FlottaOkosan 2025: A modern flottakezelés legfontosabb trendjei és a SeaFleet innovációi

SeaFleet innovációk, adatvezérelt döntések és modern flottakezelési trendek a gyakorlatban – FlottaOkosan 2025 A FlottaOkosan 2025. november 11-én megrendezett szakmai napja ismét bebizonyította, hogy a modern flottakezelés jövőjét az adatvezérelt működés, a digitalizáció és a folyamatok mély integrációja formálja. A rendezvény középpontjában idén a SeaFleet fejlesztései, valamint a vállalatok számára releváns legújabb iparági trendek álltak. A rendezvényt Berkovich Gábor, a Seacon Europe ügyvezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a flottakezelésben ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a digitalizációra, hanem az, hogyan tudnak a vállalatok valódi értéket teremteni az adatokból. Beszédében kiemelte, hogy a SeaFleet fejlesztéseinek középpontjában a transzparencia, az üzleti hatékonyság és a mindennapi operatív munka támogatása áll. SeaFleet: még magasabb szintre emelve a flottakezelést A Seacon Europe saját fejlesztésű flottamenedzsment rendszere, a SeaFleet idén olyan új funkciókat és megoldásokat mutatott be, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak a mindennapi üzemeltetésben. Keveházi Júlia, a Seacon Europe flottamenedzsere előadásában kiemelte, hogy a SeaFleet legfrissebb fejlesztései a mindennapi operatív döntéshozatalt támogatják. Rámutatott arra, hogy a továbbfejlesztett adatvizualizáció még átláthatóbbá teszi a flotta teljesítményét, míg az integrált költségkezelési modul és az automatizált riportok jelentősen csökkentik az adminisztrációs terheket. Beszélt arról is, hogy a rendszerben elérhető fejlettebb járműéletút-követés átfogó képet ad a teljes üzemeltetési ciklusról, valamint arról, hogy a SeaFleet egyre kifinomultabb interfészekkel kapcsolódik a külső rendszerekhez, ezzel is növelve a hatékonyságot és a vállalati integrálhatóságot. A SeaFleet célja, hogy minden olyan funkciót biztosítson, amely segíti a flották hatékonyabb, átláthatóbb és költségtudatosabb működését. NIS2 és az AI-fejlesztések összefüggései A vállalatok számára 2024–2025 egyik legjelentősebb kihívása a NIS2-irányelvnek való megfelelés, amely a flottakezelő rendszerek működésére is közvetlen hatással van. Pokó István, a Seacon Europe fejlesztési igazgatója előadásában arra világított rá, hogy a megfelelőség nem csupán jogi kötelezettség, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet. Részletesen bemutatta, hogy a NIS2-követelmények milyen módon befolyásolják az AI-alapú fejlesztéseket és milyen újfajta biztonsági, illetve adatkezelési megoldásokat tesznek szükségessé a modern flottakezelő rendszerekben. Kiemelte, hogy a SeaFleet fejlesztései már most is úgy épülnek fel, hogy garantálják mind a felhasználói, mind a vállalati adatok legmagasabb szintű védelmét. Pokó István szerint a jövő flottakezelésében a biztonság éppoly kulcsfontosságú tényezővé válik, mint maga a funkcionalitás. A FlottaOkosan világos irányt mutatott: a modern flottakezelés jövője az adatvezérelt működésről, a teljes transzparenciáról és a rendszerek közötti integrációról szól. A piaci szereplők számára ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e elindulni ezen az úton, hanem az, hogy mennyire gyorsan és tudatosan képesek alkalmazkodni a változó technológiai és szabályozási környezethez. A SeaFleet fejlesztései azt mutatják, hogy a Seacon Europe a gyakorlatban is erre a jövőre készíti fel partnereit. A rendszer egyre fejlettebb adatvizualizációs megoldásai, a napi döntéstámogatást szolgáló funkciók, a biztonsági és NIS2-kompatibilis fejlesztések, valamint a rugalmas interfészek mind azt a célt szolgálják, hogy a vállalatok ne csak pontosabb képet kapjanak flottájuk működéséről, hanem gyorsabban, magabiztosabban és költséghatékonyabban hozhassanak döntéseket. A rendezvény üzenete tehát egyértelmű: a flottamenedzsment nem csupán adminisztratív feladat, hanem stratégiai terület, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció valódi, kézzelfogható értéket teremtenek. A SeaFleet pedig továbbra is elkötelezetten dolgozik azon, hogy olyan innovációkat kínáljon, amelyek egyszerre teszik biztonságosabbá, átláthatóbbá és versenyképesebbé a vállalatok működését.

Flottakezelés kihívásai az AI korában

Kiszolgálható szakmai területek, alkalmazható eszközök és módszerek – Te hogy szolgálod ki a társszervezeteidet? Ez az év különleges a FlottaOkosan számára – és nem csak nekünk! Egyik fő támogatónk, a Seacon Europe idén ünnepli 20. születésnapját. A SeaFleet mögött álló csapat két évtizede gyűjti, elemzi és alakítja az adatokat, hogy a flottakezelés egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. Tudj meg többet arról, hogyan segít a Seacon tapasztalata a flottakezelés működésében! Regisztrálj az alábbi oldalon!

