagyjából 40 Khz-es hullámokkal dolgoznak. (Akinek nagyon jó a hallása, az kb. 20 KHz-ig hallja a hangokat.) A kibocsátás és a visszaverődött hang érzékelése között eltelt idő alapján, ismerve a hang terjedési sebességét, a számítógép kiszámolja az akadály és a szenzor közötti távolságot. Ennek alapján vezérli a járművezető számára a hang- és fényjelzéseket. Működés az autókban Az ultrahangos érzékelők működési tartománya 80 centiméter körül van, legalább is azoké, amiket járművekbe építenek. Ahogy a szenzor, vagyis az autó eleje, vagy vége közelíteni kezd az akadályhoz, megindul a hang- és/vagy fényjelzés. Előbbi általában csipogó hang, utóbbi pedig korábban leginkább változó színű LED-sor, manapság a fedélzeti rendszeren megjelenített grafika. A hangjelzés a fontosabb, hiszen a sofőr elméletileg nem egy indikátor kijelzőt, vagy a fedélzeti képernyőt bámulja parkoláskor, hanem körültekintéssel igyekszik a megfelelő helyre navigálni a járművet. A rendszer bemutatkozása több évtizeddel ezelőtt volt. Akkoriban még – és innen a magyar nyelvben meghonosodott kifejezés – csak a kocsi hátsó lökhárítójába építették be a rendszer érzékelőit, ezért tolatáshoz volt használatos. Aztán nagyon hamar kiderült, hogy a járművek első részén is jó lenne ilyeneket alkalmazni. Ekkor találták ki azt az elvet, hogy az első és a hátsó szenzorcsoport jelei alapján adott hangjelzések ne ugyanazon a frekvencián szólaljanak meg, így a vezető (egy idő után) csupán a hang alapján is meg tudja különböztetni, hogy éppen melyik részre kell jobban odafigyelnie parkolás közben. Az sem tegnapi fejlesztés, hogy a csipogókat leváltották a jármű hangrendszerén keresztül adott hangjelzések. A csipogás, mint effektus megmaradt, de a hangrendszer lehetőséget adott arra is, hogy a megfelelő oldalról, illetve elölről, vagy hátulról halljuk a jelzést. Hány szenzor van felszerelve? Az alkalmazott szenzorok darabszáma elsősorban az autó méretétől függ. A legegyszerűbb kivitelekben csak hátul helyeztek el érzékelőket és elég volt belőle három: egy-egy a széleken és egy középen. Aztán a terület jobb lefedettsége érdekében hamar megjelentek a négyszenzoros rendszerek is. Azokban az autókban, ahol már előre is került ilyen rendszer, mindig legalább négy-négy érzékelőt találhatunk. A modern kor ebben is hozott változást. A Volkswagennél az első generációs Passat CC-ben mutatkozott be az automatikus parkolás funkció. Akkor még csak párhuzamos parkolást tudott végrehajtani, de ehhez is meg kellett növelni az érzékelők számát. Mind a négy kerékjárati ív kapott egy-egy plusz szenzort, így a kocsi már nem csak előre és hátra, hanem oldalirányban is képes volt felmérni a terepviszonyokat. A rendszer aktiválása után a parkoló járművek mellett kellett haladnunk, és amikor az oldalsó szenzorok jelei alapján egy megfelelő méretű parkolóhelyet érzékelt a jármű, akkor elindult a megfelelő pozícióba vezetés, ez még a sofőr feladata volt. Ezután – automataváltó esetén – csak be kellett kapcsolni a hátrameneti fokozatot és a jármű magától a parkolóhelyre állt. Manuális váltónál a hátramenet vezérlése a sofőr feladata maradt. Ezek a rendszerek csak elektromechanikus kormányművel szerelt autókba voltak telepíthetők. A rendszer mára tudja a merőleges parkolást és a főmanőver után még képes finomítani is a beálláson, sőt a rendszer aktiválása után már a sebességi programmal sem kell törődni. Zavaró tényezők A parkolássegítő rendszerek érzékelőinek „látnia” kell. Látását ugyanúgy zavarja a kosz, mint egy kameráét, de hátráltatja a működést az eső is, sőt az erős szél sem tesz jól az érzékelők működésének. Ezek a szenzorok mindig láthatók. Azt ugyan megoldották, hogy nem fekete színű gombokat látunk a vészhárítókon, hanem a külső felületük tetszőleges színűre fényezhető, de teljesen elrejteni nem lehet, hiszen akkor a kibocsátott az érzékelő előtti anyagról verődne vissza. De azért nem kell félteni a mérnököket. A karosszériákat tudatosan tervezik úgy, hogy ki legyen alakítva a szenzorok helye, ezért mélyedésekbe, ráncokba dugják el az érzékelőket, hogy a lehető legkevésbé legyenek feltűnők. Forrás: autoszektor.hu 

