Egypedálos vezetés

Sokan meglepődnek vagy megrettennek, ha meghallják az „egypedálos vezetés” kifejezést, és elgondolkodnak azon, hogyan működik. Az egypedálos vezetés azt jelenti, hogy lassításkor elég felengednünk a gázpedált, és az autó lassulni kezd. Az elektromos autók használóinak nem újdonság ez a kifejezés, hiszen nem újkeletű funkcióról beszélünk. Ami miatt forradalmi újításnak tűnhet az az, hogy az új Leaf bevezetésekor a Nissan erre építette fel a marketing kampánya nagy részét. Az elektromos autókban két pedál található: gázpedál és fékpedál. A jelentős különbség az, hogy a fékpedált csak akkor kell használni, ha hirtelen és erőteljes lassításra van szükség. A lassulásnál ne satufékre gondoljunk, hanem állandó, fokozatos lassulásra, ami városi forgalomban kényelmes. A gázpedál felengedésével az autó álló helyzetig fékez, és úgy is marad a következő gázadásig. Sokak félelme lehet, hogy ezzel veszélyes helyzetbe hozhatják a mögöttük haladókat, ezzel szemben a helyzet az, hogy egy elektromos érzékelő milliméter pontossággal figyeli a pedál helyzetét, amiből a beépített számítógép kikalkulálja a lassulás mértékét és ennek megfelelően vezérli a féklámpát, tehát az autó felvillanó lámpája ugyanúgy jelzi a lassítást, mintha rálépnénk a fékpedálra. Az egypedálos vezetés a regeneratív fékezéssel együtt megjelent kényelmi funkció. A regeneratív fékezés lényege, hogy lassítás közben a fékenergia-visszanyerő rendszerek a motortól elvont energiával egy generátort hajtanak meg, ez okozza a lassulást. Az egypedálos vezetés annyit változtat ezen, hogy nem kell lépkednünk a két pedál közt, elég csak felemelnünk a lábunkat. Az egypedálos vezetés kényelmes és könnyen megszokható, de pont emitt veszélyes is. Ha az ember megszokja, hogy elég csak egy pedált nyomogatni, egy váratlan helyzetben gondot okozhat, hogy nem lép át a fékre, hanem megszokásból rátapos a pedálra. Tudni kell, hogy ez nem kötelező, hanem egy választható lehetőség. Ha nem tudjuk megszokni az egypedálos vezetést, a funkció kikapcsolásával lehetőségünk van a két pedálos vezetésre, ami olyan, mintha automata váltós autót vezetnénk. Felhasznált források: sportverda.hu, autoszektor.hu Kép: nissan.hu

NÚSZ kapcsolat

Flottakezelő partnereink számára beépítettünk egy „hatékonyság növelő, így munkaidőt megtakarító szolgáltatást” a Seafleetbe, amivel az autópályamatrica tömeges és/vagy egyedi vásárlását tudjuk támogatni azok számára, akiknek van (vagy lesz) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-vel „nagyvásárlói program” keretében kötött szerződésük. Ebben az esetben a flottaketelőknek nem kell a NÚSZ felületén intézni a vásárlásokat, hanem ez közvetlenül a Seafleetben is megtehető. A Seafleet „tudja”, hogy az előző évben milyen rendszámokhoz milyen matrica tartozott, és ezekre „egy mozdulattal” indítható lesz a vásárlás. Egyúttal ennek a ténye automatikusan adminisztrálásra kerül a rendszerben, ezzel is könnyebbé téve a flottamenedzser munkáját. Természetesen kézi korrekció lehetséges (hiszen nem mindegyikre akarunk, amire korábban volt, illetve új autók is bekerülhetnek a régiek közé, vagy másféle matricára van szükség). A szolgáltatás egyaránt támogatja az éves és a havi, illetve az országos és a megyei matricavásárlást. 2022 első negyedévében kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítunk, amiket a NÚSZ modul előfizetői plusz díj nélkül fognak megkapni. kép forrása: NÚSZ Facebook oldal

Téli gumi: kötelező vagy nem?