Elismerés és innováció: Magyar Szolgáltatás védjegyes lett két kiemelt szolgáltatásunk

Örömmel jelentjük be, hogy két innovatív szolgáltatásunk – a Digitális termékútlevél és a Flottamenedzsment szoftverszolgáltatás – elnyerte a Magyar Szolgáltatás védjegyet! A Digitális termékútlevél egy forradalmi megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a termékekhez kapcsolódó összes lényeges információ – származás-, összetétel-, gyártási adatok-, fenntarthatósági szempontok stb. – egy interaktív és szituációérzékeny QR-kódon keresztül bármikor elérhetőek legyenek. Teljes transzparenciát biztosít a gyártók- és fogyasztók számára egyaránt, alkalmazása által fenntartható, papírmentes információmegosztás valósítható meg, továbbá könnyű frissítési- és bővítési eséllyel élhetnek a gyártók a szoftver által, mely a statikus honlapok esetében nem lehetséges. A Digitális Termékútlevél fő elemei a minőségirányítást támogató élelmiszeripari termékbeépülés és -életútkövetés a termőföldtől a feldolgozáson át a vevőig, valamint a digitális címke és szituációérzékeny tartalomszolgáltatás. A helyi gazdaság fellendítése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk szolgáltatásaink hazai eredetét, amelyek a rövidebb ellátási láncnak köszönhetően hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A Flottamenedzsment egy modern adatvezérelt megoldás, amelyen belül lehetőség nyílik gépjármű flottakezelés átfogó támogatására, jármű életútkövetésre, műszaki- és gazdasági kontrollingra, s nem utolsó sorban ESG kimutatások elkészítésére is. A rendszer lehetővé teszi a valós idejű adatok elemzését, a folyamatok optimalizálását és automatizálását, így jelentősen csökkenti a működési költségeket és növeli a flották hatékonyságát. A Magyar Szolgáltatás védjegy minősítés elnyerése megerősíti elkötelezettségünket a magas színvonalú-, megbízható- és innovatív megoldások iránt, amelyek valódi értéket teremtenek partnereink számára. Ez nem csupán presztízsértékű minősítés, hanem garancia is ügyfeleink számára, hogy a legjobb megoldásokat kínáljuk számukra. Célunk, hogy hitelesen képviselhessük azt az értékrendet, amely a megbízhatóságot-, a minőséget– és a hazai gazdaság támogatását helyezi előtérbe. Szolgáltatásaink nemcsak magas színvonalú megoldásokat kínálnak ügyfeleinknek, hanem hozzájárulnak a helyi vállalkozások növekedéséhez, sikereihez, valamint a fenntartható- és környezettudatos gazdasági működéshez. A helyi gazdaság fellendítése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk szolgáltatásaink hazai eredetét, amelyek a rövidebb ellátási láncnak köszönhetően hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Célunk, hogy továbbra is olyan szolgáltatásokat fejlesszünk, amelyek információ és adatbiztonsági téren is előnyt biztosítanak ügyfeleink számára és hozzájárulnak a hatékonyabb- és átláthatóbb üzleti működéshez.

Olvasói levél

Üdv,Találtam ezt az összefoglaló cikket az BEV autókról a honlapon, ami egyébként nagyon hasznos. Van azonban a PHEV részben egy adat, mely már régen nem valós, esetleg érdemes lenne aktualizálni: „A tisztán elektromos hatótáv 20-50 km-re nő, amit rendszerint csak labor körülmények közt tudnak elérni” Néhány gyártó már túllépett ezen, és lényegesen nagyobb hatótávra képes PHEV-eket gyárt. Nekem egy Mercedes C400e típus van, ennek gyári, tisztán elektromos WLTP hatótávja eleve 100km, amit az autó nem csak laborban tud. Olyannyira nem, hogy saját csúcsom eddig 125km, folyamatos klímával együtt! A 110-120km-t tavasztól-őszig hozza, télen természetesen 20-30%-al csökken, mint minden teljesen elektromos autó esetén is. Vége annak a korszaknak is, amikor a PHEV-ek töltési sebessége csak 3-4 kWh-volt. A Mercedes újabb PHEV modelljei már alapból 11kWh-val tölthetők AC-n, de opcióban kérhető hozzájuk CCS DC töltés, amivel 70kWh érhető el, ez fél óra alatt feltölti az autót. A Mercedesen kívül más gyártók is készítenek már 70-80km-re képes PHEV-et, ezek szintén hozzák a gyakorlatban is ezt az értéket! üdv Tom

