Cégautók: milliókat égethetnek el a vállalatok Excel-hibák miatt

excel hiba

A mesterséges intelligencia ebben is fordulatot hoz. Jelentős átrendeződés látható a magyar flottakezelési piacon, ami új lehetőségeket nyithat a kisebb szolgáltatók és a hatékonyságot kereső KKV-k, valamint a nagyvállalatok számára is. A szakértő szerint azonban sok cég még mindig elavult módszerekkel, például Excel-táblázatokkal kezeli járműparkját, ami súlyos pénzügyi veszteségekhez vezethet. A megoldást a mesterséges intelligenciával támogatott, professzionális flottakezelő szoftverek jelenthetik. A mesterséges intelligencia ebben is fordulatot hoz Sok vállalat számára a cégautók kezelése kimerül egy manuálisan vezetett táblázatban, ám ez a módszer rengeteg hibaforrást rejt. Egy egyszerű mulasztás pedig láncreakciót indíthat el. A SeaCon Europe ügyvezetője példaként említette, hogy egy elvétett kötelező szerviz időpontja miatt elveszhet a jármű garanciája. „Vegyünk egy egyszerű, mégis gyakori példát. Az új autókra többszörös garancia jár, de ennek feltétele a pontos, kilométer- vagy időalapú kötelező szerviz. Az Excel nem szól időben, és ha a cég elvéti a határidőt, egy ötéves garancia akár már az első évben elveszhet” – mondta Berkovich Gábor, a SeaCon Europe ügyvezetője. Hozzátette, hogy mindez önmagában is több százezer forintos közvetlen kárt jelenthet minden egyes javításnál, amit egyébként a gyártó állna, emellett az autó piaci értéke is jelentősen csökken az értékesítéskor a hiányos szervizmúlt miatt. Szoftveres robotizáció a flottakezelésben A szakértő az Excel-alapú kezelés másik nagy hiányossága között említette a valódi elemzési képesség hiányát. „Szoftveres támogatás nélkül sokszor rejtve marad, ha egy autót indokolatlanul tart fenn egy cég. Kimutathatónak kellene lennie, hogy ha egy jármű éves futásteljesítménye például csak 8000 kilométer, mert annak a fenntartása gazdaságilag nem racionális” – tette hozzá Berkovich Gábor. Úgy vélte, hogy a megoldást a technológiai váltás, a mesterséges intelligenciával támogatott szoftveres megoldások jelentik, amelyek képesek kiváltani a hibázásra hajlamos emberi adminisztrációt. Ez a fajta „irodai robotizáció” hasonló hatékonyságnövekedést ígér, mint a gyártósorok automatizálása. A SeaFleet rendszert fejlesztő SeaCon Europe ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az AI olyan területeken is azonnali megtakarítást és hatékonyságnövekedést kínál, mint az automatizált adatbevitel, az okmánydigitalizáció, intelligens chatbot és tudásbázis vagy a riportok készítése. „A rendszer képes a legkülönfélébb szervizszámlák tartalmát felismerni és azt automatikusan az adott rendszámhoz rögzíteni, így nincs szükség manuális gépelésre. A forgalmi engedélyek, jogosítványok vagy különleges gépkezelői engedélyek lefotózott változatából az AI kinyeri a lejárati dátumokat, és automatikusan riaszt, mielőtt azok érvénytelenné válnának. A SeaFleet több mint ezeroldalas online súgóját az AI dolgozza fel, így a felhasználók egyszerűen, beszélgetős stílusban kérdezhetnek rá folyamatokra, például, hogy mi a teendő egy káresemény vagy egy szezonális gumicsere esetén. A cégvezetőknek nem kell riportokat fejleszteniük, elég egyszerű nyelven megfogalmazni, milyen elemzést szeretnének látni, és a rendszer összeállítja azt a rendelkezésre álló adatokból” – magyarázta Berkovich Gábor. Teljes vállalati mobilitás A professzionális szoftveres támogatás abban is segíthet, hogy a cégek megfeleljenek a modern trendeknek. „Fontos, hogy a rendszer elemezni tudja például, hogy melyek azok az autók, amelyeket érdemes elektromosra cserélni a valós használati szokások alapján, elkerülve a „zöldítési kényszerből” elkövetett költséges hibákat. Mi már nemcsak autókban, hanem teljes körű mobilitásban gondolkodunk: a korszerű rendszereknek képesnek kell lennie kezelni a fiatalabb generációk számára fontos elektromos kerékpárokat vagy akár a tömegközlekedési bérleteket is, egyetlen egységes költséghelyen mutatva ki a munkatársak mobilitási költségét.” – magyarázta a szakértő. Garantált adatbiztonság A nagyvállalati és multinacionális környezetben az adatok védelme is kritikus kérdés. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra az elvárásra, hogy az érzékeny adatok ne kerüljenek a publikus felhőbe:„Ezért saját, zárt szerverparkunkban alakítottunk ki lokális mesterséges intelligencia környezetet. Így az üzleti elemzések, HR-adatok vagy stratégiai tervek soha nem hagyják el a biztonságos infrastruktúrát, nem kerülnek ki a világhálóra.” A digitális átállás Berkovich Gábor szerint a manuális táblázatok korszakát lezáró automatizáció nemcsak a hibalehetőségeket szünteti meg, hanem olyan stratégiai rálátást biztosít, amely nélkülözhetetlen egy modern üzleti környezetben.

FlottaOkosan 2025: A modern flottakezelés legfontosabb trendjei és a SeaFleet innovációi

FlottaOkosan2025

SeaFleet innovációk, adatvezérelt döntések és modern flottakezelési trendek a gyakorlatban – FlottaOkosan 2025 A FlottaOkosan 2025. november 11-én megrendezett szakmai napja ismét bebizonyította, hogy a modern flottakezelés jövőjét az adatvezérelt működés, a digitalizáció és a folyamatok mély integrációja formálja. A rendezvény középpontjában idén a SeaFleet fejlesztései, valamint a vállalatok számára releváns legújabb iparági trendek álltak. A rendezvényt Berkovich Gábor, a Seacon Europe ügyvezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a flottakezelésben ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a digitalizációra, hanem az, hogyan tudnak a vállalatok valódi értéket teremteni az adatokból. Beszédében kiemelte, hogy a SeaFleet fejlesztéseinek középpontjában a transzparencia, az üzleti hatékonyság és a mindennapi operatív munka támogatása áll. SeaFleet: még magasabb szintre emelve a flottakezelést A Seacon Europe saját fejlesztésű flottamenedzsment rendszere, a SeaFleet idén olyan új funkciókat és megoldásokat mutatott be, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak a mindennapi üzemeltetésben. Keveházi Júlia, a Seacon Europe flottamenedzsere előadásában kiemelte, hogy a SeaFleet legfrissebb fejlesztései a mindennapi operatív döntéshozatalt támogatják. Rámutatott arra, hogy a továbbfejlesztett adatvizualizáció még átláthatóbbá teszi a flotta teljesítményét, míg az integrált költségkezelési modul és az automatizált riportok jelentősen csökkentik az adminisztrációs terheket. Beszélt arról is, hogy a rendszerben elérhető fejlettebb járműéletút-követés átfogó képet ad a teljes üzemeltetési ciklusról, valamint arról, hogy a SeaFleet egyre kifinomultabb interfészekkel kapcsolódik a külső rendszerekhez, ezzel is növelve a hatékonyságot és a vállalati integrálhatóságot. A SeaFleet célja, hogy minden olyan funkciót biztosítson, amely segíti a flották hatékonyabb, átláthatóbb és költségtudatosabb működését. NIS2 és az AI-fejlesztések összefüggései A vállalatok számára 2024–2025 egyik legjelentősebb kihívása a NIS2-irányelvnek való megfelelés, amely a flottakezelő rendszerek működésére is közvetlen hatással van. Pokó István, a Seacon Europe fejlesztési igazgatója előadásában arra világított rá, hogy a megfelelőség nem csupán jogi kötelezettség, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet. Részletesen bemutatta, hogy a NIS2-követelmények milyen módon befolyásolják az AI-alapú fejlesztéseket és milyen újfajta biztonsági, illetve adatkezelési megoldásokat tesznek szükségessé a modern flottakezelő rendszerekben. Kiemelte, hogy a SeaFleet fejlesztései már most is úgy épülnek fel, hogy garantálják mind a felhasználói, mind a vállalati adatok legmagasabb szintű védelmét. Pokó István szerint a jövő flottakezelésében a biztonság éppoly kulcsfontosságú tényezővé válik, mint maga a funkcionalitás. A FlottaOkosan világos irányt mutatott: a modern flottakezelés jövője az adatvezérelt működésről, a teljes transzparenciáról és a rendszerek közötti integrációról szól. A piaci szereplők számára ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e elindulni ezen az úton, hanem az, hogy mennyire gyorsan és tudatosan képesek alkalmazkodni a változó technológiai és szabályozási környezethez. A SeaFleet fejlesztései azt mutatják, hogy a Seacon Europe a gyakorlatban is erre a jövőre készíti fel partnereit. A rendszer egyre fejlettebb adatvizualizációs megoldásai, a napi döntéstámogatást szolgáló funkciók, a biztonsági és NIS2-kompatibilis fejlesztések, valamint a rugalmas interfészek mind azt a célt szolgálják, hogy a vállalatok ne csak pontosabb képet kapjanak flottájuk működéséről, hanem gyorsabban, magabiztosabban és költséghatékonyabban hozhassanak döntéseket. A rendezvény üzenete tehát egyértelmű: a flottamenedzsment nem csupán adminisztratív feladat, hanem stratégiai terület, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció valódi, kézzelfogható értéket teremtenek. A SeaFleet pedig továbbra is elkötelezetten dolgozik azon, hogy olyan innovációkat kínáljon, amelyek egyszerre teszik biztonságosabbá, átláthatóbbá és versenyképesebbé a vállalatok működését.

Flottakezelés kihívásai az AI korában

flottakezeles az ai koraban

Kiszolgálható szakmai területek, alkalmazható eszközök és módszerek – Te hogy szolgálod ki a társszervezeteidet? Ez az év különleges a FlottaOkosan számára – és nem csak nekünk! Egyik fő támogatónk, a Seacon Europe idén ünnepli 20. születésnapját. A SeaFleet mögött álló csapat két évtizede gyűjti, elemzi és alakítja az adatokat, hogy a flottakezelés egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. Tudj meg többet arról, hogyan segít a Seacon tapasztalata a flottakezelés működésében! Regisztrálj az alábbi oldalon!