Érzékelők, szenzorok 1. rész – Fényérzékelés az autókban

Amikor 120 évvel ezelőtt útjára indult az első autó, annak szabályozása szinte kimerült a kormány, a gáz és a fék működtetésében, de ezeket is a sofőr vezérelte. Ezzel szemben egy mai jármű nem csak ezernyi saját működési paraméterét figyeli elképesztő pontossággal, hanem sok-sok környezeti tényezőt, mi több, a forgalmi helyzetet is érzékelni képes. Fényérzékelés Miért kell egy autónak ismernie az aktuális fényviszonyokat? Mit kezd ezzel az információval egy autó? Ma már mindenki számára ismert felszereltség az automatikus világítás kapcsolás. Ennek egyik elégséges feltétele, hogy a környezeti fény (illetve sötét) már indokolja a fényszórók működtetését. (A másik elégséges feltétel általában a tartós országúti tempó, amelyből már 15 éve is képes volt felismerni egy autó, hogy fel kell kapcsolni a tompított fényszórókat.) Ha már van előrefelé néző érzékelő és tudjuk, hogy világos van-e vagy sötét odakint, akkor tegyünk egy ugyanilyet hátrafelé is és tudjuk meg a jeléből, hogy hátulról ránk világít-e egy mögöttünk haladó autó fényszórója. A két fényérzékelő felől érkező jelekből egy kis integrált áramkör kiszámolja a fénysűrűség különbséget, és ennek megfelelő arányban elsötétíti azokat a visszapillantó tükröket, amelyek fel vannak szerelve ezzel a technológiával. Hogyan érzékeli a fényt az autó? A fényérzékelőknek több fajtája van, azonban a járművek szélvédőjében, tükreiben leggyakrabban a fotodiódákkal találkozhatunk. Indokolatlan belemennünk ezek működésébe, legyen annyi elég, hogy az érzékelőre eső fényintenzitás függvényében képesek megváltoztatni villamos tulajdonságaikat, illetve erősíteni saját jelüket, amelyek alapján a vezérlőegység igen pontos információt kap a fényerősségről. Természetesen az autókban még rengeteg optikai elven működő fényszenzor található, mi most csak a világításhoz, tükörsötétítéshez kapcsolódó érzékelőkről beszélünk. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy ezeknek a fényérzékelőknek a jele kiválóan alkalmas volt arra is, hogy esőérzékelőként is működjenek. Ugyanis valójában nem fizikailag érzékeli az autó a víz jelenlétét a szélvédőn, hanem az üvegre eső víz mennyiségével arányosan változtatja a szenzorra érkező fény mennyiségét. Okosan ki van ez találva. Amikor a fény két közeg határára ér, a két közeg (esetünkben az szélvédő üveg és a levegő) optikai sűrűségkülönbségének függvényében bizonyos szög alatt a határfelületről teljes egészében visszaverődik. (A vízfelszínt alulról nézve például nem látunk ki a medence partjára.) Ha viszont az üveg másik oldalán a közeg nem levegő, hanem víz, akkor ez a visszaverődés megszűnik és a szenzordoboz egyik oldalán lévő infravörös LED sugarai nem érkeznek meg a szenzorba. Innen adott, hogy esik-e, vagy sem. Ha csak kevés eső jut a felületre, akkor még viszonylag sok kibocsátott fény érkezik a szenzorra, erős eső esetén pedig semmi. A két szélsőség között fokozatmentes átmenet van, úgyhogy ez alapján fogja tudni az autó, hogy mennyire esik, milyen időközönként és sebességgel kell mozgatni az ablaktörlő lapátokat. Ma már videojelekből dolgoznak Ahogyan a jármű környezetének mind pontosabb érzékelése vált szükségessé, a fényviszonyok ismeretének pontosságát is növelni kellett. Egy pontszerű fényérzékelő csak akkor ad megbízható jelet, ha éppen azt a pontot éri fény, ahol a szenzor van. Manapság, az adaptív fényszórók világában, nem elég, hogy milyen sötét van már, hanem azt is tudnia kell az autónak, hogy hová világíthat és hová nem. A modern világítási rendszerek közül a led-mátrix fényszórók terjedtek el a legjobban. Itt a fényforrások száma fényszórónként ma már százas nagyságrendű, de ezeket is tovább osztják tükrökkel. Így lehetséges az, hogy egy led-mátrix fényszórós autó a világítási kávából egyszerűen kitakarja a szembe jövő autót, hogy annak vezetőjét ne vakítsa el a fény, de körülötte minden más szinte nappali fényárban úszik. Mindezt teszi a rendszer úgy, hogy közben minden autó mozog, egymáshoz képest, akár kétszáz km/h-ás nagyságrendű sebességgel. Ahhoz, hogy a rendszer vezérlése gyorsan és pontosan tudjon reagálni, az egyszerű fényérzékelőket egyre inkább kamerákra cserélték, amelyek képét nagyteljesítményű processzorok dolgozzák fel. A feldolgozott jelek alapján a fényszóróvezérlő úgy kapcsolgatja a ledeket és állítgatja a fényvisszaverő elemeket, hogy sem a szembejövő, sem pedig az előttünk haladó nem fogja úgy érzékelni, hogy vakítjuk őket, de körülöttük minden díszkivilágítást kap. Megvan a fejlődés ára Természtesen minél bonyolultabb egy rendszer működése, annál drágábbak az összetevői. Egy fényérzékelő dióda ára nem lehet azonos egy, a fentiekre képes kameráéval. Persze a beszerelésük sem olyan egyszerű, ezért például egy szélvédőcserénél ma már nem elég visszapattintani az érzékelőket, hanem azok szakszerű kalibrációját is el kell végezni. Erre legtöbbször csak a márkaszervizek képesek, mert olyan speciális infrastruktúrára, eszközökre, szerszámokra és szoftverekre van szükség, amellyel csak ezek a műhelyek rendelkezek. Forrás: autoszektor.hu 