2024-es újdonságok a Seafleet flottamenedzsment rendszer szolgáltatásaiban

Márciustól a szokásos, kisebb-nagyobb változtatásokon túl néhány jelentősebb bővítésre is sor került a Seafleet rendszerben. Bekerültek új funkciók, de a holding jelleggel működő cégcsoportok számára is vannak jó híreink. Nézzük a jelentősebbeket, amik régi ügyfeleink mellett majdani partnereink számára is hasznos újdonságokat jelenthetnek. Kialakításra került egy ESG fókuszú riportcsomag, aminek a flottamenedzsment tevékenység jellegéből adódóan az E, azaz Environment van a fókuszában, hiszen a flottaüzemeltetés környezeti hatásai elég jelentősek, és egy erre a tevékenységre fókuszáló szoftverrel nagyon jól kimutathatóvá, elemezhetővé tehetők. Nem marad ki az S, azaz szociális hatás sem, mivel a személyes mobilitás támogatását célzó cégató használati lehetőségek erőteljesen megjelennek a flottaüzemeltetésben, és itt nem csak személyautók, de akár az elektromos (vagy bármilyen) kerékpárok hatásaival is számolni kell. Természetesen a G-vel jelölt irányítási témakörre is kiterjednek a lehetőségek, hiszen az etikai kérdések általában ingoványos területein is kaphatunk kézzel fogható kapaszkodókat, vagy a korábbi járműhasználati tapasztalatok alapján a cégautó szabályzat is folyamatosan finomítható. Pl. milyen célra érdemes, vagy ellenjavallt a plugin hibrid beszerzés. Utóbbira tipikus példa, amikor egy látszólagosan zöldítési törekvés totálisan ellenkező hatást vált ki a gyakorlatbanm a nem plugin hibrid használat miatt.  Ezek persze csak kiragadott példák, de legalább olyanok, amik nem csak az auditor számára fontosak, hanem a cég számára is hasznosak. Meglátásunk szerint az az ideális, ha a cég számára hasznos információkból mintegy mellesleg, leképezhetők az ESG jelentések is. Kisgépek használatának a rendszerbe illesztése. Ennek látszólag nem sok köze van a gépjárműflotta üzemeltetésének a menedzseléséhez. Az is lehet, hogy szervezetileg is máshova tartozik, így messziről nézve kár ide keverni, de hát vannak hasonló, praktikusan mégis itt kezelendő dolgok. Ilyen pl. az adózás, ami elég messze esik a napi járműüzemeltetéstől, vagy olyan HR fókuszú riportok, amiknek a tartalma az operatív flottamenedzselést végző személyzetet kicsit sem érdekli, de talán nem is tartozik rájuk. Mégis itt a helyük, hiszen itt keletkeznek mindazok az adatok, amik alapján ezek elkészíthetőek. Azt pedig, hogy mindenki annyit lásson a funkciókból, az adatokból, amennyi a munkájához szükséges, egy munkakörökre illeszthető jogosultsági rendszer támogatja.  Vissza a kisgépekhez. Ezeket akkor célszerű ebben a rendszerben, ha -a járművekhez hasonlóan- ismerni akarjuk a költségeiket (legyen az üzemanyag, karbantartás, …), szeretnénk egy átlátható életút követést, műszaki s gazdasági kontrollingot, ideértve, ki az adott gép felelős használója, és ebben bármikor milyen változások voltak. Itt is keletkezhetnek átadás-átvételi jegyzőkönyvek, tárolási engedélyek. Mivel ezek a funkciók a Seafleetben rendelkezésre állnak, a kisgépek kezelésének ez a szoftver egy reális lehetőségét adja. Természetesen a kezelt eszközök, járművek, munkagépek, kisgépek, motorkerékpárok, vagy esetleg targoncák kezelését végezhetik más-más emberek, csoportok egymás területeire nem átlátva, ha éppen ez az igény. Holding szintű kezelés. Elég sok olyan cégcsoport van, ahol az egyes cégek a saját járműállományokat a csoport többi tagjától teljesen függetlenük kezelik, menedzselik. Esetenként elemi igény lehet, hogy az önálló jogi személyként működő cégek egymás „kártyáiba” ne lássanak (láthassanak) bele. Ugyanakkor a cégcsoport tulajdonosának lehet (és jellemzően van is) olyan igénye, hogy egybe is láthasson számára fontos információkat. Hogy ezek mikor mik, ez természetesen esetenként változhat, viszont hogy ez az igény kielégíthető legyen, cégcsoporton belül az egyes cégeknek egységes fogalomrendszert, nevezéktant, szótás rendszert és törzsállományokat (pl. szállítói törzs, járművek egységes szemléletű és tartalmú típusokba sorolása, …) kell alkalmazni, azaz ezt a réteget központilag kell kialakítani. Ez ugyan korlátozza a különböző cégek fantáziadús munkatásait, de egyúttal segíti is őket hiszen csak a napi operatív munka hárul rájuk a bevezetéskor amúgy kikerülhetetlen tervező munka terhe nélkül. Pont olyan ez, mint amikor a cégcsoport tagjai egy adott összesítési szint fölött kötelező módon egységes számlatükröt kell hogy használjanak. Ez a megoldás természetesen akkor is alkalmazható, ha egy nagyobb cég egy-egy divízió tevékenységét szeretné operatív szinten elkülönítve, de adott szint fölött egyben is látni.