Elismerés és innováció: Magyar Szolgáltatás védjegyes lett két kiemelt szolgáltatásunk

magyar szolgaltatas

Örömmel jelentjük be, hogy két innovatív szolgáltatásunk – a Digitális termékútlevél és a Flottamenedzsment szoftverszolgáltatás – elnyerte a Magyar Szolgáltatás védjegyet! A Digitális termékútlevél egy forradalmi megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a termékekhez kapcsolódó összes lényeges információ – származás-, összetétel-, gyártási adatok-, fenntarthatósági szempontok stb. – egy interaktív és szituációérzékeny QR-kódon keresztül bármikor elérhetőek legyenek. Teljes transzparenciát biztosít a gyártók- és fogyasztók számára egyaránt, alkalmazása által fenntartható, papírmentes információmegosztás valósítható meg, továbbá könnyű frissítési- és bővítési eséllyel élhetnek a gyártók a szoftver által, mely a statikus honlapok esetében nem lehetséges. A Digitális Termékútlevél fő elemei a minőségirányítást támogató élelmiszeripari termékbeépülés és -életútkövetés a termőföldtől a feldolgozáson át a vevőig, valamint a digitális címke és szituációérzékeny tartalomszolgáltatás. A helyi gazdaság fellendítése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk szolgáltatásaink hazai eredetét, amelyek a rövidebb ellátási láncnak köszönhetően hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A Flottamenedzsment egy modern adatvezérelt megoldás, amelyen belül lehetőség nyílik gépjármű flottakezelés átfogó támogatására, jármű életútkövetésre, műszaki- és gazdasági kontrollingra, s nem utolsó sorban ESG kimutatások elkészítésére is. A rendszer lehetővé teszi a valós idejű adatok elemzését, a folyamatok optimalizálását és automatizálását, így jelentősen csökkenti a működési költségeket és növeli a flották hatékonyságát. A Magyar Szolgáltatás védjegy minősítés elnyerése megerősíti elkötelezettségünket a magas színvonalú-, megbízható- és innovatív megoldások iránt, amelyek valódi értéket teremtenek partnereink számára. Ez nem csupán presztízsértékű minősítés, hanem garancia is ügyfeleink számára, hogy a legjobb megoldásokat kínáljuk számukra. Célunk, hogy hitelesen képviselhessük azt az értékrendet, amely a megbízhatóságot-, a minőséget– és a hazai gazdaság támogatását helyezi előtérbe. Szolgáltatásaink nemcsak magas színvonalú megoldásokat kínálnak ügyfeleinknek, hanem hozzájárulnak a helyi vállalkozások növekedéséhez, sikereihez, valamint a fenntartható- és környezettudatos gazdasági működéshez. A helyi gazdaság fellendítése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk szolgáltatásaink hazai eredetét, amelyek a rövidebb ellátási láncnak köszönhetően hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Célunk, hogy továbbra is olyan szolgáltatásokat fejlesszünk, amelyek információ és adatbiztonsági téren is előnyt biztosítanak ügyfeleink számára és hozzájárulnak a hatékonyabb- és átláthatóbb üzleti működéshez.

Olvasói levél

olvasoi level

Üdv,Találtam ezt az összefoglaló cikket az BEV autókról a honlapon, ami egyébként nagyon hasznos. Van azonban a PHEV részben egy adat, mely már régen nem valós, esetleg érdemes lenne aktualizálni: „A tisztán elektromos hatótáv 20-50 km-re nő, amit rendszerint csak labor körülmények közt tudnak elérni” Néhány gyártó már túllépett ezen, és lényegesen nagyobb hatótávra képes PHEV-eket gyárt. Nekem egy Mercedes C400e típus van, ennek gyári, tisztán elektromos WLTP hatótávja eleve 100km, amit az autó nem csak laborban tud. Olyannyira nem, hogy saját csúcsom eddig 125km, folyamatos klímával együtt! A 110-120km-t tavasztól-őszig hozza, télen természetesen 20-30%-al csökken, mint minden teljesen elektromos autó esetén is. Vége annak a korszaknak is, amikor a PHEV-ek töltési sebessége csak 3-4 kWh-volt. A Mercedes újabb PHEV modelljei már alapból 11kWh-val tölthetők AC-n, de opcióban kérhető hozzájuk CCS DC töltés, amivel 70kWh érhető el, ez fél óra alatt feltölti az autót. A Mercedesen kívül más gyártók is készítenek már 70-80km-re képes PHEV-et, ezek szintén hozzák a gyakorlatban is ezt az értéket! üdv Tom

2024-es újdonságok a Seafleet flottamenedzsment rendszer szolgáltatásaiban

2024 ujdonsagok

Márciustól a szokásos, kisebb-nagyobb változtatásokon túl néhány jelentősebb bővítésre is sor került a Seafleet rendszerben. Bekerültek új funkciók, de a holding jelleggel működő cégcsoportok számára is vannak jó híreink. Nézzük a jelentősebbeket, amik régi ügyfeleink mellett majdani partnereink számára is hasznos újdonságokat jelenthetnek. Kialakításra került egy ESG fókuszú riportcsomag, aminek a flottamenedzsment tevékenység jellegéből adódóan az E, azaz Environment van a fókuszában, hiszen a flottaüzemeltetés környezeti hatásai elég jelentősek, és egy erre a tevékenységre fókuszáló szoftverrel nagyon jól kimutathatóvá, elemezhetővé tehetők. Nem marad ki az S, azaz szociális hatás sem, mivel a személyes mobilitás támogatását célzó cégató használati lehetőségek erőteljesen megjelennek a flottaüzemeltetésben, és itt nem csak személyautók, de akár az elektromos (vagy bármilyen) kerékpárok hatásaival is számolni kell. Természetesen a G-vel jelölt irányítási témakörre is kiterjednek a lehetőségek, hiszen az etikai kérdések általában ingoványos területein is kaphatunk kézzel fogható kapaszkodókat, vagy a korábbi járműhasználati tapasztalatok alapján a cégautó szabályzat is folyamatosan finomítható. Pl. milyen célra érdemes, vagy ellenjavallt a plugin hibrid beszerzés. Utóbbira tipikus példa, amikor egy látszólagosan zöldítési törekvés totálisan ellenkező hatást vált ki a gyakorlatbanm a nem plugin hibrid használat miatt.  Ezek persze csak kiragadott példák, de legalább olyanok, amik nem csak az auditor számára fontosak, hanem a cég számára is hasznosak. Meglátásunk szerint az az ideális, ha a cég számára hasznos információkból mintegy mellesleg, leképezhetők az ESG jelentések is. Kisgépek használatának a rendszerbe illesztése. Ennek látszólag nem sok köze van a gépjárműflotta üzemeltetésének a menedzseléséhez. Az is lehet, hogy szervezetileg is máshova tartozik, így messziről nézve kár ide keverni, de hát vannak hasonló, praktikusan mégis itt kezelendő dolgok. Ilyen pl. az adózás, ami elég messze esik a napi járműüzemeltetéstől, vagy olyan HR fókuszú riportok, amiknek a tartalma az operatív flottamenedzselést végző személyzetet kicsit sem érdekli, de talán nem is tartozik rájuk. Mégis itt a helyük, hiszen itt keletkeznek mindazok az adatok, amik alapján ezek elkészíthetőek. Azt pedig, hogy mindenki annyit lásson a funkciókból, az adatokból, amennyi a munkájához szükséges, egy munkakörökre illeszthető jogosultsági rendszer támogatja.  Vissza a kisgépekhez. Ezeket akkor célszerű ebben a rendszerben, ha -a járművekhez hasonlóan- ismerni akarjuk a költségeiket (legyen az üzemanyag, karbantartás, …), szeretnénk egy átlátható életút követést, műszaki s gazdasági kontrollingot, ideértve, ki az adott gép felelős használója, és ebben bármikor milyen változások voltak. Itt is keletkezhetnek átadás-átvételi jegyzőkönyvek, tárolási engedélyek. Mivel ezek a funkciók a Seafleetben rendelkezésre állnak, a kisgépek kezelésének ez a szoftver egy reális lehetőségét adja. Természetesen a kezelt eszközök, járművek, munkagépek, kisgépek, motorkerékpárok, vagy esetleg targoncák kezelését végezhetik más-más emberek, csoportok egymás területeire nem átlátva, ha éppen ez az igény. Holding szintű kezelés. Elég sok olyan cégcsoport van, ahol az egyes cégek a saját járműállományokat a csoport többi tagjától teljesen függetlenük kezelik, menedzselik. Esetenként elemi igény lehet, hogy az önálló jogi személyként működő cégek egymás „kártyáiba” ne lássanak (láthassanak) bele. Ugyanakkor a cégcsoport tulajdonosának lehet (és jellemzően van is) olyan igénye, hogy egybe is láthasson számára fontos információkat. Hogy ezek mikor mik, ez természetesen esetenként változhat, viszont hogy ez az igény kielégíthető legyen, cégcsoporton belül az egyes cégeknek egységes fogalomrendszert, nevezéktant, szótás rendszert és törzsállományokat (pl. szállítói törzs, járművek egységes szemléletű és tartalmú típusokba sorolása, …) kell alkalmazni, azaz ezt a réteget központilag kell kialakítani. Ez ugyan korlátozza a különböző cégek fantáziadús munkatásait, de egyúttal segíti is őket hiszen csak a napi operatív munka hárul rájuk a bevezetéskor amúgy kikerülhetetlen tervező munka terhe nélkül. Pont olyan ez, mint amikor a cégcsoport tagjai egy adott összesítési szint fölött kötelező módon egységes számlatükröt kell hogy használjanak. Ez a megoldás természetesen akkor is alkalmazható, ha egy nagyobb cég egy-egy divízió tevékenységét szeretné operatív szinten elkülönítve, de adott szint fölött egyben is látni.