Újabb autógyártó jön, ezúttal Indiából

Az Ola Electric eddig elsősorban elektromos robogókat gyártott, most azonban egy érdekes elektromos autó bemutatását ígérik. Erről egyelőre csak onnan tudhat a világ, hogy a cég vezetője, Bhavish Aggrawal közzétett egy képet a járműről, amely egyszerű felületeivel, lépcsőzetes övvonalával és egybeszabott formájával elég szokatlan jelenség, talán az 1990-es évek egyterű-tanulmányaira emlékeztet leginkább. Egyelőre csak annyi biztos a típussal kapcsolatban, hogy az Ola robogóihoz hasonlóan ez is tisztán elektromos hajtású lesz, bár nem valószínű, hogy ami a képen látható, az a végleges szériamodell lenne. Mindenesetre a vezérigazgató gátlástalan spoilerezése alapján várhatóan nagyon közel van valamiféle bemutató, ahol talán többet is elárulnak majd az autóról. Forrás: totalcar.hu

Melyik a legjobb flottamenedzsmentet támogató szoftver?

A Flotta Okosan egyik webinárján elhangzott egy kérdés, hogy milyen flottakezelő szoftverek vannak a piacon, ezek közül milyen szempontok szerint érdemes választani, melyik a legjobb? Az elhangzott válasz – némi utólagos kiegészítéssel – körülbelül így hangzott: Ahogy legjobb autó nincs, úgy legjobb flottakezelő szoftver sincs. Másra van szüksége egy 25 autó gazdaságos üzemeltetését megcélzó cégnek, és más kell, ha több ezer jármű átlátható és költséghatékony üzemeltetéstámogatása a cél. Nem véletlen, hogy az SAP is mást kínál a kkv és a nagyvállalati ügyfelei számára.Vannak hasonló képességű szoftverek, mégis eltérő ezek bevezetési sikeressége. Hogy miért, arról nagyon sokat elmond a következő cikk, amit egy független ERP tanácsadó cég vezetője írt. A cikk ugyan ERP kapcsán járja körül a szoftver bevezetés kockázatait, de a megfogalmazottak bármilyen szoftver bevezetése esetén megszívlelendők. És akkor ott a másik dilemma; Peugeot, vagy Renault? Piros, vagy acélszürke? Hááát, ez meg már ízlés dolga. A lényeg: olyat kell venni, ami az adott szituációban a valós! igényeknek legjobban megfelel. Ebben a bevezető cég rengeteget tud segíteni, ha ért a bevezetendő szoftverhez, az elvégzendő feladatokhoz, ismeri a támogatandó folyamatokat, és nem „kétbites” szoftverfejlesztőként közelít a problémához. Szintén fontos, hogy olyan szoftvert válasszunk, ami technológiailag előremutató, a táv- és csoportmunkát támogatja, eleget tesz az adatvédelmi követelményeknek, és ami még nagyon fontos, folyamatosan fejlesztik, azaz számíthatunk rá, hogy nem csak a mai, de a két év múlva várható igényeinket is képes lesz kielégíteni. Ha a bevezető vállalja a meglévő adataink betöltését (annak a támogatását), az nagyon komoly előny. Ha esetleg a folyamataink átalakításában is képes segíteni, azzal hosszú távon biztosan jelentős hatékonyság növekedéshez juthatunk. Feltétlen nézzük meg a dokumentáltsági szintet, és kérdezzünk rá a továbbfejlesztési tervekre. Fontos tehát a szoftver funkcionális és technológiai alkalmassága, várható fejlesztési irányai a bevezető cég hozzáértése és korrektsége az ügyfél felkészültsége (vagy alkalmassága), a mellékelt szakértői cikk alapján pl. a következők szerint Vezetői kultúra minősége – Leadership quality (LQ) Folyamatok minősége – Process quality (PQ) Adatok minősége – Data quality (DQ) Projekt kultúra minősége (PCQ) Ahogy látszik, fontos ismerni a kapcsolódó szoftverkínálatot, de legalább annyira fontos, hogy átlássuk az elvégzendő feladatot, és képesek legyünk a folyamatainkat úgy átalakítani, hogy azok -testreszabott szoftver támogatással a lehető legkevesebb élőmunkával tegyék lehetővé a legnagyobb átláthatóságot, a hatékony flottaüzemeltetést. Igazából ehhez akarunk ezzel a cikkel, illetve a Flottaokosan a fórumon segítséget adni, elmondva azt is, hogy „legjobb szoftver” nincs. Csak sikeres és sikertelen bevezetések vannak, a sikerhez viszont kell három, vagy akár több „apróság”; A feladat ellátását magas szinten támogatni képes (de nem feltétlen a legdrágább, sokkal inkább a feladathoz illeszkedő szoftver Olyan ügyfél, aki tudja, mit akar, nem csodát vár, hanem a bevezetővel együttműködve, operatívan részt vesz a bevezetésben, elfogadva, hogy a húsz évvel ezelőtt még jó folyamatait a megváltozott körülményekhez, sőt, a támogató szoftverhez is illesztenie kell, Olyan bevezető, aki nem mindenáron a saját portékáját akarja lenyomni az ügyfél torkán, hanem megrendelője valós problémáira keresi az ideális megoldást. És van egy negyedik is, amire a cégek nem nagyon szeretnek költeni, ezt elmulasztva viszont a bevezetés gyakran elhúzódik, megdrágul, vagy féllábasra sikerül. (Itt csak kommunikáció kérdése, ezt minek tekintjük, de ami drágább lett, lassabban készült el, és nem is old meg mindent, ami célkitűzés volt, az ugyan félmegoldás lehet, de siker aligha). Szóval a szükségesnél sokkal ritkábban alkalmazott plusz, az nem más, mint a független tanácsadó igénybevétele. Olyané, akinek sokoldalú bevezetési tapasztalatai vannak, és aki nem adott szoftver eladásában, hanem az ügyfél problémájának a megoldásában érdekelt. BG