Európában nincs egységes szabályozás a téli abroncs és a hólánc használatára, azonban a legtöbb országban, ha nem is kötelező, erősen ajánlott a használata.Magyaroroszágon nincs törvényi előírás a téli gumi használatára, és nem kötelező hóláncot tartani az autóban, ugyanakkor bizonyos szakaszokon közlekedési tábla előírhatja a használatát. A téli időszakban érdemes legalább egy hajtott tengely abroncsainak felszereléséhez szükséges hóláncot tartani az autóban. Minden autós tudja, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelő gumi használata nem csak biztonságosabbá teszi a közlekedést, de kedvezően befolyásolhatja az autó fogyasztását is.A téli gumi anyagösszetételében és mintázatában is különbözik a nyári gumitól. Magasabb szilika tartalma miatt a hideg időben is rugalmas marad, mintázata sűrűbb, barázdái mélyebbek és sokkal több lamella található rajta – ezek lehetővé teszik a szükséges tapadást. Hideg időben a nyári gumi merevvé válik, és elveszti a tapadóképességét, ami a fékutat is jelentősen megnöveli. A téli időszak közeledtével érdemes előre gondolkodni és időben ellenőrizni a gumik állapotát. Ha megfelelően tároltuk, és figyeltünk arra, hogy semmiféle maró anyag ne maradjon a gumi felületén, akkor ugyanolyan állapotban kerülnek elő, ahogy eltettük őket. A téli gumi felszerelésére nincs meghatározott időpont, ugyanakkor a saját és mások biztonsága érdekében tartósan 7 fok alatti hőmérsékletnél tegyünk fel téli gumit.

NÚSZ interfész

  Folyamatban van egy „hatékonyság növelő, így a flottakezelésben munkaidőt megtakarító szolgáltatás” kialakítása a Seafleeten belül, amivel az autópályamatrica tömeges, és automatizált vásárlását fogjuk támogatni azok számára, akiknek van (vagy lesz) a NÚSZ-szal szerződésük. Ebben az esetben a flottamenedzsernek nem kell majd a NÚSZ felületén intézni a vásárlásokat, hanem ez közvetlenül a Seafleetben is megtehető lesz. A Seafleet „tudja”, hogy az előző évben milyen rendszámokhoz milyen matrica tartozott, és ezekre „egy mozdulattal” indítható lesz a vásárlás. Egyúttal a vásárlás ténye járművenként automatikusan adminisztrálásra kerül a rendszerben. Természetesen kézi korrekció lehetséges (hiszen nem mindegyikre akarunk, amire korábban volt, illetve új autók is bekerülhetnek a régiek közé). Az éves matricavásárlás támogatása november végétől várható, a kiegészítő szolgáltatásokat (időközi érvényesség validálása, matrica átírása másik járműre …), melyet 2022 első negyedévében alakítjuk ki biztosítani fogja a teljeskörű autópálya matrica menedzsmentet. (Még nem rendelhető, nem beárazott funkció, csak a várható lehetőségre hívjuk fel a flottamenedzserel figyelmét.) BG

Fejlesztési napló 2021. augusztus

SeaFleet szoftverünket folyamatosan fejlesztjük, hogy megkönnyítsük a flottakezelő adminisztrációs munkáját és az adatok átláthatóságát.Listába szedtük az újdonságokat és módosításokat. Újdonságok: Folyamat vezérelt szerviz esetén is követhető a szerviz ciklus. A gépjármű listán található dokumentum ikon alatt megjelenik az adott rendszámhoz feltöltött minden dokumentum függetlenül attól, hogy melyik modul/funkció alatt került be. Minden a Seafleet-be belépő felhasználóra külön-külön beállítható, hogy milyen csoportosításban lássa a nyitólapon megjelenő riasztásokat: csak saját járműre, minden járműre rendszámonként vagy modulonként (pl Biztosítás, Szerviz, Káresemény), vagy akár még részletesebben funkciónként (Biztosítás lejár, Számla nincs lezárva, Nem érkezett káranyag, stb) Módosítások: Finomítottuk az útnyilvántartás sorokban szereplő záró km óra állás(ok)ra vonatkozó korrekciós számítást. Ezentúl az automatikusan más forrásból (szerviz, számla, gumicsere, stb) bekerült értékeket nem vesszük figyelembe, hogy a használók által pontosan bejelentett nap végi/hónap végi állapot juthasson érvényre.

Gépjárműadó befizetése 2021.

Tisztelt Flottaüzemeltető Ügyfelünk! Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy az önkormányzatok által előírt gépjárműadót – az arra kötelezetteknek – 2020. március 16-ig kell befizetni. Ennek összegéről a NAV értesítést küld. Azon társaságok esetében különösen fontos a határidőre történő fizetés, akikakiknél a gépjármű flottában vannak saját tulajdonú személygépkocsik, mert ebben az esetben (pontos fizetéskor) a befizetett gépjárműadó összege levonható a cégautóadóból. Gépjármű flottát üzemeltető partnereink, ezen határidőket és a cégautó adó adatait is nyilván tudják tartani a Seafleet rendszerünkben. További funkciókról itt olvashat.