Elektromos vs. minden más

Az „Ezekkel az autókkal lehet sok benzint megspórolni” címen szemlézett cikk roppant tanulságos, ugyanakkor elgondolkodtató is egyben. Az egyértelműen örvendetes, hogy a plug-in hibridek a kezdeti 10-25 km helyett mára képesek akár 100 km fölötti valós elektromos hatótávra. Az ezzel kapcsolatos lehetőségeket szépen kibontja a cikk. Ugyanakkor a vásárlót nem egy paraméter, hanem gazdasági szempontból a TCO érdekli, ha meg „zöld a lelke”, a karbonlábnyom is. Ezek mellé további szempontként megjelenhet a kényelem. Azt tudjuk, általában nézve ideális autó nem létezik, a választás során mindig nagyon fontos szempont (kéne legyen), milyen célra, milyen várható autóhasználati körülmények közti üzemeltetésre keressük a jó megoldást. A szabályok látszólag egyszerűek. Nézzünk két szélsőséget; városi használatra, azaz napi ~50, de a hivatkozott cikk szerint akár ~100 km-es használat esetén a mai plug-in hibridek a jó választásnak tekinthetők, amennyiben a munkahelyen és/vagy otthon van töltési lehetőség. Ha a munkáltató egzakt elszámolás mellett fedezi az otthoni töltés költségeit is, úgy biztosan igaz ez az állítás. E nélkül persze kevésbé, hiszen a csak benti töltés esetén magas lehet a benzines használat aránya, azaz a dolog könnyen kontraproduktívvá vállhat, ha a dolgozó -anyagilag, de akár kényelmileg is- ellenérdekelt az elektromos üzem arányának a magasan tartásában. Ezen egy jó flotta szabályzat persze sokat segíthet. A privát szférában a házi napelembázis tudja igazán racionálissá tenni az elektromos autózást, főleg, ha az éves elszámolás alkalmazott. hosszabb, pl. ha esetenként több száz km-es utak tipikusak, itthon, a jelenlegi töltési lehetőségeket is ismerve még mindig a diesel a jó alternatíva, ha TCO szemlélettel tesszük fel a kérdést. Persze, ha ez erős városi használattal is párosul, a dolog árnyalódik, bár azt mondják, egy korszerű diesel autó kipufogóján tisztább levegő jön ki, mint amit a légszűrő rendszere beszívott. Szóval mást diktál a vevő pénztárcája (bekerülési és üzemeltetési költségek), mást a szűk élettér esetében jelentkező környezet terhelés, és ismét más a matek, ha a karbonlábnyom globális hatásait nézzük. Ilyenkor az üzemanyag előállítás hatásait a kitermeléstől a szállításon át az annak az elégetését kísérő károsanyag kibocsátást is figyelembe kell venni, szembeállítva az akkumulátor gyártás és semlegesítés környezetkárosító hatásaival. Utóbbi esetben a felhasználás helyszínétől a káros hatások nagyrészt távol tarthatóak, ami jó, ha ez tényleg távoltartható, ugyanakkor álságos is némileg, de ez már általában „csak” morális kérdés. (Egy ideig). Az elektromos autók használatának a racionalitását nagyban befolyásolja még az az „apróság”, hogy az adott környezetben a felhasznált villamosenergia előállítása mennyire zöld, azaz mekkora a felhasznált villamosenergia előállításában a fosszilis arány. Magyarul, ha környezettudatos megfontolásból kérdés az elektromos autó vs. robbanómotoros autó dilemma, akkor ezt az billentheti az elektromos autók felé, ha sok a zöld energia naperőmű (amikkel kezdünk jól állni), szélenergia (ahol teljesen irracionális módon a lehetőségeink töredékét sem használjuk ki), vízienergia (ahol a lehetőségek korlátosak, ami meg volt, azt a szakmai megfontolásokat felülírva elpuskáztuk). Az tehát, hogy milyen autókkal lehet sokat spórolni, erősen nézőpont kérdése, azaz nem mindegy, hogy adott személy, vagy cég szemszögéből nézzük, amikor is a TCO a meghatározó, vagy adott város, netán ország szintjén gondolkodunk, amikor már az energiagazdálkodási, a környezetszennyezési és az ebből adódó egészségvédelmi kérdések is forintosíthatók. És persze van a globális, azaz kontinens, sőt, bolygó szintű megközelítés, amikor a karbonlábnyom nem „exportálható”. A tisztán elektromos autó tehát egy adott környezetben teljesen racionális megoldás, amíg sikerül egy egészséges arányt tartani az ettől eltérő energiaforrású járművekkel. Gondoljunk csak egy katasztrófa helyzetre, amikor az áramszolgáltatás -bármilyen okból- akár csak napokra összeomlik, vagy annak a szintje korlátossá válik. A statisztikák szerint Finnországban az új autók kb 80%-a elektromos, ami ebben a közelítésben elég kockázatosnak tűnik. Szerencsére, a gyártók folyamatosan fejlesztenek, és néha egészen meglepő megoldásokkal állnak elő. Ilyen pl. a Mazda MX-30-as modellje. Megéri benzinnel termelni áramot? Ez egy soros hibrid, amiben egy kb 830 cm3-es Wankel-motor termeli az áramot szükség esetén a tisztán elektromos hajtású autó akkumulátorrendszere számára, biztosítva az elektromos autók hajtásrendszerének az egyszerűségéből adódó előnyöket, miközben töltőállomás függetlenséget is ad.

Flottakezelés egyszerűen

Ma már minden cég élete elképzelhetetlen valamilyen gépjárműhasználat nélkül. Ahol személy, vagy áruszállítással foglalkoznak, ott ez teljesen kikerülhetetlen, de az ipari, vagy kereskedelmi tevékenység is lehetetlen gépjárművek használata nélkül. Az értékesítői, vagy szerviz jellegű munkák szintén igénylik a jármű használatot, és igen nagy számban láthatunk úgynevezett juttatás, más szóhasználattal státuszautó használatot, amikor adott beosztáshoz kvázi „jár” a céges autó. Gyakorlatilag szinte bármilyen termelő, vagy szolgáltatói munka igényli a járműhasználatot, nézzük hát meg, milyen flottakezelési megoldások léteznek a gyakorlatban, melyiknek mik az előnyei, hátrányai, és azt is, hogy lehet egy járműpark napi üzemeltetését a cég számára gazdaságosabbá tenni. Nyugaton nagyon elterjedt, és nálunk is egyre népszerűbb a flottaszolgáltatók igénybevétele. Ők szinte mindent elintéznek, akár már a beszerzéstől kezdve. Komoly és jellemzően elég felkészült apparátusuk van a napi üzemeltetés támogatásra. Havi bérletbe építve intézik a biztosítástól a káresemény kezelésen át a szervizelést, tankolási eseményeket, csereautót adnak, ha szükséges, szóval a jármű üzemeltetéssel kapcsolatos napi feladatokat leveszik az ügyfeleik válláról. Ügyfél oldalon „boldogság van”, hiszen a költségek jól tervezhetők, az adminisztráció minimális. Persze, itt is maradnak ügyfél oldali feladatok, amikből talán kiemelhetőek a HR kérdések, hiszen adott esetben nem csak azt kell tudnia egy cégnek, hogy adott járműve üzemeltetése mekkora költséggel jár, hanem az is fontos lehet, hogy adott munkatársának mik a mobilitási költségei, melyik kolléga milyen hatékonysággal – pazarlóan, vagy költségérzékenyen – vezeti (használja) a rá bízott járművet. Ez az esetenként használati kvótákhoz is kötött presztízs autók esetében is jól látható, szállítójárművek, vagy munkagépek esetében pedig igencsak jelentős eltérések lehetnek. Van persze egy másik kihívás is, amikor a flottaszolgáltatók versenyeztetése miatt két, vagy akár több szolgáltatóval dolgozunk. Ilyenkor ezek kimutatásainak a konszolidálása szintén behoz plusz feladatokat. Egy, a flottaüzemeltetés összes aspektusában támogatást nyújtó szoftver ilyenkor az adminisztráció támogatásával, a folyamatok átláthatóvá tételével igen nagy segítség, ráadásul meglepően nagy költségmegtakarítást és kockázat csökkentést is lehetővé tesz. Sok cég dönt úgy, hogy az átfogó flottaszolgáltatás helyett csak úgynevezett dealeri szolgáltatást vesz igénybe, vagy bérlet helyett saját beszerzésű járműveket, vagy azokat is üzemeltet. Ilyenkor – néhány 10 jármű fölött – már nagyon fontos egy, a beszerzéstől az üzemeltetésen át az eladásig terjedő teljes életút minden szempontból való lekövetése, menedzselése, gazdasági és műszaki szempontból egyaránt. Tapasztalatunk szerint ehhez a munkához a cégek igen jelentős része alkalmazza az Excel nevű csodafegyvert, amivel valóban igen jól lehet boldogulni egy szintig, de ha az ezzel kapcsolatos HR kockázat minimalizálása, és a költséghatékony járműüzemeltetés egyszerre cél, mindenképpen célszoftver támogatás szükséges, ami ~50 jármű fölött már egyértelműen racionális. Kevesebb autó esetén persze fölmerül a kérdés, érdemes-e pl. 30 autó miatt megtanulni egy ilyen szoftver használatát, és erre nem mindig „igen” a válasz. Hiába van jó szoftver, ha annak a használatát egy, a flottaüzemeltetéshez nem értő (esetleg gyakran változó) munkatársra bízzuk, vagy egy amúgy rátermett műszaki kollégát próbálunk egy precíz adminisztrációt is igénylő feladattal (is) megbízni. Szerencsére, ilyenkor is van megoldás, hiszen ez a feladat is kiszervezhető. A piacon szép számmal találhatók úgynevezett Fleeterek, akik flottakezelés műszaki, és adminisztratív feladatait is képesek ellátni. Mivel ez a szolgáltatás nekik alaptevékenységük, jellemzően mély flottaszakmai ismeretekkel rendelkeznek, illetve számukra teljesen ésszerű valamilyen professzionális flottamenedzsment támogató szoftver használata. Ilyenkor a flottatulajdonosnak nem feltétlenül kell sem szoftvert vásárolni, sem üzemeltetni, hanem – ahogy egy könyvelő cég is – a szolgáltató saját eszközökkel (is) képes ellátni a feladatát. Ahogy látszik, a fleeteri tevékenységnek jármű darabszámtól függetlenül komoly realitása van, ami a gyakorlatban is visszaköszön. Látunk példákat kereskedelmi, húsipari, gyártói, de szoftver fejlesztői oldalon is, és a néhány autós flották mellett vannak kihelyezett kezelésben közel ezer! járművet számláló flották, hiszen kicsiben is, nagyban is gyakran gazdaságosabbá tehető a flottaüzemeltetés. Miért jó egy kicsinek? Vegyünk példának egy 8-10 autós, nagy értékű flottát. Nagy értékű, mert bár a cég KKV méretű, de rájöttek, hogy a core tevékenységükre kell koncentrálniuk, az hozza a pénzt A 10 autó kezelése (beszerzéstől szervizelésen, gumimenedzsmenten, mosatáson, …  át igényel némi szaktudást, a történések – később is elemezhető – adminisztrálása pedig egy céleszközt, és egy kapcsolódó tudást, no meg folyamatos rendelkezésreállást. Ezt egy ember ritkán tudja jó minőségben megoldani és hát a helyettesítésről is gondoskodni kell. Ennek megfelelően a munkát olyan cégbe szervezték ki, aki valamennyi szükséges tudással, és erőforrással rendelkezik. Hogy ezt folyamatosan, és jó színvonalon fenn tudja tartani, sok hasonló ügyfelet kiszolgál, azaz találkozott a piaci igény a piaci rést felismerő vállalkozóval. Tökéletes win-win helyzet. Miért jó egy nagynak? Ő ugyan már megtehetné, hogy a mondjuk 500+ (amúgy akár nagyrészt flottaszolgáltatótól bérelt) autója kezelésére beáldozzon néhány munkatársat, de nem akar az alaptevékenységétől teljesen idegen területtel bajlódni, nem akar fluktuációs problémákat a nyakába venni, inkább egy igényesen meghatározott szolgáltatási szintet elvárva mindezt kiszervezte. A feladatra specializálódott fleeter (ahogy egy ingatlan üzemeltető is) más cégeket is kiszolgálva átfogóan megoldja a flotta üzemeltetést. Mivel specializálódott, egyre hatékonyabban képes flottamenedzsment szolgáltatást adni, ideértve a kulcsosautó kezeléstől a jármű használattal kapcsolatos HR fókuszú elemzések biztosítását is. Miután az is lehetséges opció, hogy a szükséges támogató szoftvert a flotta tulajdonos (vagy ő is) birtokolja, a szolgáltató váltás is kisebb kockázat, illetve az újabb és újabb kimutatás igények kielégítése is kisebb problémát jelent. Fleeter partnereink jelenleg is közel ezer gépjárművet kezelnek flottamenedzseri szolgáltatást biztosítva. Ha érdekli ez a szolgáltatás, keressen bennünket, összekötjük a megfelelő fleeterrel. – Berkovich Gábor – 