Elon Musk szerint 30-40 év múlva járhat mindenki villanyautóval

A részvényeseknek tartott éves beszámolón a Tesla Inc. vezetője, Elon Musk arról beszélt, hogy még legalább három-négy évtized, mire minden hagyományos, belső égésű motorral hajtott autót tisztán elektromossal válthat le a világ. Hogy ez mennyire reális, ahhoz tudni kell a jelenlegi állapotokat: 2 milliárd jármű fut az utakon, ezeknek egyelőre kevesebb mint egy százaléka villanyautó. Amennyiben teljesen villanyos kínálattal számolunk, évi százmillió forgalomba helyezett villanyautó kellene ahhoz, hogy 20 év alatt megtörténhessen a világ gépparkjának teljes leváltása. Ám ez a színtiszta matematikai lehetőség, jelenleg az új autóknak is nagyjából 5 százaléka tisztán elektromos, de a plug-in hibridekkel együtt is csak közelíti a 10 százalékot. Sok neves gyártó és több ország is a harmincas éveket tűzte ki célul a belső égésű motorok betiltására, de mivel ez még mindig nem globális elhatározás, a kizárólag elektromos autókból állló kínálat még így is messze van. Döntő tényező lesz, hogy milyen ütemben sikerül majd csökkenteni a villanyautók árát, mivel a jelenlegi árszinten a fejlődő országok lakói biztos nem lesznek képesek a váltásra. Segítheti a folyamatot az autonóm járművek elterjedése, mivel ez a magántulajdonú autók számát csökkentheti, a vállalatok által működtetett flották pedig már egész biztosan nem vásárolnak majd belső égésű motorral hajtott autókat. Forrás: totalcar.hu

Kell-e tartani a digitális kulcsoktól?