Elektromos vs. minden más

Az „Ezekkel az autókkal lehet sok benzint megspórolni” címen szemlézett cikk roppant tanulságos, ugyanakkor elgondolkodtató is egyben. Az egyértelműen örvendetes, hogy a plug-in hibridek a kezdeti 10-25 km helyett mára képesek akár 100 km fölötti valós elektromos hatótávra. Az ezzel kapcsolatos lehetőségeket szépen kibontja a cikk. Ugyanakkor a vásárlót nem egy paraméter, hanem gazdasági szempontból a TCO érdekli, ha meg „zöld a lelke”, a karbonlábnyom is. Ezek mellé további szempontként megjelenhet a kényelem. Azt tudjuk, általában nézve ideális autó nem létezik, a választás során mindig nagyon fontos szempont (kéne legyen), milyen célra, milyen várható autóhasználati körülmények közti üzemeltetésre keressük a jó megoldást. A szabályok látszólag egyszerűek. Nézzünk két szélsőséget; városi használatra, azaz napi ~50, de a hivatkozott cikk szerint akár ~100 km-es használat esetén a mai plug-in hibridek a jó választásnak tekinthetők, amennyiben a munkahelyen és/vagy otthon van töltési lehetőség. Ha a munkáltató egzakt elszámolás mellett fedezi az otthoni töltés költségeit is, úgy biztosan igaz ez az állítás. E nélkül persze kevésbé, hiszen a csak benti töltés esetén magas lehet a benzines használat aránya, azaz a dolog könnyen kontraproduktívvá vállhat, ha a dolgozó -anyagilag, de akár kényelmileg is- ellenérdekelt az elektromos üzem arányának a magasan tartásában. Ezen egy jó flotta szabályzat persze sokat segíthet. A privát szférában a házi napelembázis tudja igazán racionálissá tenni az elektromos autózást, főleg, ha az éves elszámolás alkalmazott. hosszabb, pl. ha esetenként több száz km-es utak tipikusak, itthon, a jelenlegi töltési lehetőségeket is ismerve még mindig a diesel a jó alternatíva, ha TCO szemlélettel tesszük fel a kérdést. Persze, ha ez erős városi használattal is párosul, a dolog árnyalódik, bár azt mondják, egy korszerű diesel autó kipufogóján tisztább levegő jön ki, mint amit a légszűrő rendszere beszívott. Szóval mást diktál a vevő pénztárcája (bekerülési és üzemeltetési költségek), mást a szűk élettér esetében jelentkező környezet terhelés, és ismét más a matek, ha a karbonlábnyom globális hatásait nézzük. Ilyenkor az üzemanyag előállítás hatásait a kitermeléstől a szállításon át az annak az elégetését kísérő károsanyag kibocsátást is figyelembe kell venni, szembeállítva az akkumulátor gyártás és semlegesítés környezetkárosító hatásaival. Utóbbi esetben a felhasználás helyszínétől a káros hatások nagyrészt távol tarthatóak, ami jó, ha ez tényleg távoltartható, ugyanakkor álságos is némileg, de ez már általában „csak” morális kérdés. (Egy ideig). Az elektromos autók használatának a racionalitását nagyban befolyásolja még az az „apróság”, hogy az adott környezetben a felhasznált villamosenergia előállítása mennyire zöld, azaz mekkora a felhasznált villamosenergia előállításában a fosszilis arány. Magyarul, ha környezettudatos megfontolásból kérdés az elektromos autó vs. robbanómotoros autó dilemma, akkor ezt az billentheti az elektromos autók felé, ha sok a zöld energia naperőmű (amikkel kezdünk jól állni), szélenergia (ahol teljesen irracionális módon a lehetőségeink töredékét sem használjuk ki), vízienergia (ahol a lehetőségek korlátosak, ami meg volt, azt a szakmai megfontolásokat felülírva elpuskáztuk). Az tehát, hogy milyen autókkal lehet sokat spórolni, erősen nézőpont kérdése, azaz nem mindegy, hogy adott személy, vagy cég szemszögéből nézzük, amikor is a TCO a meghatározó, vagy adott város, netán ország szintjén gondolkodunk, amikor már az energiagazdálkodási, a környezetszennyezési és az ebből adódó egészségvédelmi kérdések is forintosíthatók. És persze van a globális, azaz kontinens, sőt, bolygó szintű megközelítés, amikor a karbonlábnyom nem „exportálható”. A tisztán elektromos autó tehát egy adott környezetben teljesen racionális megoldás, amíg sikerül egy egészséges arányt tartani az ettől eltérő energiaforrású járművekkel. Gondoljunk csak egy katasztrófa helyzetre, amikor az áramszolgáltatás -bármilyen okból- akár csak napokra összeomlik, vagy annak a szintje korlátossá válik. A statisztikák szerint Finnországban az új autók kb 80%-a elektromos, ami ebben a közelítésben elég kockázatosnak tűnik. Szerencsére, a gyártók folyamatosan fejlesztenek, és néha egészen meglepő megoldásokkal állnak elő. Ilyen pl. a Mazda MX-30-as modellje. Megéri benzinnel termelni áramot? Ez egy soros hibrid, amiben egy kb 830 cm3-es Wankel-motor termeli az áramot szükség esetén a tisztán elektromos hajtású autó akkumulátorrendszere számára, biztosítva az elektromos autók hajtásrendszerének az egyszerűségéből adódó előnyöket, miközben töltőállomás függetlenséget is ad.