Több szempontú flottamenedzsment

A Seafleet nevű, flottamenedzsmentet támogató szoftverünk a flottakezeléssel (üzemeltetéssel) foglalkozó cégek többféle tevékenységét támogatja. Ügyfeleink nagy többsége olyan cég, ahol a járműhasználat meghatározóan ahhoz kell, hogy a munkatársaik mobilitását, a tevékenységük elvégzéséhez szükséges eszközök és áruk szállítását biztosítsák. Ilyenkor a kezelt autópark egy része autóként is emlegetett személygépkocsi, de lehetnek szállítójárművek, vagy munkagépek, de akár motorkerékpárok is. Ezeket a cégeket a Seafleet Corporate modulcsomaggal tudjuk kiszolgálni, ami céges gépjárművek teljeskörű nyilvántartása, életút követése, üzemeltetés támogatása a beszerzéstől az eladásig a flottakezelés teljes folyamatában, átfogó gazdasági és műszaki kontrolling biztosításával. A Corporate csomag tartalmazhat olyan, fuvarozás specifikus funkciókat, amik megléte a fuvarozási tevékenységre szakosodott cégek számára meghatározóan fontosak, de adott esetben más területeken is hasznosak lehetnek. Ilyen lehet pl. a vontatmányok kezelése, ideértve ezek (és ezek gumijainak) futásteljesítmény és tartozék kezelését is, vagy a speciális járművek vezetői engedélyének a típusonkénti kezelését, lejárati idő figyelését. Amennyiben a gépjármű park üzemeltetése kapcsán egy cég energetikai auditra kötelezett (lásd a vonatkozó MSZ EN16247-4 szabványt), vagy ISO 50 001 bevezetést tervez, vagy ilyen minősítéssel rendelkezik, úgy az auditokhoz szükséges adatszolgáltatást a Seafleet kimutatásrendszere jelentősen megkönnyíti. A munkagépek, vagy felépítménnyel rendelkező járművek esetében kihívást jelenthet, hogy ezeknél a km és/vagy eltelt napok száma mellett a teljesített üzemóra is szervízeseményt kiváltó kategória lehet. Ennek a kezelése természetesen szintén biztosított, ahogy pl. egy darus autó esetében az autó, és az arra épített daru egymástól elválasztható szervizigénye is. Egy szintén nagyobb csoportot képeznek a Dealerek, akik nem a járművek üzemeltetői, hanem azokat csak tartós bérletbe adják, meghagyva a napi üzemeltetési gondokat a bérlőiknek. Esetükben az értékesítési (bérbeadási) tevékenységet támogatja kiemelten a Seafleet, de természetesen, ha nem csak pénzügyi, hanem valós flottaszolgáltatói tevékenységet is végeznek, ebben a Corporate funkciók maximálisan támogatják őket. Utóbbi esetben megoldható egy olyan, Flottaszolgáltató és Corporate jellegű együttműködés is, amikor a szolgáltató, és az igénybevevő azonos adatbázis fölött működő szoftver részben átfedésben levő funkcióit megosztva használják, kölcsönösen csökkentve, és pontosabbá téve egymás munkáját. Ilyenkor persze kiemelten fontos az adat és információbiztonsági szempontok szem előtt tartása. Utolsóként megemlítem a Fleetereket, azaz flotta menedzsment szolgáltatást nyújtó cégeket, akik számára szintén roppant hasznos lehet egy fejlett támogató rendszer használata, amivel korlátozás nélküli ügyfélkör tetszőleges mennyiségű és típusú járművének az egymástól jól elkülönített kezelését tudják igen magas szinten támogatni. Számukra a Seafleet Partner Program keretében biztosítunk eszközrendszert, ami saját, operatív támogató munkájukhoz, mint pl. vizsgáztatás, mosatás, gumimenedzsment, káresemény kezelés, … – az óhatatlanul szükséges belső kommunikációhoz és adminisztrációhoz, illetve a vélhetően elvárt összetett riportolási feladatok elvégzéséhez is hathatós segítséget ad. – Berkovich Gábor –

ERP-ben vagy célszoftverrel oldjunk meg célfeladatokat?