A Tesla mobil-app novemberi frissítése (4.3) után nem sokkal váratlanul elkezdtek leállni a gyártó online szolgáltatásai. A fennakadások először csak az amerikai piacot (USA, Kanada) érintették, és eleinte csak a frissítéssel érkező új funkciók akadoztak, kicsivel később azonban az appot kiszolgáló szerverek (az „Anyahajó”) is teljes leálltak, rövidesen pedig globálissá duzzadt a probléma. A Tesláról lévén szó az újságok rögtön le is csaptak az esetre, és olyan blikkfangos címekkel hozták le a sztorit, mint hogy Botrány! Kizárták a Tesla-tulajdonosokat az autóik. Néhány Model S/X tulajdonos valóban vesztegelt, de az új modellek már fel vannak készítve a hasonló helyzetekrenyl, és sokak szerint egyébként is hülye, aki a telefonjával akar autót nyitni. Tényleg hülyék? Kell tartani a digitális kulcsoktól? Mi értelme egyáltalán az appnak? A Tesla márkaidentitásának egyik alapköve, hogy taknyos techno-punkként rúgta rá az ajtót az ezüsttálcáról velőspirítóst zabáló, cilinderes gyártók báljára: minden létező konvenciót megvet, felpofozza a fickót a Monopoliból, és – üzleti megfontolásból vagy dacból – igyekszik mindent másképp csinálni, mint az öregek. Óriási préssel akarja forradalmasítani a gyártástechnológiát; (a dimenzióváltó gyorsulást leszámítva) a vezetési élmény helyett is inkább a konnektivitást és a szórakoztatást helyezi előtérbe. A felforgató tevékenység azonban kockázattal jár, a Tesla lelkiismeretén már ejtett foltokat néhány halott (ld. AutoPilot balesetek felelőssége), ritkán pedig egy-egy ilyen leállás is becsúszik, közben mégis a világ legértékesebb cégévé pumpálták a befektetők. Tévedés, hogy a siker kizárólag a kiváló villanyhajtásnak köszönhető, legalább ennyire fontos, hogy új szerepbe helyezték az autót: a tepsire való képernyővel, appokkal, stream-szolgáltatásokkal és kamerákkal a digitális integráció élharcosa minden modell. Emiatt ugye akkorára nőtt körülötte a disputa, hogy nulla dollárt kell marketingre költeniük – szemben a SuperBowlon milliárdokat eltapsoló gyártókkal -, az öngerjesztő befektetői rábuzulás meg már szinte csak következmény. Tételmondat: az autó immár élmény, ami az integrációra épít. Ennek az egyik … kulcsa az applikáció. Egyáltalán nem nélkülözhetetlen, végül is száz évig megvolt nélküle az autó-ember kapcsolat, a felhasználó életminőségét számszerűsíthetően javító funkcióival azonban nehéz vitatkozni. Ilyen például az akkumulátor és az utastér temperálása, ami még a belső égésű motorok esetén is jól jött volna – a hidegen gyötört turbódízelek elcsigázva sóhajtanak itt egy feketét -, utóbbi pedig nem csak azért hasznos, mert már egy eleve kellemes klímába, leolvasztott szélvédő mögé lehet behuppanni a csípős reggeleken, hanem mert a pofátlan energiaigényű fűtés így nem az akkumulátorból – egyúttal a hatótávtól – szívja az értékes áramot, hanem a hálózatról (már ha be van dugva). Korábban is volt már hasonló megoldás a prémiumoknál, akadt kapitális okoskulcs is, amiről lehetett vezérelni ilyesmi funkciókat, a telefonra való átköltözés csak idő kérdése volt – előbb utóbb minden, még a júzer is oda kerül, oszt lehet majd nézni a Mátrixot belülről. Autó-appot bizonyos kategória fölött ma már minden valamire való gyártó kínál, tehát valamelyest eszmélnek az öregek, így hát hiba lenne kizárólag a Teslát ostorozni a technológia hibalehetőségeivel: egy hasonló leállás bármelyik olyan gyártóval megtörténhet(ett volna), amelyik digitális kulcsot kínál az autójához (pl. BMW, Mercedes, Honda, Hyundai), sőt, gyanús, hogy a jövőben