Flottakezelés egyszerűen

Ma már minden cég élete elképzelhetetlen valamilyen gépjárműhasználat nélkül. Ahol személy, vagy áruszállítással foglalkoznak, ott ez teljesen kikerülhetetlen, de az ipari, vagy kereskedelmi tevékenység is lehetetlen gépjárművek használata nélkül. Az értékesítői, vagy szerviz jellegű munkák szintén igénylik a jármű használatot, és igen nagy számban láthatunk úgynevezett juttatás, más szóhasználattal státuszautó használatot, amikor adott beosztáshoz kvázi „jár” a céges autó. Gyakorlatilag szinte bármilyen termelő, vagy szolgáltatói munka igényli a járműhasználatot, nézzük hát meg, milyen flottakezelési megoldások léteznek a gyakorlatban, melyiknek mik az előnyei, hátrányai, és azt is, hogy lehet egy járműpark napi üzemeltetését a cég számára gazdaságosabbá tenni. Nyugaton nagyon elterjedt, és nálunk is egyre népszerűbb a flottaszolgáltatók igénybevétele. Ők szinte mindent elintéznek, akár már a beszerzéstől kezdve. Komoly és jellemzően elég felkészült apparátusuk van a napi üzemeltetés támogatásra. Havi bérletbe építve intézik a biztosítástól a káresemény kezelésen át a szervizelést, tankolási eseményeket, csereautót adnak, ha szükséges, szóval a jármű üzemeltetéssel kapcsolatos napi feladatokat leveszik az ügyfeleik válláról. Ügyfél oldalon „boldogság van”, hiszen a költségek jól tervezhetők, az adminisztráció minimális. Persze, itt is maradnak ügyfél oldali feladatok, amikből talán kiemelhetőek a HR kérdések, hiszen adott esetben nem csak azt kell tudnia egy cégnek, hogy adott járműve üzemeltetése mekkora költséggel jár, hanem az is fontos lehet, hogy adott munkatársának mik a mobilitási költségei, melyik kolléga milyen hatékonysággal – pazarlóan, vagy költségérzékenyen – vezeti (használja) a rá bízott járművet. Ez az esetenként használati kvótákhoz is kötött presztízs autók esetében is jól látható, szállítójárművek, vagy munkagépek esetében pedig igencsak jelentős eltérések lehetnek. Van persze egy másik kihívás is, amikor a flottaszolgáltatók versenyeztetése miatt két, vagy akár több szolgáltatóval dolgozunk. Ilyenkor ezek kimutatásainak a konszolidálása szintén behoz plusz feladatokat. Egy, a flottaüzemeltetés összes aspektusában támogatást nyújtó szoftver ilyenkor az adminisztráció támogatásával, a folyamatok átláthatóvá tételével igen nagy segítség, ráadásul meglepően nagy költségmegtakarítást és kockázat csökkentést is lehetővé tesz. Sok cég dönt úgy, hogy az átfogó flottaszolgáltatás helyett csak úgynevezett dealeri szolgáltatást vesz igénybe, vagy bérlet helyett saját beszerzésű járműveket, vagy azokat is üzemeltet. Ilyenkor – néhány 10 jármű fölött – már nagyon fontos egy, a beszerzéstől az üzemeltetésen át az eladásig terjedő teljes életút minden szempontból való lekövetése, menedzselése, gazdasági és műszaki szempontból egyaránt. Tapasztalatunk szerint ehhez a munkához a cégek igen jelentős része alkalmazza az Excel nevű csodafegyvert, amivel valóban igen jól lehet boldogulni egy szintig, de ha az ezzel kapcsolatos HR kockázat minimalizálása, és a költséghatékony járműüzemeltetés egyszerre cél, mindenképpen célszoftver támogatás szükséges, ami ~50 jármű fölött már egyértelműen racionális. Kevesebb autó esetén persze fölmerül a kérdés, érdemes-e pl. 30 autó miatt megtanulni egy ilyen szoftver használatát, és erre nem mindig „igen” a válasz. Hiába van jó szoftver, ha annak a használatát egy, a flottaüzemeltetéshez nem értő (esetleg gyakran változó) munkatársra bízzuk, vagy egy amúgy rátermett műszaki kollégát próbálunk egy precíz adminisztrációt is igénylő feladattal (is) megbízni. Szerencsére, ilyenkor is van megoldás, hiszen ez a feladat is kiszervezhető. A piacon szép számmal találhatók úgynevezett Fleeterek, akik flottakezelés műszaki, és adminisztratív feladatait is képesek ellátni. Mivel ez a szolgáltatás nekik alaptevékenységük, jellemzően mély flottaszakmai ismeretekkel rendelkeznek, illetve számukra teljesen ésszerű valamilyen professzionális flottamenedzsment támogató szoftver használata. Ilyenkor a flottatulajdonosnak nem feltétlenül kell sem szoftvert vásárolni, sem üzemeltetni, hanem – ahogy egy könyvelő cég is – a szolgáltató saját eszközökkel (is) képes ellátni a feladatát. Ahogy látszik, a fleeteri tevékenységnek jármű darabszámtól függetlenül komoly realitása van, ami a gyakorlatban is visszaköszön. Látunk példákat kereskedelmi, húsipari, gyártói, de szoftver fejlesztői oldalon is, és a néhány autós flották mellett vannak kihelyezett kezelésben közel ezer! járművet számláló flották, hiszen kicsiben is, nagyban is gyakran gazdaságosabbá tehető a flottaüzemeltetés. Miért jó egy kicsinek? Vegyünk példának egy 8-10 autós, nagy értékű flottát. Nagy értékű, mert bár a cég KKV méretű, de rájöttek, hogy a core tevékenységükre kell koncentrálniuk, az hozza a pénzt A 10 autó kezelése (beszerzéstől szervizelésen, gumimenedzsmenten, mosatáson, …  át igényel némi szaktudást, a történések – később is elemezhető – adminisztrálása pedig egy céleszközt, és egy kapcsolódó tudást, no meg folyamatos rendelkezésreállást. Ezt egy ember ritkán tudja jó minőségben megoldani és hát a helyettesítésről is gondoskodni kell. Ennek megfelelően a munkát olyan cégbe szervezték ki, aki valamennyi szükséges tudással, és erőforrással rendelkezik. Hogy ezt folyamatosan, és jó színvonalon fenn tudja tartani, sok hasonló ügyfelet kiszolgál, azaz találkozott a piaci igény a piaci rést felismerő vállalkozóval. Tökéletes win-win helyzet. Miért jó egy nagynak? Ő ugyan már megtehetné, hogy a mondjuk 500+ (amúgy akár nagyrészt flottaszolgáltatótól bérelt) autója kezelésére beáldozzon néhány munkatársat, de nem akar az alaptevékenységétől teljesen idegen területtel bajlódni, nem akar fluktuációs problémákat a nyakába venni, inkább egy igényesen meghatározott szolgáltatási szintet elvárva mindezt kiszervezte. A feladatra specializálódott fleeter (ahogy egy ingatlan üzemeltető is) más cégeket is kiszolgálva átfogóan megoldja a flotta üzemeltetést. Mivel specializálódott, egyre hatékonyabban képes flottamenedzsment szolgáltatást adni, ideértve a kulcsosautó kezeléstől a jármű használattal kapcsolatos HR fókuszú elemzések biztosítását is. Miután az is lehetséges opció, hogy a szükséges támogató szoftvert a flotta tulajdonos (vagy ő is) birtokolja, a szolgáltató váltás is kisebb kockázat, illetve az újabb és újabb kimutatás igények kielégítése is kisebb problémát jelent. Fleeter partnereink jelenleg is közel ezer gépjárművet kezelnek flottamenedzseri szolgáltatást biztosítva. Ha érdekli ez a szolgáltatás, keressen bennünket, összekötjük a megfelelő fleeterrel. – Berkovich Gábor – 