Viszonylag kevés olyan cég van, főleg a nagyobb gyártó vagy szolgáltató cégek között, amelyeknek ne érkezne el a pillanat, amikor el kell dönteniük: minden felmerülő funkcionális igényt tuszkoljanak-e bele a kiválasztott ERP rendszerbe, vagy inkább külső, célszoftver integrációval oldják meg a feladatot? Van érv bőven mellette is, ellene is. Az ERP-ben levő, akár egyedi fejlesztésű funkcionális megvalósítás mellett szól a magas fokú integráltság, illetve az, hogy elég egy szállítóval foglalkoznunk, míg a célszoftver mellett az, hogy fejlesztői az adott szakterületet mélyebben ismerhetik, és a szakterületspecifikus szoftver akkor is fejlődik, ha megrendelőként nem fogalmazunk meg új igényeket. Vizsgáljuk meg mindezt egy konkrét példán, amely legyen a gépjárműflotta-menedzselést támogató szoftverek köre. Adott cégnek van néhány tíz, esetleg több száz gépjárműve, amelyek egy része lehet presztízsautó, más részük termelőtevékenységhez kapcsolódó személyautó, de lehetnek haszongépjárművek, fuvarozó eszközök és akár munkagépek is. Nézzünk néhány példát ezekből a gazdaságos működtetést támogató funkciókból: Támogatandó tevékenység Célszoftvernél ERP esetében Járműbeszerzés, ami lehet vásárlás vagy tartós bérlet. Itt nagyon fontos, hogy adott feladatra a műszakilag, funkcionálisan és gazdaságossági szempontból is mindig megfelelő járműveket használjunk. Ehhez nagy segítség, ha kifinomult TCO adatokkal tudjuk alátámasztani a típusválasztást, illetve, hogy a teljes beszerzési folyamat menedzselhető legyen az igény megjelenésétől az átvételig. Célszoftvernél természetes, sőt jó esetben más cégeknél üzemeltetett járművek statisztikai szintű adatai is segíthetnek az ilyen kimutatások „kicsit” ritkábban fordulnak elő Teljes járműéletút-követés, műszaki és gazdasági kontrolling jármű szinten. Nagy mélységben megvalósítható Általában csak költség fókusszal kezelt Érdekes kérdés lehet, ha azt szeretnénk tudni, mibe kerül a cégnek adott – presztízs autóval rendelkező – munkatárs teljes mobilitása (azaz nem jármű TCO-t akarunk csak nézni, hanem ennek a dolgozó-specifikus vetületét, csereautóstól, kulcsosautóstól, taxiszámlástól, mindenestől). Egy jó célrendszer kapásból tudhatja Jellemzően csak egyedi fejlesztéssel lehet Biztosítások, káresemények kezelése, szerviz-igények előjelzése, szervizesemények workflow szintű kezelése, automatizált költségkontrollja. A workflow jellegű operatív tevékenység támogatás is tipikus. A költségkontroll természetes. Jellemzően költség szintű eseménykövetés Teendő specifikus riasztások, időszak-, km-, vagy üzemórafüggő szervizeseményekre, vezetői és speciális engedélyek lejártára. Támogatottak, akár csak az okostelefonos, jármű specifikus hibabejelentések, vagy káresemények online (és fotódokumentált) jelentésének a támogatása. Karbantartási utasítások kezelése támogatott. Csereautó-kezelés, kulcsosautó-kezelés az igénytől az engedélyezésen át az oda-vissza átvétel támogatásáig. Természetes alapfunkciók, akár okostelefonos támogatással is. Jellemzően nem, vagy csak könyvelés-technikailag támogatott. Automatizált autópályamatrica-megváltás támogatása, gumimenedzsment támogatása, bérlet esetén alul- és túlfutásfigyelés. Létezik Nem jellemző   Mi történik a napi gyakorlatban? Az ERP rendszerekben lekezelik a könyveléstechnikailag legfontosabb dolgokat, de a napi operatív munkát sok esetben excelhegyekkel támogatják, meglepő módon sok száz, néha több ezer autós flották esetében is. Mi ezzel a baj? A folyamatokban jelentős információs feketedobozok keletkeznek. Az excelhasználat néhány ember személyes tudásával fonódik össze szorosan, ami egyrészt adathitelességi kérdéseket vet föl, másrészt jelentős HR kockázatot hordoz, hiszen a távozó emberrel a fejében levő tudás is távozik. Alapvető cégérdek, mindenképpen fontos az adatbázis-alapú szoftvertámogatás. Igen ám, de megtanultuk: a szigetszerű megoldások zsákutcába visznek. Kérdés, mi az igazi zsákutca? A verzióváltások lényegesen egyszerűbbek, ha a core rendszerként funkcionáló ERP megoldásunkat nem színesíti rengeteg egyedi fejlesztés, hanem külső megoldásokkal interfészeljük inkább. Ha viszont az ERP-hez illesztünk (integrálunk) egy jó célrendszert, úgy verzióváltáskor csak az interfészeket kell újraépíteni, ami az adott szakterület munkáját szinte alig érinti. A megoldás tehát; az adott cég tevékenységét legkevesebb testre szabással lefedő ERP rendszer kiválasztása és bevezetése az erősen specifikus feladatok (szakterületek) támogatására (melyek jellemzően egyetlen ERP rendszernek sem erősségei, maximum felvásárolt szoftvercégek megoldásaival igyekeznek kielégíteni a teljes körű funkcionalitás iránti igényt) feladatspecifikus célrendszer bevezetése optimális szintű interfészeléssel az ERP rendszer és a célrendszer között. Így a specifikus szakterületek valóban rájuk szabott rendszert használhatnak, miközben az ERP-be is „befolynak” az ott szükséges, de már előfeldolgozott adatok, és a célrendszerben sem kell azzal foglalkozni, ami az ERP-ben már rendelkezésre áll, mint pl. HR adatok, szervezeti hierarchia, költséghelyek stb. hiszen ezek az ERP-ből átvehetők. Erre persze mindkét oldalon alkalmasnak kell lennie. Az analitika pedig ott van, ahol valóban szükség van rá, a célrendszerben. Kérdés, mi van akkor, ha rendszereken átnyúló kimutatások, elemzések kellenek? Itt jön elő a rendszerkapcsolatok, interfészelések, azaz a rendszerintegráció jelentősége, hiszen elengedhetetlen, hogy a törzsadatok kezelése egy helyen történjen. Ha ezt megoldjuk, minden más technikai részletkérdés. Az eredmény pedig: az adott szakterület (ami példánkban a flotta menedzsment) napi, operatív munkáját támogató (jó esetben felhő alapú, táv és csoportmunkát támogató, okostelefonos lehetőségeket is biztosító) célmegoldással dolgozhat, miközben az oda-vissza interfészek előnyeként az itt keletkezett adatok „átfolynak” az ERP-be. Az alapkérdésre visszatérve: mindent a maga helyén, azaz az ERP rendszerek bevezetése egy cégméret fölött elengedhetetlen, hiszen ezek képesek a cég alapfolyamataihoz tartozó tevékenységeinek átfogó támogatására, átláthatóvá tételére a célrendszerek alkalmazása ugyan erősen meggondolandó, hiszen – elsőre sok esetben nem felismert – integrációs feladatokat okoznak, amelyek elhagyása a szigetrendszerek problémáit hozzák. Ugyanakkor még ez is sokkal jobb, mintha kockás füzet, vagy a digitális kockás füzet jellegű excel fájlok mellett voksolnánk, ami látszólag nagyon olcsó, hosszú távon (és utánaszámolva) viszont drágasága és vitatható pontossága mellett igen nagy üzleti és adatbiztonsági kockázatokat is hordoz. Összességében tehát a célrendszerek gyakran elengedhetetlen kiegészítői az ERP megoldásoknak, de kiválasztásuk, rendszerbe illesztésük során az ERP rendszereknél megszokott szempontokat kell alkalmazni, olyan szempontokra tekintettel léve, mint: a távmunkát is lehetővé tevő felhőalapú alkalmazhatóság lehetősége GDPR megfelelőség okostelefonos alkalmazhatóság rendszerintegrációs lehetőségek platformfüggetlen üzemeltethetőség iparági tudással is bíró fejlesztői, illetve support háttér integrációs hajlandóság (és képesség) több szektorból megnyugtató számosságú referenciák A címre visszautalva tehát nem ERP vagy célszoftverek, hanem ERP és célszoftverek, természetesen integrált (de minimum interfészelt) módon, és csak akkor, ha az adott feladat – és a menedzsment magas szintű folyamatkontroll-igénye – ezt valóban szükségessé teszi. A szerzőkről Kulcsár Alexandra a www.erp-consulting.hu technológia- és szállítófüggetlen informatikai tanácsadó brand tulajdonosa, a Computerworld online ERP blogját vezető szakértő. Huszonöt év alatt 121 ERP projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő, kereskedő és szolgáltató cégeknél hasznosítja; több egyetemen vendégelőadó, a METU Executive IT MBA oktatója. Berkovich Gábor a www.seafleet.hu terméket képviselő Seacon Europe ügyvezető igazgatója, és a 2006 óta létező Innoskart Digitális Klaszter alapító elnöke. A Computerworld cikke itt olvasható.

Melyik a legjobb flottamenedzsmentet támogató szoftver?

A Flotta Okosan egyik webinárján elhangzott egy kérdés, hogy milyen flottakezelő szoftverek vannak a piacon, ezek közül milyen szempontok szerint érdemes választani, melyik a legjobb? Az elhangzott válasz – némi utólagos kiegészítéssel – körülbelül így hangzott: Ahogy legjobb autó nincs, úgy legjobb flottakezelő szoftver sincs. Másra van szüksége egy 25 autó gazdaságos üzemeltetését megcélzó cégnek, és más kell, ha több ezer jármű átlátható és költséghatékony üzemeltetéstámogatása a cél. Nem véletlen, hogy az SAP is mást kínál a kkv és a nagyvállalati ügyfelei számára.Vannak hasonló képességű szoftverek, mégis eltérő ezek bevezetési sikeressége. Hogy miért, arról nagyon sokat elmond a következő cikk, amit egy független ERP tanácsadó cég vezetője írt. A cikk ugyan ERP kapcsán járja körül a szoftver bevezetés kockázatait, de a megfogalmazottak bármilyen szoftver bevezetése esetén megszívlelendők. És akkor ott a másik dilemma; Peugeot, vagy Renault? Piros, vagy acélszürke? Hááát, ez meg már ízlés dolga. A lényeg: olyat kell venni, ami az adott szituációban a valós! igényeknek legjobban megfelel. Ebben a bevezető cég rengeteget tud segíteni, ha ért a bevezetendő szoftverhez, az elvégzendő feladatokhoz, ismeri a támogatandó folyamatokat, és nem „kétbites” szoftverfejlesztőként közelít a problémához. Szintén fontos, hogy olyan szoftvert válasszunk, ami technológiailag előremutató, a táv- és csoportmunkát támogatja, eleget tesz az adatvédelmi követelményeknek, és ami még nagyon fontos, folyamatosan fejlesztik, azaz számíthatunk rá, hogy nem csak a mai, de a két év múlva várható igényeinket is képes lesz kielégíteni. Ha a bevezető vállalja a meglévő adataink betöltését (annak a támogatását), az nagyon komoly előny. Ha esetleg a folyamataink átalakításában is képes segíteni, azzal hosszú távon biztosan jelentős hatékonyság növekedéshez juthatunk. Feltétlen nézzük meg a dokumentáltsági szintet, és kérdezzünk rá a továbbfejlesztési tervekre. Fontos tehát a szoftver funkcionális és technológiai alkalmassága, várható fejlesztési irányai a bevezető cég hozzáértése és korrektsége az ügyfél felkészültsége (vagy alkalmassága), a mellékelt szakértői cikk alapján pl. a következők szerint Vezetői kultúra minősége – Leadership quality (LQ) Folyamatok minősége – Process quality (PQ) Adatok minősége – Data quality (DQ) Projekt kultúra minősége (PCQ) Ahogy látszik, fontos ismerni a kapcsolódó szoftverkínálatot, de legalább annyira fontos, hogy átlássuk az elvégzendő feladatot, és képesek legyünk a folyamatainkat úgy átalakítani, hogy azok -testreszabott szoftver támogatással a lehető legkevesebb élőmunkával tegyék lehetővé a legnagyobb átláthatóságot, a hatékony flottaüzemeltetést. Igazából ehhez akarunk ezzel a cikkel, illetve a Flottaokosan a fórumon segítséget adni, elmondva azt is, hogy „legjobb szoftver” nincs. Csak sikeres és sikertelen bevezetések vannak, a sikerhez viszont kell három, vagy akár több „apróság”; A feladat ellátását magas szinten támogatni képes (de nem feltétlen a legdrágább, sokkal inkább a feladathoz illeszkedő szoftver Olyan ügyfél, aki tudja, mit akar, nem csodát vár, hanem a bevezetővel együttműködve, operatívan részt vesz a bevezetésben, elfogadva, hogy a húsz évvel ezelőtt még jó folyamatait a megváltozott körülményekhez, sőt, a támogató szoftverhez is illesztenie kell, Olyan bevezető, aki nem mindenáron a saját portékáját akarja lenyomni az ügyfél torkán, hanem megrendelője valós problémáira keresi az ideális megoldást. És van egy negyedik is, amire a cégek nem nagyon szeretnek költeni, ezt elmulasztva viszont a bevezetés gyakran elhúzódik, megdrágul, vagy féllábasra sikerül. (Itt csak kommunikáció kérdése, ezt minek tekintjük, de ami drágább lett, lassabban készült el, és nem is old meg mindent, ami célkitűzés volt, az ugyan félmegoldás lehet, de siker aligha). Szóval a szükségesnél sokkal ritkábban alkalmazott plusz, az nem más, mint a független tanácsadó igénybevétele. Olyané, akinek sokoldalú bevezetési tapasztalatai vannak, és aki nem adott szoftver eladásában, hanem az ügyfél problémájának a megoldásában érdekelt. BG