egyre több ilyen történik majd. A digitális kulcs önmagában annyira nyilvánvaló kockázat, hogy éppen emiatt tervezik túl jó adag redundanciával. Vegyük sorra ezeket az extra biztonsági rétegeket: a Tesla az applikáció mellett kínál egy fizikai kulcsot/kulcskártyát is az autókhoz, utóbbi ugyanolyan közönséges plasztik vacak, mint a bankkártyák. A tulaj saját felelőssége, hogy ezeket magánál hordja-e – a gyártó természetesen erősen ajánlja -, ez az első backup/védvonal. Ha azonban szeret veszélyesen élni, vagy nehezére esik az a kettő gramm, hagyatkozhat kizárólag a telefonjára is. A Model S/X tulajdonosok itt nagyobb kockázatot vállalnak, ugyanis ebből a szempontból ők még kísérleti patkányok voltak: esetükben a digitális kulcs még a Tesla központi szervereire hagyatkozik, ami azt jelenti, hogy távoli, internet lefedettség nélküli helyen/mélygarázsban nem sokra mennek az applikációval – közülük kerültek ki azok is, akik a mostani leállásnál hoppon maradtak. Ők valószínűleg megszokták a telefonos nyitást, és szép lassan leszoktak arról, hogy maguknál tartsák a kulcsot/kulcskártyát. A két fiatalabb modell, a Model 3 és a Model Y azonban már több szinten képes kommunikálni a telefonokkal. Fizikai közelségre építő technológiával bírnak (Bluetooth, NFC [Near Field Communication]), amelyek a szerver-leállás során is zavartalanul működtek, hiszen attól teljesen független rendszerek, vagyis internet egyáltalán nem szükséges ahhoz, hogy a telefon kinyissa és elindítsa az autót. A távoli funkciók náluk is lehaltak, nekik is Error 500-at dobott az app, ám elég volt az autó közelében lenniük, illetve a megfelelő helyre érinteniük a telefont, hogy az autó feléledjen. Ha összeszámoljuk, ez négy lehetőség, az éber, egyben szkeptikus olvasó erre viszont rögtön rávágja, hogy a mobil ugyanúgy lemerülhet, ahogy a szerverek is leálltak. Amikor a telefon akkukapacitás híján kikapcsol, egy nagyon minimális élet még marad a rendszerben, ekkor a chip még mindig képes arra, hogy azonosítsa magát az autó nyitásakor, tehát emiatt nem kell aggódni. Van egy további, bár kissé specifikus lehetőség is, ám ehhez egy közeli hozzátartozó is szükséges. Ha a tulajdonos elveszíti a hagyományos autójához a hagyományos autókulcsát, akkor béna a legjobb esetben is a pótkulcsért kell szalajtania valakit, ami adott esetben több száz kilométerre is lehet az autótól. Az appok viszont több vezetői profilt is megengednek, tehát ha a sofőr készüléke meghalt/összetört/vízbe esett, a pótkulcs akkor is ott van a családtagnál/ismerősnél: a telefonja a maga autentikációjával. Valószínűleg piactól függ, de a Tesla egy további kapaszkodót is biztosít, ami azonban a mostani leálláskor vegyesen bizonyított: egy telefonhívás és pár azonosító adat bemondása után elvileg távolról kinyitja az autót a vonal túlsó végén lévő call centeres, de a fórumok szerint az ügyfélszolgálat nem minden esetben volt a toppon. Ha nagyon szigorúan számoljuk, ez öt bejutási mód, szemben a mostani kulcsokkal, amelyek kettőt biztosítanak: normál esetben elő se kell venni őket, de ha esetleg elromlik a transzponder vagy lemerül a gombelem, a kulcstestben még mindig ott a fizikai kulcs. Ez két sziklaszilárd opció, de vitathatatlanul kevesebb, mint a modern megoldásé: a hétköznapi embernek bőven elég, de a progresszív, lehetőségek követelésére idomított felhasználónak így 2021 körül már kevés lehet. Zsigeri ellenérv szokott lenni, hogy ha ellopják a telefont, akkor tulajdonképpen a tolvaj kap egy grátisz autót is. Ez csak részben igaz,