Több szempontú flottamenedzsment

A Seafleet nevű, flottamenedzsmentet támogató szoftverünk a flottakezeléssel (üzemeltetéssel) foglalkozó cégek többféle tevékenységét támogatja. Ügyfeleink nagy többsége olyan cég, ahol a járműhasználat meghatározóan ahhoz kell, hogy a munkatársaik mobilitását, a tevékenységük elvégzéséhez szükséges eszközök és áruk szállítását biztosítsák. Ilyenkor a kezelt autópark egy része autóként is emlegetett személygépkocsi, de lehetnek szállítójárművek, vagy munkagépek, de akár motorkerékpárok is. Ezeket a cégeket a Seafleet Corporate modulcsomaggal tudjuk kiszolgálni, ami céges gépjárművek teljeskörű nyilvántartása, életút követése, üzemeltetés támogatása a beszerzéstől az eladásig a flottakezelés teljes folyamatában, átfogó gazdasági és műszaki kontrolling biztosításával. A Corporate csomag tartalmazhat olyan, fuvarozás specifikus funkciókat, amik megléte a fuvarozási tevékenységre szakosodott cégek számára meghatározóan fontosak, de adott esetben más területeken is hasznosak lehetnek. Ilyen lehet pl. a vontatmányok kezelése, ideértve ezek (és ezek gumijainak) futásteljesítmény és tartozék kezelését is, vagy a speciális járművek vezetői engedélyének a típusonkénti kezelését, lejárati idő figyelését. Amennyiben a gépjármű park üzemeltetése kapcsán egy cég energetikai auditra kötelezett (lásd a vonatkozó MSZ EN16247-4 szabványt), vagy ISO 50 001 bevezetést tervez, vagy ilyen minősítéssel rendelkezik, úgy az auditokhoz szükséges adatszolgáltatást a Seafleet kimutatásrendszere jelentősen megkönnyíti. A munkagépek, vagy felépítménnyel rendelkező járművek esetében kihívást jelenthet, hogy ezeknél a km és/vagy eltelt napok száma mellett a teljesített üzemóra is szervízeseményt kiváltó kategória lehet. Ennek a kezelése természetesen szintén biztosított, ahogy pl. egy darus autó esetében az autó, és az arra épített daru egymástól elválasztható szervizigénye is. Egy szintén nagyobb csoportot képeznek a Dealerek, akik nem a járművek üzemeltetői, hanem azokat csak tartós bérletbe adják, meghagyva a napi üzemeltetési gondokat a bérlőiknek. Esetükben az értékesítési (bérbeadási) tevékenységet támogatja kiemelten a Seafleet, de természetesen, ha nem csak pénzügyi, hanem valós flottaszolgáltatói tevékenységet is végeznek, ebben a Corporate funkciók maximálisan támogatják őket. Utóbbi esetben megoldható egy olyan, Flottaszolgáltató és Corporate jellegű együttműködés is, amikor a szolgáltató, és az igénybevevő azonos adatbázis fölött működő szoftver részben átfedésben levő funkcióit megosztva használják, kölcsönösen csökkentve, és pontosabbá téve egymás munkáját. Ilyenkor persze kiemelten fontos az adat és információbiztonsági szempontok szem előtt tartása. Utolsóként megemlítem a Fleetereket, azaz flotta menedzsment szolgáltatást nyújtó cégeket, akik számára szintén roppant hasznos lehet egy fejlett támogató rendszer használata, amivel korlátozás nélküli ügyfélkör tetszőleges mennyiségű és típusú járművének az egymástól jól elkülönített kezelését tudják igen magas szinten támogatni. Számukra a Seafleet Partner Program keretében biztosítunk eszközrendszert, ami saját, operatív támogató munkájukhoz, mint pl. vizsgáztatás, mosatás, gumimenedzsment, káresemény kezelés, … – az óhatatlanul szükséges belső kommunikációhoz és adminisztrációhoz, illetve a vélhetően elvárt összetett riportolási feladatok elvégzéséhez is hathatós segítséget ad. – Berkovich Gábor –

ERP-ben vagy célszoftverrel oldjunk meg célfeladatokat?