A flottakezelés banki finanszírozási termék vagy szolgáltatás?

A jármű egy érdekes vagyontárgy. Különbözik az épületektől, hiszen – néhány kivételtől eltekintve – tervezetten és biztosan veszít az értékéből. És eltér egy gyártóberendezéstől is, mert nehezen kiszámítható módon megy át az értéke az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Sokszor nem is kötődik közvetlenül a produktumhoz, mivel juttatásként inkább a személyi költségek körébe tartozik. Ugyanakkor drága vagyontárgy tele pénzügyi kockázattal. Több gépjárműből álló flotta rendelkezésre bocsátása akkor finanszírozás vagy szolgáltatás? Nem könyvelési oldalról tekintve, inkább az értékláncban betöltött szerepe szerint. Nézzük meg mitől függ, hogy mennyi értéket teremtünk a gyűjtőnéven “flottakezelésnek” nevezett iparágban. Nem mindegy, hogy a járművet mire használjuk. Lehet szállító vagy szervizes autó, lehet értékesítő vagy technikus kollégák munkájához szükséges eszköz vagy lehet csak a pozícióhoz tartozó természetbeni juttatás. Ezek szerint a flottakezeléshez különböző területekről juthatunk el: logisztika létesítménygazdálkodás HR vagy akár ezek kombinációja is. A munkám során olyan cégekkel találkoztam, ahol a fenti pozíciókat betöltők valamelyike foglalkozott a céges gépjármű flottával. Nézzük meg, hogy a három területnek milyen sajátosságai vannak: Logisztika: itt a hangsúly magán a gépjárművön és annak rendelkezésre állásán van. Mindig a megfelelő mennyiségű és minőségű járművel kell rendelkeznünk. Az árut időben el kell juttatni a célállomásra, a leszakadt vezetéket ki kell javítani a megadott időintervallumon belül stb. Egy járművet többen használnak rövid időn belül is. Mindezeken túl a logisztikai cégek sok más egyéb eszközzel is dolgoznak (targonca, csomagoló berendezések, raktári rendszerek). Létesítmény-gazdálkodás: a munkavégzéshez szükséges eszközök és szolgáltatások biztosítása, itt elsősorban az elvégzendő munkán van a hangsúly, a jármű a munkavégzéshez szükséges (úgy, mint egy íróasztal, takarító eszköz vagy számítógép). A járműveket akár többen is használják, de van hogy személyhez van kötve. HR: A munkaerő-piacnak megfelelően a munkavállaló juttatási csomagjába tartozik, a dolgozóhoz kapcsolódik a gépjármű. A járműnek egy dedikált használója van. A gyakorlatban sok esetben az utolsó kettő átfedésben van. Látható, ha a flottakezelés értékláncát ki akarjuk bővíteni, akkor egymástól sokban különboző, és a gépjármű finanszírozástól és üzemeltetéstől távol eső tevékenységi körök jönnek szóba. Emellett képbe kerülnek más eszközök finanszírozása is (hagyományos leasing tevékenység). Eszerint a magasabb hozzáadott értéket jelentő flottakezelés lehet:     + logisztikai szolgáltatások Finanszírozás + üzemeltetés + létesítmény üzemeltetés     + HR szolgáltatások   A flottakezelés közel hetven éves múltra tekint vissza és ezalatt sokat fejlődött, tágította az egyszerű beszerzés+üzemeltetés lehetőségeit. A saját kategórizálásom alapján jelenleg a következő fejlettségi szintek jellemzik a szolgáltatókat (kiemelve a fontosabb változásokat). A flottakezelés közel hetven éves múltra tekint vissza és ezalatt sokat fejlődött, tágította az egyszerű beszerzés+üzemeltetés lehetőségeit. A saját kategórizálásom alapján jelenleg a következő fejlettségi szintek jellemzik a szolgáltatókat (kiemelve a fontosabb változásokat). A flottakezelés fejlődési szakaszai Jelenleg egyetemes (univerzális) szolgáltatók vannak, kiszolgálnak logisztikai , FM és HR igényű ügyfeleket is, már csak a felhalmozott tapasztalat, és a méretgazdaságosság miatt is. Egy TCO diagramból látható, hogy a hozzáadott-érték nagy részét pénzügyi-kockázatkezelési tevékenység adja (finanszírozás, biztosítás, karbantartás, gumiabroncs szolgáltatás és segélyszolgálat mind befektetés és kockázatkezelés), és kevesebb az egyéb, az ügyfél szakmai igényeinek megfelelő szolgáltatási elem. Egy átlagos TCO költség diagram Olyan szolgáltató, aki a logisztikában, létesítménygazdálkodásban és a HR-ben is otthonosan mozog nincs. (Néhány cégen belüli SSC már közelít). Vannak nagyon jó kezdeményezések pl. a flottapolitika kialakításában (HR szolgáltatás), csereautó (logisztikai kapacitáskezelés) és napi bérlésű bérautó (HR és/vagy létesítménygazdálkodás kibővítése). Néhány országban kerékpárok bérlése is elkezdődött (pl. Hollandia, Dánia). Ahhoz, hogy a flottakezelés valódi szolgáltatássá tudjon válni a fenti határokat kell feszegetnie. Mivel a jelenlegi üzleti modell megfelelő profitot termel, ennek az ideje talán még nem jött el. A fentiek miatt a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy a flottakezelés jelenleg finanszírozási termék. Véleményem szerint amennyiben a mobilitási ökoszisztémában (ezt egy későbbi posztomban fejlem ki) adódik egy kedvező M&A lehetőség, érdemes ilyen irányban is elgondolkodni. Hegedűs Péter