Egypedálos vezetés

Sokan meglepődnek vagy megrettennek, ha meghallják az „egypedálos vezetés” kifejezést, és elgondolkodnak azon, hogyan működik. Az egypedálos vezetés azt jelenti, hogy lassításkor elég felengednünk a gázpedált, és az autó lassulni kezd. Az elektromos autók használóinak nem újdonság ez a kifejezés, hiszen nem újkeletű funkcióról beszélünk. Ami miatt forradalmi újításnak tűnhet az az, hogy az új Leaf bevezetésekor a Nissan erre építette fel a marketing kampánya nagy részét. Az elektromos autókban két pedál található: gázpedál és fékpedál. A jelentős különbség az, hogy a fékpedált csak akkor kell használni, ha hirtelen és erőteljes lassításra van szükség. A lassulásnál ne satufékre gondoljunk, hanem állandó, fokozatos lassulásra, ami városi forgalomban kényelmes. A gázpedál felengedésével az autó álló helyzetig fékez, és úgy is marad a következő gázadásig. Sokak félelme lehet, hogy ezzel veszélyes helyzetbe hozhatják a mögöttük haladókat, ezzel szemben a helyzet az, hogy egy elektromos érzékelő milliméter pontossággal figyeli a pedál helyzetét, amiből a beépített számítógép kikalkulálja a lassulás mértékét és ennek megfelelően vezérli a féklámpát, tehát az autó felvillanó lámpája ugyanúgy jelzi a lassítást, mintha rálépnénk a fékpedálra. Az egypedálos vezetés a regeneratív fékezéssel együtt megjelent kényelmi funkció. A regeneratív fékezés lényege, hogy lassítás közben a fékenergia-visszanyerő rendszerek a motortól elvont energiával egy generátort hajtanak meg, ez okozza a lassulást. Az egypedálos vezetés annyit változtat ezen, hogy nem kell lépkednünk a két pedál közt, elég csak felemelnünk a lábunkat. Az egypedálos vezetés kényelmes és könnyen megszokható, de pont emitt veszélyes is. Ha az ember megszokja, hogy elég csak egy pedált nyomogatni, egy váratlan helyzetben gondot okozhat, hogy nem lép át a fékre, hanem megszokásból rátapos a pedálra. Tudni kell, hogy ez nem kötelező, hanem egy választható lehetőség. Ha nem tudjuk megszokni az egypedálos vezetést, a funkció kikapcsolásával lehetőségünk van a két pedálos vezetésre, ami olyan, mintha automata váltós autót vezetnénk. Felhasznált források: sportverda.hu, autoszektor.hu Kép: nissan.hu

NÚSZ kapcsolat

Flottakezelő partnereink számára beépítettünk egy „hatékonyság növelő, így munkaidőt megtakarító szolgáltatást” a Seafleetbe, amivel az autópályamatrica tömeges és/vagy egyedi vásárlását tudjuk támogatni azok számára, akiknek van (vagy lesz) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-vel „nagyvásárlói program” keretében kötött szerződésük. Ebben az esetben a flottaketelőknek nem kell a NÚSZ felületén intézni a vásárlásokat, hanem ez közvetlenül a Seafleetben is megtehető. A Seafleet „tudja”, hogy az előző évben milyen rendszámokhoz milyen matrica tartozott, és ezekre „egy mozdulattal” indítható lesz a vásárlás. Egyúttal ennek a ténye automatikusan adminisztrálásra kerül a rendszerben, ezzel is könnyebbé téve a flottamenedzser munkáját. Természetesen kézi korrekció lehetséges (hiszen nem mindegyikre akarunk, amire korábban volt, illetve új autók is bekerülhetnek a régiek közé, vagy másféle matricára van szükség). A szolgáltatás egyaránt támogatja az éves és a havi, illetve az országos és a megyei matricavásárlást. 2022 első negyedévében kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítunk, amiket a NÚSZ modul előfizetői plusz díj nélkül fognak megkapni. kép forrása: NÚSZ Facebook oldal

Téli gumi: kötelező vagy nem?

Európában nincs egységes szabályozás a téli abroncs és a hólánc használatára, azonban a legtöbb országban, ha nem is kötelező, erősen ajánlott a használata.Magyaroroszágon nincs törvényi előírás a téli gumi használatára, és nem kötelező hóláncot tartani az autóban, ugyanakkor bizonyos szakaszokon közlekedési tábla előírhatja a használatát. A téli időszakban érdemes legalább egy hajtott tengely abroncsainak felszereléséhez szükséges hóláncot tartani az autóban. Minden autós tudja, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelő gumi használata nem csak biztonságosabbá teszi a közlekedést, de kedvezően befolyásolhatja az autó fogyasztását is.A téli gumi anyagösszetételében és mintázatában is különbözik a nyári gumitól. Magasabb szilika tartalma miatt a hideg időben is rugalmas marad, mintázata sűrűbb, barázdái mélyebbek és sokkal több lamella található rajta – ezek lehetővé teszik a szükséges tapadást. Hideg időben a nyári gumi merevvé válik, és elveszti a tapadóképességét, ami a fékutat is jelentősen megnöveli. A téli időszak közeledtével érdemes előre gondolkodni és időben ellenőrizni a gumik állapotát. Ha megfelelően tároltuk, és figyeltünk arra, hogy semmiféle maró anyag ne maradjon a gumi felületén, akkor ugyanolyan állapotban kerülnek elő, ahogy eltettük őket. A téli gumi felszerelésére nincs meghatározott időpont, ugyanakkor a saját és mások biztonsága érdekében tartósan 7 fok alatti hőmérsékletnél tegyünk fel téli gumit.

NÚSZ interfész

  Folyamatban van egy „hatékonyság növelő, így a flottakezelésben munkaidőt megtakarító szolgáltatás” kialakítása a Seafleeten belül, amivel az autópályamatrica tömeges, és automatizált vásárlását fogjuk támogatni azok számára, akiknek van (vagy lesz) a NÚSZ-szal szerződésük. Ebben az esetben a flottamenedzsernek nem kell majd a NÚSZ felületén intézni a vásárlásokat, hanem ez közvetlenül a Seafleetben is megtehető lesz. A Seafleet „tudja”, hogy az előző évben milyen rendszámokhoz milyen matrica tartozott, és ezekre „egy mozdulattal” indítható lesz a vásárlás. Egyúttal a vásárlás ténye járművenként automatikusan adminisztrálásra kerül a rendszerben. Természetesen kézi korrekció lehetséges (hiszen nem mindegyikre akarunk, amire korábban volt, illetve új autók is bekerülhetnek a régiek közé). Az éves matricavásárlás támogatása november végétől várható, a kiegészítő szolgáltatásokat (időközi érvényesség validálása, matrica átírása másik járműre …), melyet 2022 első negyedévében alakítjuk ki biztosítani fogja a teljeskörű autópálya matrica menedzsmentet. (Még nem rendelhető, nem beárazott funkció, csak a várható lehetőségre hívjuk fel a flottamenedzserel figyelmét.) BG

Fejlesztési napló 2021. augusztus

SeaFleet szoftverünket folyamatosan fejlesztjük, hogy megkönnyítsük a flottakezelő adminisztrációs munkáját és az adatok átláthatóságát.Listába szedtük az újdonságokat és módosításokat. Újdonságok: Folyamat vezérelt szerviz esetén is követhető a szerviz ciklus. A gépjármű listán található dokumentum ikon alatt megjelenik az adott rendszámhoz feltöltött minden dokumentum függetlenül attól, hogy melyik modul/funkció alatt került be. Minden a Seafleet-be belépő felhasználóra külön-külön beállítható, hogy milyen csoportosításban lássa a nyitólapon megjelenő riasztásokat: csak saját járműre, minden járműre rendszámonként vagy modulonként (pl Biztosítás, Szerviz, Káresemény), vagy akár még részletesebben funkciónként (Biztosítás lejár, Számla nincs lezárva, Nem érkezett káranyag, stb) Módosítások: Finomítottuk az útnyilvántartás sorokban szereplő záró km óra állás(ok)ra vonatkozó korrekciós számítást. Ezentúl az automatikusan más forrásból (szerviz, számla, gumicsere, stb) bekerült értékeket nem vesszük figyelembe, hogy a használók által pontosan bejelentett nap végi/hónap végi állapot juthasson érvényre.

Gépjárműadó befizetése 2021.

Tisztelt Flottaüzemeltető Ügyfelünk! Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy az önkormányzatok által előírt gépjárműadót – az arra kötelezetteknek – 2020. március 16-ig kell befizetni. Ennek összegéről a NAV értesítést küld. Azon társaságok esetében különösen fontos a határidőre történő fizetés, akikakiknél a gépjármű flottában vannak saját tulajdonú személygépkocsik, mert ebben az esetben (pontos fizetéskor) a befizetett gépjárműadó összege levonható a cégautóadóból. Gépjármű flottát üzemeltető partnereink, ezen határidőket és a cégautó adó adatait is nyilván tudják tartani a Seafleet rendszerünkben. További funkciókról itt olvashat.

A flottakezelés banki finanszírozási termék vagy szolgáltatás?