Klasszikus Minikből lehet gyári villanyautó

Benzines modellek elektromossá alakításával kevés autómárka foglalkozik, legalábbis egyelőre. Ám úgy tűnik, a Mininél látnak üzletet ebben a tevékenységben is. Egyelőre egy kisebb műhelyt alakítottak ki erre a célra a Mini oxfordi gyártelepén belül. Itt kerül a Minik motorházába egy 122 lóerős villanymotor, illetve itt építik be a ismeretlen kapacitású, de a gyáriak szerint úgy 160 km hatótávot biztosító akkumulátorcsomagot is. Az átalakított Minik nem veszítenek a dinamikájukból, sőt, a 9 másodperces gyorsulási idő százig a legjobb, amit gyári autó csak produkálhat. Az átalakítás érdekessége, hogy a Mini azt is vállalja, hogy az autók eredeti hajtásrendszerét egyedi jelzéssel ellátva tárolja, így az – nyilván a megfelelő munkadíj ellenében – visszaépíttethető az autóba, ha valaki később netán meggondolná magát. A hajtáson kívül az egyetlen lényeges részlet, amit kicserélne, az autó műszeregysége: ez stílusában illeszkedik a régi autókba, de az elektromos hajtás paramétereit jelzi ki. Az árakat egyelőre nem ismerjük, de meglepő lenne, ha az átépítést olcsóbban kínálnák, mint amennyiért egy új villanyautót kaphatna a vásárló – ez már csak az átépítések egyedi jellege miatt sem valószínű. Forrás: totalcar.hu

Ezrével állnak Kínában a leselejtezett villanyautók

Kína híres arról, hogy ontja magából a villanyautókat, olyan sok apró gyártó lett náluk pár év alatt, hogy az ország vezetői szerint a mennyiség helyett ideje lenne a minőségre koncentrálni – nem csak technológiailag, de üzletpolitikailag is. Ezzel nagyjából párhuzamosan jelentek meg a világon az autómegosztó platformok is, ám ezek egyáltalán nem arattak sikert az országban. A csődbe ment cég flottája így a telepen, un. EV-temetőben végzi, ami egyes hírek szerint kezd társadalmi problémává válni: az autók nincsenek karban tartva, értékes területet foglalhatnak el, sőt, van hogy alkatrészenként próbálnak túladni rajtuk. A Zhejiang tartományban található Jiaxing városába látogatott el egy japán hírügynökség sanghaji kirendeltsége, ahol körülbelül 1000 kis méretű villanyautót állítottak le egy ilyen temetőben. Az ok abban keresendő, hogy Kínában rövid távra inkább az (elektromos) bicikli-megosztást választják az emberek, a nagyobb városi utakra pedig a taxi olcsóbb és kevésbé körülményes, mint az autómegosztás, amelynél ráadásul a vezetéssel is a kuncsaftnak kell bajlódni. Igaz, hogy sajátos körülményei miatt nem lehet egyértelműen párhuzamot vonni Kína és a világ többi része között, de érdemes szemmel tartani az ott folyó trendeket, mert az ország kétségkívül elől jár a villanyautók széleskörű adaptálásában, és a mi kontinensünkön is történt már hasonló eset. Forrás: totalcar.hu