Viszonylag kevés olyan cég van, főleg a nagyobb gyártó vagy szolgáltató cégek között, amelyeknek ne érkezne el a pillanat, amikor el kell dönteniük: minden felmerülő funkcionális igényt tuszkoljanak-e bele a kiválasztott ERP rendszerbe, vagy inkább külső, célszoftver integrációval oldják meg a feladatot? Van érv bőven mellette is, ellene is. Az ERP-ben levő, akár egyedi fejlesztésű funkcionális megvalósítás mellett szól a magas fokú integráltság, illetve az, hogy elég egy szállítóval foglalkoznunk, míg a célszoftver mellett az, hogy fejlesztői az adott szakterületet mélyebben ismerhetik, és a szakterületspecifikus szoftver akkor is fejlődik, ha megrendelőként nem fogalmazunk meg új igényeket. Vizsgáljuk meg mindezt egy konkrét példán, amely legyen a gépjárműflotta-menedzselést támogató szoftverek köre. Adott cégnek van néhány tíz, esetleg több száz gépjárműve, amelyek egy része lehet presztízsautó, más részük termelőtevékenységhez kapcsolódó személyautó, de lehetnek haszongépjárművek, fuvarozó eszközök és akár munkagépek is. Nézzünk néhány példát ezekből a gazdaságos működtetést támogató funkciókból: Támogatandó tevékenység Célszoftvernél ERP esetében Járműbeszerzés, ami lehet vásárlás vagy tartós bérlet. Itt nagyon fontos, hogy adott feladatra a műszakilag, funkcionálisan és gazdaságossági szempontból is mindig megfelelő járműveket használjunk. Ehhez nagy segítség, ha kifinomult TCO adatokkal tudjuk alátámasztani a típusválasztást, illetve, hogy a teljes beszerzési folyamat menedzselhető legyen az igény megjelenésétől az átvételig. Célszoftvernél természetes, sőt jó esetben más cégeknél üzemeltetett járművek statisztikai szintű adatai is segíthetnek az ilyen kimutatások „kicsit” ritkábban fordulnak elő Teljes járműéletút-követés, műszaki és gazdasági kontrolling jármű szinten. Nagy mélységben megvalósítható Általában csak költség fókusszal kezelt Érdekes kérdés lehet, ha azt szeretnénk tudni, mibe kerül a cégnek adott – presztízs autóval rendelkező – munkatárs teljes mobilitása (azaz nem jármű TCO-t akarunk csak nézni, hanem ennek a dolgozó-specifikus vetületét, csereautóstól, kulcsosautóstól, taxiszámlástól, mindenestől). Egy jó célrendszer kapásból tudhatja Jellemzően csak egyedi fejlesztéssel lehet Biztosítások, káresemények kezelése, szerviz-igények előjelzése, szervizesemények workflow szintű kezelése, automatizált költségkontrollja. A workflow jellegű operatív tevékenység támogatás is tipikus. A költségkontroll természetes. Jellemzően költség szintű eseménykövetés Teendő specifikus riasztások, időszak-, km-, vagy üzemórafüggő szervizeseményekre, vezetői és speciális engedélyek lejártára. Támogatottak, akár csak az okostelefonos, jármű specifikus hibabejelentések, vagy káresemények online (és fotódokumentált) jelentésének a támogatása. Karbantartási utasítások kezelése támogatott. Csereautó-kezelés, kulcsosautó-kezelés az igénytől az engedélyezésen át az oda-vissza átvétel támogatásáig. Természetes alapfunkciók, akár okostelefonos támogatással is. Jellemzően nem, vagy csak könyvelés-technikailag támogatott. Automatizált autópályamatrica-megváltás támogatása, gumimenedzsment támogatása, bérlet esetén alul- és túlfutásfigyelés. Létezik Nem jellemző   Mi történik a napi gyakorlatban? Az ERP rendszerekben lekezelik a könyveléstechnikailag legfontosabb dolgokat, de a napi operatív munkát sok esetben excelhegyekkel támogatják, meglepő módon sok száz, néha több ezer autós flották esetében is. Mi ezzel a baj? A folyamatokban jelentős információs feketedobozok keletkeznek. Az excelhasználat néhány ember személyes tudásával fonódik össze szorosan, ami egyrészt adathitelességi kérdéseket vet föl, másrészt jelentős HR kockázatot hordoz, hiszen a távozó emberrel a fejében levő tudás is távozik. Alapvető cégérdek, mindenképpen fontos az adatbázis-alapú szoftvertámogatás. Igen ám, de megtanultuk: a szigetszerű megoldások zsákutcába visznek. Kérdés, mi az igazi zsákutca? A verzióváltások lényegesen egyszerűbbek, ha a core rendszerként funkcionáló ERP megoldásunkat nem színesíti rengeteg egyedi fejlesztés, hanem külső megoldásokkal interfészeljük inkább. Ha viszont az ERP-hez illesztünk (integrálunk) egy jó célrendszert, úgy verzióváltáskor csak az interfészeket kell újraépíteni, ami az adott szakterület munkáját szinte alig érinti. A megoldás tehát; az adott cég tevékenységét legkevesebb testre szabással lefedő ERP rendszer kiválasztása és bevezetése az erősen specifikus feladatok (szakterületek) támogatására (melyek jellemzően egyetlen ERP rendszernek sem erősségei, maximum felvásárolt szoftvercégek megoldásaival igyekeznek kielégíteni a teljes körű funkcionalitás iránti igényt) feladatspecifikus célrendszer bevezetése optimális szintű interfészeléssel az ERP rendszer és a célrendszer között. Így a specifikus szakterületek valóban rájuk szabott rendszert használhatnak, miközben az ERP-be is „befolynak” az ott szükséges, de már előfeldolgozott adatok, és a célrendszerben sem kell azzal foglalkozni, ami az ERP-ben már rendelkezésre áll, mint pl. HR adatok, szervezeti hierarchia, költséghelyek stb. hiszen ezek az ERP-ből átvehetők. Erre persze mindkét oldalon alkalmasnak kell lennie. Az analitika pedig ott van, ahol valóban szükség van rá, a célrendszerben. Kérdés, mi van akkor, ha rendszereken átnyúló kimutatások, elemzések kellenek? Itt jön elő a rendszerkapcsolatok, interfészelések, azaz a rendszerintegráció jelentősége, hiszen elengedhetetlen, hogy a törzsadatok kezelése egy helyen történjen. Ha ezt megoldjuk, minden más technikai részletkérdés. Az eredmény pedig: az adott szakterület (ami példánkban a flotta menedzsment) napi, operatív munkáját támogató (jó esetben felhő alapú, táv és csoportmunkát támogató, okostelefonos lehetőségeket is biztosító) célmegoldással dolgozhat, miközben az oda-vissza interfészek előnyeként az itt keletkezett adatok „átfolynak” az ERP-be. Az alapkérdésre visszatérve: mindent a maga helyén, azaz az ERP rendszerek bevezetése egy cégméret fölött elengedhetetlen, hiszen ezek képesek a cég alapfolyamataihoz tartozó tevékenységeinek átfogó támogatására, átláthatóvá tételére a célrendszerek alkalmazása ugyan erősen meggondolandó, hiszen – elsőre sok esetben nem felismert – integrációs feladatokat okoznak, amelyek elhagyása a szigetrendszerek problémáit hozzák. Ugyanakkor még ez is sokkal jobb, mintha kockás füzet, vagy a digitális kockás füzet jellegű excel fájlok mellett voksolnánk, ami látszólag nagyon olcsó, hosszú távon (és utánaszámolva) viszont drágasága és vitatható pontossága mellett igen nagy üzleti és adatbiztonsági kockázatokat is hordoz. Összességében tehát a célrendszerek gyakran elengedhetetlen kiegészítői az ERP megoldásoknak, de kiválasztásuk, rendszerbe illesztésük során az ERP rendszereknél megszokott szempontokat kell alkalmazni, olyan szempontokra tekintettel léve, mint: a távmunkát is lehetővé tevő felhőalapú alkalmazhatóság lehetősége GDPR megfelelőség okostelefonos alkalmazhatóság rendszerintegrációs lehetőségek platformfüggetlen üzemeltethetőség iparági tudással is bíró fejlesztői, illetve support háttér integrációs hajlandóság (és képesség) több szektorból megnyugtató számosságú referenciák A címre visszautalva tehát nem ERP vagy célszoftverek, hanem ERP és célszoftverek, természetesen integrált (de minimum interfészelt) módon, és csak akkor, ha az adott feladat – és a menedzsment magas szintű folyamatkontroll-igénye – ezt valóban szükségessé teszi. A szerzőkről Kulcsár Alexandra a www.erp-consulting.hu technológia- és szállítófüggetlen informatikai tanácsadó brand tulajdonosa, a Computerworld online ERP blogját vezető szakértő. Huszonöt év alatt 121 ERP projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő, kereskedő és szolgáltató cégeknél hasznosítja; több egyetemen vendégelőadó, a METU Executive IT MBA oktatója. Berkovich Gábor a www.seafleet.hu terméket képviselő Seacon Europe ügyvezető igazgatója, és a 2006 óta létező Innoskart Digitális Klaszter alapító elnöke. A Computerworld cikke itt olvasható.