A jármű egy érdekes vagyontárgy. Különbözik az épületektől, hiszen – néhány kivételtől eltekintve – tervezetten és biztosan veszít az értékéből. És eltér egy gyártóberendezéstől is, mert nehezen kiszámítható módon megy át az értéke az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Sokszor nem is kötődik közvetlenül a produktumhoz, mivel juttatásként inkább a személyi költségek körébe tartozik. Ugyanakkor drága vagyontárgy tele pénzügyi kockázattal. Több gépjárműből álló flotta rendelkezésre bocsátása akkor finanszírozás vagy szolgáltatás? Nem könyvelési oldalról tekintve, inkább az értékláncban betöltött szerepe szerint. Nézzük meg mitől függ, hogy mennyi értéket teremtünk a gyűjtőnéven “flottakezelésnek” nevezett iparágban. Nem mindegy, hogy a járművet mire használjuk. Lehet szállító vagy szervizes autó, lehet értékesítő vagy technikus kollégák munkájához szükséges eszköz vagy lehet csak a pozícióhoz tartozó természetbeni juttatás. Ezek szerint a flottakezeléshez különböző területekről juthatunk el: logisztika létesítménygazdálkodás HR vagy akár ezek kombinációja is. A munkám során olyan cégekkel találkoztam, ahol a fenti pozíciókat betöltők valamelyike foglalkozott a céges gépjármű flottával. Nézzük meg, hogy a három területnek milyen sajátosságai vannak: Logisztika: itt a hangsúly magán a gépjárművön és annak rendelkezésre állásán van. Mindig a megfelelő mennyiségű és minőségű járművel kell rendelkeznünk. Az árut időben el kell juttatni a célállomásra, a leszakadt vezetéket ki kell javítani a megadott időintervallumon belül stb. Egy járművet többen használnak rövid időn belül is. Mindezeken túl a logisztikai cégek sok más egyéb eszközzel is dolgoznak (targonca, csomagoló berendezések, raktári rendszerek). Létesítmény-gazdálkodás: a munkavégzéshez szükséges eszközök és szolgáltatások biztosítása, itt elsősorban az elvégzendő munkán van a hangsúly, a jármű a munkavégzéshez szükséges (úgy, mint egy íróasztal, takarító eszköz vagy számítógép). A járműveket akár többen is használják, de van hogy személyhez van kötve. HR: A munkaerő-piacnak megfelelően a munkavállaló juttatási csomagjába tartozik, a dolgozóhoz kapcsolódik a gépjármű. A járműnek egy dedikált használója van. A gyakorlatban sok esetben az utolsó kettő átfedésben van. Látható, ha a flottakezelés értékláncát ki akarjuk bővíteni, akkor egymástól sokban különboző, és a gépjármű finanszírozástól és üzemeltetéstől távol eső tevékenységi körök jönnek szóba. Emellett képbe kerülnek más eszközök finanszírozása is (hagyományos leasing tevékenység). Eszerint a magasabb hozzáadott értéket jelentő flottakezelés lehet:     + logisztikai szolgáltatások Finanszírozás + üzemeltetés + létesítmény üzemeltetés     + HR szolgáltatások   A flottakezelés közel hetven éves múltra tekint vissza és ezalatt sokat fejlődött, tágította az egyszerű beszerzés+üzemeltetés lehetőségeit. A saját kategórizálásom alapján jelenleg a következő fejlettségi szintek jellemzik a szolgáltatókat (kiemelve a fontosabb változásokat). A flottakezelés közel hetven éves múltra tekint vissza és ezalatt sokat fejlődött, tágította az egyszerű beszerzés+üzemeltetés lehetőségeit. A saját kategórizálásom alapján jelenleg a következő fejlettségi szintek jellemzik a szolgáltatókat (kiemelve a fontosabb változásokat). A flottakezelés fejlődési szakaszai Jelenleg egyetemes (univerzális) szolgáltatók vannak, kiszolgálnak logisztikai , FM és HR igényű ügyfeleket is, már csak a felhalmozott tapasztalat, és a méretgazdaságosság miatt is. Egy TCO diagramból látható, hogy a hozzáadott-érték nagy részét pénzügyi-kockázatkezelési tevékenység adja (finanszírozás, biztosítás, karbantartás, gumiabroncs szolgáltatás és segélyszolgálat mind befektetés és kockázatkezelés), és kevesebb az egyéb, az ügyfél szakmai igényeinek megfelelő szolgáltatási elem. Egy átlagos TCO költség diagram Olyan szolgáltató, aki a logisztikában, létesítménygazdálkodásban és a HR-ben is otthonosan mozog nincs. (Néhány cégen belüli SSC már közelít). Vannak nagyon jó kezdeményezések pl. a flottapolitika kialakításában (HR szolgáltatás), csereautó (logisztikai kapacitáskezelés) és napi bérlésű bérautó (HR és/vagy létesítménygazdálkodás kibővítése). Néhány országban kerékpárok bérlése is elkezdődött (pl. Hollandia, Dánia). Ahhoz, hogy a flottakezelés valódi szolgáltatássá tudjon válni a fenti határokat kell feszegetnie. Mivel a jelenlegi üzleti modell megfelelő profitot termel, ennek az ideje talán még nem jött el. A fentiek miatt a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy a flottakezelés jelenleg finanszírozási termék. Véleményem szerint amennyiben a mobilitási ökoszisztémában (ezt egy későbbi posztomban fejlem ki) adódik egy kedvező M&A lehetőség, érdemes ilyen irányban is elgondolkodni. Hegedűs Péter

TCO: Mit jelentenek a flottaüzemeltetés elemei a mobilitási költségvetésnek

Miért fordulhat elő, hogy elég sokat dolgozunk azon, hogy keretek kötött tartsuk a flottaüzemeltetés költségeit még sem sikerül tartani a büdzsét? Aki már találkozott ezzel a kérdéssel azoknak ajánlom ezt a cikket. A kérdés valójában a flottakezelés csapdájára utal, hiszen azok a költségelemek, amikkel nap mint nap foglalkozik egy flottamenedzser, a kisebb hányadát teszik ki a teljes költségvetésnek. Viszont úgy érezzük ezeken tudnánk a napi munkánk során „spórolni”. A flottamérettől függően naponta több karbantartási-javítási eseményt kezelünk és a napi munkaidőnk jó részét ez teheti ki. Ugyanakkor a karbantartási költségek valójában 10%-nál alacsonyabb részét képezik csak a teljes költségnek. Gumiabroncs szezon kétszer három hónapig tart, azzal is van mit tenni, ott is próbálunk költséget megtakarítani. Hasonló a bér- és csereutó kezelése, munka van vele, de a költségek elenyésző részét teszi ki. Tankolni nem a flottamenedzser tankol jó esetben csak betölti a számlákat egy rendszerbe, ráhatása sincs nagyon, de flottától függően akár a költségek 25%-át is kiteheti az üzemanyag. Autót beszerezni még ritkábban szoktunk, ott is leginkább a már kiválasztott modell árából vagy bérleti díjából próbálunk alkudni. Pedig itt megy el a költség 25-40%-a. Érzelmileg közelebb állunk azokhoz a tevékenységekhez, amiket sűrűbben végzünk, több munkát, problémát okoznak. Emiatt túlértékeljük ezek súlyát a költségvetésben is. Ezért érdemes számolni, statisztikákat készíteni. Persze önmagban a statisztika nem segít a költségvetés kezelésében, csak akkor, ha hatásos akciókat teszünk mögé. És ezeket az akciókat lehet a legjobban a TCO alapján megtervezni. A költség számok mellett figyelni kell az ügyfelek (használók) elégedettségére is. Leginkább azt is mérésekkel alátámasztva a folyosói beszélgetések helyett (minőségbiztosítás). De mi is az a TCO? A TCO a tulajdonlás teljes költsége (Total Cost of Ownership) az ÖSSZES költség, ami a gép, berendezés, gépjármű teljes tulajdonlása (rendelkezésre állása) alatt keletkezik. Tehát minden olyan közvetlen vagy közvetett költség, kiadás, ami enélkül nem keletkezne! Beleértve az előre kalkulálható költségeket is, vagy az eseti előre nem látható kiadásokat, a flottakezelés költségét a számlát könyvelő kolléga díjától a parkolóház üzemeltetésén keresztül a flottamenedzser foglalkoztatásának teljes költségéig. Egy általános TCO kontrolling rendszer így néz ki: Autónként pakoljuk egy-egy „dobozba” a számlákat a dobozon feltüntetjük a költségnem nevét és az autó rendszámát. Később összegyűjthetjük a dobozokat a ráírt költségnemek alapján és csoportosíthatjuk a ráírt rendszámok szerint is. És az így csoportosított dobozokban lévő számlák összegét összeadjuk. Persze így dobozolva sokáig tartana, ezért használunk számítástechnikai eszközöket. Leginkább Excel táblában szűrünk. Ez pár autóig elmegy, több tucat vagy több száz autónál és sok költséghelyél már fejfájást okozhat és okoz is. A gépjárművek használói a harmadik dimenzió, ők átadhatják-átvehetik a gépjárműveket akár naponta is tehát a gépjármű-használó mozgást kell követnünk. Ez a HR, pénzügy és a kontrolling hatásköre, hogy milyen rendszerben számolják a költségeket. Melyek a lehetséges költségelemek? Finanszírozás, amortizáció, értékcsökkenés (bérleti díj) Üzemanyag, energia (+kártyaköltség) Üzemeltetési szolgáltatások (karbantartás, javítás, gumiabroncs, segélyszolgálat) Biztosítási díjak (KGFB, Casco, Gap, Életbiztosítás) Adók, illetékek (teljesítmény adó, cégautó adó, ÁFA%, átírási illeték) Futamidő végi költségek (túlfutás, sérülések, RV elszámolás, a használt gépjármű értékesítésének költségei) Balesetek (önrész, amortizáció) Csereautó Egyéb szolgáltatások (AP matrica, parkolások, büntetések, őrzés tárolás) Flottakezelés adminisztráció (flottakezelő/ügyfélszolgálat (külső/belső) költsége, könyvelés- kontrolling, IT, telefon, reklamáció-panasz-minőségbiztosítás) Láthatatlan költségek (döntéshozók költségei, HR költségek, kockázatkezelés költségei, kieső munkaidő) A fenti elemek attól függően költségek vagy éppen bevételek, hogy a flottakezelés melyik szereplője vagyunk. Egy finanszírozó banknak a kamat és kezelési költség az bevétel, a használó cégnek kiadás. Ha magunk finanszírozunk, de a flottakezelést kiszervezzük, akkor a flottakezelőnek az adminisztrációs díj bevételt jelent, nekünk kiadást. Ez így túl bonyolult? Nem igazából. Amennyiben a kontrolling egységeket naprakészen tartjuk (melyik autó melyik használónál van és milyen költséghelyre és/vagy telephelyre esetleg projekthez tartozik), akkor a számlákat elég autóhoz (rendszám) és használóhoz könyvelni. A többi már automatikusan történik. Személyi használatú autóknál egyszerűbb a használó hozzárendelése. Közös használatú gépjárműveknél a legegyszerűbb, ha valamilyen kártyaleolvasó rendszert használunk. Akkor mégis hogyan számoljuk? Beszéljük át az egészet a pénzügyi vezetővel, főkönyvelővel kontrolling vezetővel, nekik milyen igényük van. Amennyiben ők nem akarják külön látni az elemeket, és nem könyvelik külön, akkor azt magunknak kell megoldani. Ha a könyvelés külön sorokon tartja nyilván a költségelemeket akkor már csak tőlük kell az adatokat átvennünk. Már ha nem használunk flottakezelő rendszert, mert akkor abban lesz a számla kezelése és onnan megy a könyvelésre. Listázzuk a figyelembe veendő számlákat és szállítókat. Milyen szállítótól milyen költségelemhez kerülnek számlák. Előre döntsük el, hogy ha egy számlán két vagy több költségelem van (pl. javítás és csereautó) akkor azt szétkönyveljük vagy a mérvadó legnagyobb tételhez vesszük az összeset. Kössük oda a szállítót a meghatározott költségnemhez. Egy biztosító társaságtól vagy brókertől nagy valószínűséggel biztosítói számlát kapunk, önkormányzattól adót vagy büntetést, márkaszerviztől javítás vagy karbantartás, gumiabroncs szolgáltatótól gumiabroncs+csere+tárolás valamelyikét. A számlákhoz legyen RENDSZÁM vagy HASZNÁLÓ! A rendszám nélküli (állandó) költségeket is vegyük figyelembe és osszuk szét a legegyszerűbben, egyenlő arányban autónként. Flottakezelő szoftver alkalmazásánál maga a rendszer tudja szétválogatni a saját cikktörzse vagy jobkód táblázata alapján. Ebben az esetben nekünk a cikktörzset vagy a jobkód táblázatot kell a fent említett rendszerbe foglalnunk. Amennyiben így rendszerezzük a számlákat, akkor minden pillanatban tudni fogjuk mire mit költöttünk és az az összes költségnek mekkora hányada. Hogy néz ki egy általános TCO kördiagram? Valami ilyesmi… Ok, eddig megvagyunk. Havonta készítsünk összefoglalást a költségnemekről akár havi bontásban, akár halmozott éves összesítésben. Figyeljük melyik költségnem hogyan alakul. És ekkor elkezdhetünk akciókat gyártani. Mi kell ahhoz, hogy az X vagy Y költségelemet csökkenteni tudjuk. Tervezzük meg, hajtsuk végre és figyeljük az eredményt. Még egy kihívás, hogy az egyes gépjárművek költségeit hogyan tudjuk összevetni eltérő futásteljesítménynél. A legegyszerűbb módszer, ha futott kilométerre vetített költségekkel számolunk. Igy össze tudjuk hasonlítani a sokat futó gépjárműveket a magánhasználatú napi kisebb távolságokon használt autókkal. De össze lehet hasonlítani az egyes költséghelyeken használtakat, vagy a dízelt az elektromossal stb. A lényeg, hogy legyen adatunk hozzá. A TCO diagramból látható, hogy a legnagyobb költségelemek jó része a cégautó szabályzat által már meghatározott. Ha engedjük a nagyobb teljesítménnyel és súllyal rendelkező autókat akkor (azon túl, hogy ezek még többe is kerülnek) már determinálunk egy magasabb üzemanyag/energia fogyasztási szintet. Ez havonta több ezer forintokat jelenthet autónként. Ezt karbantartási költségen való spórolással már nem lehet visszahozni. Ha