Minden jelenlegi Rolls-Royce modell elektromossá válik 2030-ig

A 2023-ban érkező Spectre után a Phantom, a Ghost és a Cullinan is villanyos utódot kap. A Rolls-Royce első villanyautója, a Spectre kupé érkezését követően elkészíti a jelenlegi palettán található Cullinan, Ghost és Phantom tisztán elektromos utódait is – jelentette be a brit luxusautó-gyártó. A Rolls-Royce 2021-ben több autót adott el, mint korábban bármikor, a cég vezérigazgatója, Torsten Müller-Ötvös pedig elmondta, a további fejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy minden jelenlegi modellt elektromos hajtású alternatívákra cseréljenek, így 2030-ra a vállalat teljes palettáját a villanyautók fogják adni. A brit cég a következő években felfrissíti jelenlegi kínálatát, de mostantól már nem dob piacra több belső égésű motorral szerelt típust, így az Mk2 Ghost lesz az utolsó benzinmotoros autó a Rolls-Royce történetében. Müller-Ötvös kiemelte, hogy az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy 2030-tól betiltja az új belső égésű motoros autók értékesítését, ugyanakkor hozzátette, a döntés nemcsak ennek, hanem a fiatal ügyfelek irányából érkező igénynek köszönhető, akik szeretnének elektromos Rolls-Royce-szal közlekedni. A vezérigazgató kiemelte, hogy meglehetősen sok ügyfelüknek van már elektromos autója, legyen az Tesla, BMW vagy valamilyen más modell, és így rendelkeznek tapasztalattal a hatótávolság kezelését és a töltők működtetését illetően. A szakember nem osztott meg részleteket a goodwoodi cég jövőbeli elektromos autóinak műszaki paramétereivel kapcsolatban, de megerősítette, hogy a teljes portfólió villanyos lesz. Kiemelte, ez egy hatalamas feladatnak ígérkezik egy olyan relatíve kis méretű cég számára, mint Rolls-Royce. A szükséges befektetések mértéke még nem fog automatikusan drágább autókat eredményezni, ugyanis a cég esetében az árakat az adott szegmens és a felhasznált anyagok határozzák meg. A 2023-ban érkező, a palettán a Wraith-et leváltó Spectre árát így a piacon elfoglalt helye, mintsem a hajtáslánc milyensége fogja megszabni. A vállalat elektromos autói számára kiemelten fontos, hogy olyan jellemzőket vonultassanak fel, amelyek képesek ellensúlyozni a Rolls-Royce legendás V12-esének elvesztését. A Müller-Ötvös azt ígéri, hogy a cég elektromos hajtáslánca rendkívül nyomatékos lesz, és a legmagasabb minőséget fogja kínálni. Forrás: alapjarat.hu 

A VW és a Bosch együtt fejleszt önvezető rendszereket

Meglepő bejelentést tett a Volkswagen és a Bosch: a két vállalat közösen igyekszik utolérni a konkurenciát a 2-es és 3-as szintű vezetéstámogató, illetve korlátozottan önvezető rendszerek fejlesztésében. A Volkswagen részéről a tavaly létrehozott szoftverfejlesztő részleg, a Cariad vesz részt a közös munkában. Elsőként egy 2-es önállósági szintű vezetéstámogató rendszert terveznek bevezetni, amely már jövőre bekerülhet egyes VW típusokba. Ez még folyamatos emberi felügyeletet igénylő eszköz, amely képes önállóan lassítani, gyorsítani és kormányozni a járművet, ám azt mondják, már megkezdték a 3-as szintű funkciók fejlesztését is, amelyre bizonyos körülmények között már rábízható a vezetés. A Bosch-sal kötött szövetség azért meglepő, mert a VW csoporton belül az Audinál folytak ilyen irányú fejlesztések korábban, amelyeket azonban a Forddal kötött szövetség kapcsán 2020-ban ezek a részlegek az Argo AI irányítása alá kerültek. Azt nem tudni, hogy a Bosch és a Cariad közös fejlesztései támaszkodnak-e az Argo eredményeire, vagy párhuzamosan futnak majd azokkal. Szintén nem tisztázott, hogy milyen mértékben osztozik a két fél a költségeken, bár korábbi értesülések szerint a VW néhány százmillió eurós nagyságrendű összeget szán a közös projektre, ami önmagában nem tűnik soknak. Különösen annak fényében, hogy a Bosch szerint a két cég mintegy 1000 dolgozója foglalkozik majd csak ezzel a fejlesztéssel. Forrás: totalcar.hu