Melyik a legjobb flottamenedzsmentet támogató szoftver?

A Flotta Okosan egyik webinárján elhangzott egy kérdés, hogy milyen flottakezelő szoftverek vannak a piacon, ezek közül milyen szempontok szerint érdemes választani, melyik a legjobb? Az elhangzott válasz – némi utólagos kiegészítéssel – körülbelül így hangzott: Ahogy legjobb autó nincs, úgy legjobb flottakezelő szoftver sincs. Másra van szüksége egy 25 autó gazdaságos üzemeltetését megcélzó cégnek, és más kell, ha több ezer jármű átlátható és költséghatékony üzemeltetéstámogatása a cél. Nem véletlen, hogy az SAP is mást kínál a kkv és a nagyvállalati ügyfelei számára.Vannak hasonló képességű szoftverek, mégis eltérő ezek bevezetési sikeressége. Hogy miért, arról nagyon sokat elmond a következő cikk, amit egy független ERP tanácsadó cég vezetője írt. A cikk ugyan ERP kapcsán járja körül a szoftver bevezetés kockázatait, de a megfogalmazottak bármilyen szoftver bevezetése esetén megszívlelendők. És akkor ott a másik dilemma; Peugeot, vagy Renault? Piros, vagy acélszürke? Hááát, ez meg már ízlés dolga. A lényeg: olyat kell venni, ami az adott szituációban a valós! igényeknek legjobban megfelel. Ebben a bevezető cég rengeteget tud segíteni, ha ért a bevezetendő szoftverhez, az elvégzendő feladatokhoz, ismeri a támogatandó folyamatokat, és nem „kétbites” szoftverfejlesztőként közelít a problémához. Szintén fontos, hogy olyan szoftvert válasszunk, ami technológiailag előremutató, a táv- és csoportmunkát támogatja, eleget tesz az adatvédelmi követelményeknek, és ami még nagyon fontos, folyamatosan fejlesztik, azaz számíthatunk rá, hogy nem csak a mai, de a két év múlva várható igényeinket is képes lesz kielégíteni. Ha a bevezető vállalja a meglévő adataink betöltését (annak a támogatását), az nagyon komoly előny. Ha esetleg a folyamataink átalakításában is képes segíteni, azzal hosszú távon biztosan jelentős hatékonyság növekedéshez juthatunk. Feltétlen nézzük meg a dokumentáltsági szintet, és kérdezzünk rá a továbbfejlesztési tervekre. Fontos tehát a szoftver funkcionális és technológiai alkalmassága, várható fejlesztési irányai a bevezető cég hozzáértése és korrektsége az ügyfél felkészültsége (vagy alkalmassága), a mellékelt szakértői cikk alapján pl. a következők szerint Vezetői kultúra minősége – Leadership quality (LQ) Folyamatok minősége – Process quality (PQ) Adatok minősége – Data quality (DQ) Projekt kultúra minősége (PCQ) Ahogy látszik, fontos ismerni a kapcsolódó szoftverkínálatot, de legalább annyira fontos, hogy átlássuk az elvégzendő feladatot, és képesek legyünk a folyamatainkat úgy átalakítani, hogy azok -testreszabott szoftver támogatással a lehető legkevesebb élőmunkával tegyék lehetővé a legnagyobb átláthatóságot, a hatékony flottaüzemeltetést. Igazából ehhez akarunk ezzel a cikkel, illetve a Flottaokosan a fórumon segítséget adni, elmondva azt is, hogy „legjobb szoftver” nincs. Csak sikeres és sikertelen bevezetések vannak, a sikerhez viszont kell három, vagy akár több „apróság”; A feladat ellátását magas szinten támogatni képes (de nem feltétlen a legdrágább, sokkal inkább a feladathoz illeszkedő szoftver Olyan ügyfél, aki tudja, mit akar, nem csodát vár, hanem a bevezetővel együttműködve, operatívan részt vesz a bevezetésben, elfogadva, hogy a húsz évvel ezelőtt még jó folyamatait a megváltozott körülményekhez, sőt, a támogató szoftverhez is illesztenie kell, Olyan bevezető, aki nem mindenáron a saját portékáját akarja lenyomni az ügyfél torkán, hanem megrendelője valós problémáira keresi az ideális megoldást. És van egy negyedik is, amire a cégek nem nagyon szeretnek költeni, ezt elmulasztva viszont a bevezetés gyakran elhúzódik, megdrágul, vagy féllábasra sikerül. (Itt csak kommunikáció kérdése, ezt minek tekintjük, de ami drágább lett, lassabban készült el, és nem is old meg mindent, ami célkitűzés volt, az ugyan félmegoldás lehet, de siker aligha). Szóval a szükségesnél sokkal ritkábban alkalmazott plusz, az nem más, mint a független tanácsadó igénybevétele. Olyané, akinek sokoldalú bevezetési tapasztalatai vannak, és aki nem adott szoftver eladásában, hanem az ügyfél problémájának a megoldásában érdekelt. BG