Flottaüzemeltetés vs. Flotta költségvetés

Nagyon nehéz optimális megoldást arra ki és hogyan kezelje a céges autókat. A gépjármű flottakezelésben sok eltérő érdek több szinten találkozik. Ahhoz, hogy megértsük a nehézségeket érdemes végignézni a szereplőket: A cég vezetése ami a költségkeretet adja a gépjárművek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. Ezt a szintet az érdekli, hogy a költségvetés legyen jól tervezett és tartsák be. Emellett ne jöjjenek problémák a többi szintről. A cég logisztikai, szolgáltató vagy értékesítési részlegei (az üzlet) akiknek szüksége van a gépjárművekre a munkavégzéshez. A megfelelő gépjármű a megfelelő időben, ne legyen fennakadás az üzletmenetben. A használók akiknek vagy a mindennapi munkájuk ellátásához szükséges eszköz a gépjármű, vagy a pozícióhoz kapják béren kívüli juttatásként. Tudjanak rendes körülmények között dolgozni. Emellet hozzájuthatnak a megfelelő státuszszimbólumhoz is. A HR osztály az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően használja a gépjárművet motivációs eszközként. Olyan gépjárművet adjon a cég, ami segít az értékes munkaerő megszerzésében és megtartásában. A Marketing (CSR) a cég arculatának megfelelő járműveket szeretne látni amiket reklámfelületként is lehet alkalmazni. A pénzügy szeretne minden számlát leigazoltan időben megkapni. A szállítók nagyobb forgalmat szeretnének, folyamatosan nyomulnak jobbnál jobb ajánlatokkal A flottakezelő pedig megpróbál az összes szereplőnek megfelelni akár külső akár belső szolgáltató. Egy nagyobb flottakezelő szervezetben van esély arra, hogy többé-kevésbé megfeleljenek a fenti elvárásoknak. Lehetnek benne magasan képzett tapasztalt szeniorok, akik büdzsében gondolkodnak, értik a kockázatkezelést és aktívan végzik is, vannak olyanok akik a műszaki vagy logisztikai kérdésekben tudnak megfelelni a kihívásoknak. Emellett megfelelő mennyiségű ügyfélszolgálati személyzet áll rendelkezésre, olyanok, akik a napi ügyekben, az események kezelésében jeleskednek. Ez mind más profil, más döntési szint és természetesen más személyi költség is társul hozzájuk. Pár fős szervezet, egyszemélyes vagy félállású flottakezelő nem tud az összes kívánalmaknak megfelelni. Rendszerint tüzet olt:  eseményt kezel, telefont kapkod, beszállítókkal vitázik, számlát ellenőriz, Excel táblát babrál.Törvényszerű, hogy valamelyik (vagy mindegyik) érdekelt sérelmeket szenved: nem jó a büdzsé, nem tartható nincs rendelkezésre álló gépjármű: vagy kevés az autó, esetleg szervizben vannak vagy ami van, az nem megfelelő a felhasználó nem éri el telefonon a flottamenedzsert: mi ez a sárga lámpa a műszerfalon, valaki mossa le az autómat, téligumi kell most azonnal a konkurencia nagyobb presztízsű autót ad “zöld” cégként benzinzabáló terepjárókat használunk mindig késnek a számlák, nem tudunk időben fizetni és ÁFA-t bevallani, rosszak az elhatárolások ennél nagyobb forgalmat ígért, miért a másikhoz ment javíttatni? Jelenleg három (és fél) megoldás található a piacon: Belső szolgáltatással ellátni: nagy flottánál, saját flottakezelő szervezet végzi a feladatot Kiszervezett flottakezelés (operatív leasing, tartós bérlet): egy flottakezelő megbízása az összes feladat ellátásával Hibrid flottakezelés: a két megoldás közötti széles skálán bármi. Legtöbbször a finanszirozási része van kiszervezve (pénzügyi vagy operatív lízing) és a kezelés történik belülről, emellett egy-egy kockázati elemet (biztosítás, karbantartás+gumiabroncs, segélyszolgálat) ki vagy éppen visszaszerveznek. Az ügyfélszolgálat is megosztott, van amiben a belső szervezetet van amivel a külső szolgáltatót kell megkeresni. A fentiek mellett egyre több esetben egy szakértői szervezet (flotta tanácsadó, fleeter) ékelődik be a belső és a külső szervezet közé, kvázi kiszervezve a szakértelmet A teljes büdzsé kezelését, a HR kontrollt és a gépjárművek kapacitás-kezelését (üzlet logisztika) elvétve szervezik ki. A fejlett piaci példák azt mutatják, hogy a kettes megoldás a legolcsóbb, viszont mégsem működik minden esetben. Miért van ez így? Véleményem és tapasztalatom szerint nagy a szakadék a Flottakezelés gazdasági része és a napi operatív része között. Ahhoz, hogy valaki mindkét részt kezelni tudja, ahhoz ismernie kell a flottakezelést kívül-belül. Éveket kell eltölteni ahhoz, hogy megismerjük, megtanuljuk és elfogadjuk minden szereplő érdekét, és hozzájárulását a rendszer működéséhez. Egyszerre kell lenni HR-esnek, beszerzőnek, autó értékesítőnek és szerelőnek, ügyfélszolgálatosnak. Különösen ismerni kell a pénzügyi és kockázatkezelés lehetőségei és buktatóit, egy cég költségvetés tervezési folyamatait. és természetesen az adózási és számviteli szabályokat. Ilyen felkészült kolléga kevés van a piacon aki hidat tudna képezni egy cég pénzügyi vagy ügyvezető igazgatója és a napi ügyekben elmerülő flottamenedzser között. Olyan kollégák vannak, akik vagy az egyik vagy a másik véglettel tudnak szót érteni. A nagy profi flottakezelők sem tudnak szakértőként fellépni ilyen felkészült szakember hiányában, emiatt előfordul, hogy ők is autót és finanszírozást árulnak. De a flottával rendelkezők sem látják át sokszor egy-egy ügylet előnyeit vagy hátrányait, nehéz kezelni egy részletes több száz oldalas szerződést a mellékleteivel. Emiatt kialakul egy bizalmi szakadék és kisebb tapasztalatlan szereplők lépnek a piacra betöltendő a keletkezett űrt egyre gyakoribb tendereztetés folyik szakértő cégeket alkalmaznak olyan részletes, mindent szabályozó tenderek jelennek meg, aminek nem lehet megfelelni sűrű a szolgáltatóváltás, vagy megosztják a flottát szolgáltatók között visszaszervezik részben vagy egészben a flottakezelést kialakul a piaci szereplők presztízsét romboló ígérgetés verseny Nem nehéz belátni, hogy a fenti megoldások nem feltétlenül eredményeznek kisebb flottakezelési költségvetést. Az operatív kiszolgálás színvonala nem az elvártnak megfelelő, a futamidő végén fájdalmas meglepetések lehetnek (esetleg már a futamidő közben is). Én azt mondom két járható út van: Teljesen kiszervezni a tevékenységet egészen a költségvetés megtervezéséig és betartásáig. Nagyon szakszerű Flottapolitikával (Fleet Policy) és jól felépített szolgáltatási szint megállapodással (SLA) optimális megoldást lehet találni az összes résztvevő számára. Kérdés van olyan piaci szereplő, aki ezt a feladatot el tudja látni? A finanszírozáson kívül mindent belsőleg kezelni. Ehhez feltétlenül szükséges egy fejlett, a flottakezelést és pénzügyi kontrollingot is támogató integrált informatikai megoldás, lehetőség szerint olyan szolgáltatóval, ahol a flottakezelés szakmai támogatása is megvan. Ebben az esetben kis létszámú flottacsoporttal is jól lehet szolgáltatni az összes résztvevő felé. A szakszerű Flottapolitika (Fleet Policy) és ügyfél-elégedettségi visszacsatolás így is szükséges  Hegedűs Péter