TCO: Mit jelentenek a flottaüzemeltetés elemei a mobilitási költségvetésnek

Miért fordulhat elő, hogy elég sokat dolgozunk azon, hogy keretek kötött tartsuk a flottaüzemeltetés költségeit még sem sikerül tartani a büdzsét? Aki már találkozott ezzel a kérdéssel azoknak ajánlom ezt a cikket. A kérdés valójában a flottakezelés csapdájára utal, hiszen azok a költségelemek, amikkel nap mint nap foglalkozik egy flottamenedzser, a kisebb hányadát teszik ki a teljes költségvetésnek. Viszont úgy érezzük ezeken tudnánk a napi munkánk során „spórolni”. A flottamérettől függően naponta több karbantartási-javítási eseményt kezelünk és a napi munkaidőnk jó részét ez teheti ki. Ugyanakkor a karbantartási költségek valójában 10%-nál alacsonyabb részét képezik csak a teljes költségnek. Gumiabroncs szezon kétszer három hónapig tart, azzal is van mit tenni, ott is próbálunk költséget megtakarítani. Hasonló a bér- és csereutó kezelése, munka van vele, de a költségek elenyésző részét teszi ki. Tankolni nem a flottamenedzser tankol jó esetben csak betölti a számlákat egy rendszerbe, ráhatása sincs nagyon, de flottától függően akár a költségek 25%-át is kiteheti az üzemanyag. Autót beszerezni még ritkábban szoktunk, ott is leginkább a már kiválasztott modell árából vagy bérleti díjából próbálunk alkudni. Pedig itt megy el a költség 25-40%-a. Érzelmileg közelebb állunk azokhoz a tevékenységekhez, amiket sűrűbben végzünk, több munkát, problémát okoznak. Emiatt túlértékeljük ezek súlyát a költségvetésben is. Ezért érdemes számolni, statisztikákat készíteni. Persze önmagban a statisztika nem segít a költségvetés kezelésében, csak akkor, ha hatásos akciókat teszünk mögé. És ezeket az akciókat lehet a legjobban a TCO alapján megtervezni. A költség számok mellett figyelni kell az ügyfelek (használók) elégedettségére is. Leginkább azt is mérésekkel alátámasztva a folyosói beszélgetések helyett (minőségbiztosítás). De mi is az a TCO? A TCO a tulajdonlás teljes költsége (Total Cost of Ownership) az ÖSSZES költség, ami a gép, berendezés, gépjármű teljes tulajdonlása (rendelkezésre állása) alatt keletkezik. Tehát minden olyan közvetlen vagy közvetett költség, kiadás, ami enélkül nem keletkezne! Beleértve az előre kalkulálható költségeket is, vagy az eseti előre nem látható kiadásokat, a flottakezelés költségét a számlát könyvelő kolléga díjától a parkolóház üzemeltetésén keresztül a flottamenedzser foglalkoztatásának teljes költségéig. Egy általános TCO kontrolling rendszer így néz ki: Autónként pakoljuk egy-egy „dobozba” a számlákat a dobozon feltüntetjük a költségnem nevét és az autó rendszámát. Később összegyűjthetjük a dobozokat a ráírt költségnemek alapján és csoportosíthatjuk a ráírt rendszámok szerint is. És az így csoportosított dobozokban lévő számlák összegét összeadjuk. Persze így dobozolva sokáig tartana, ezért használunk számítástechnikai eszközöket. Leginkább Excel táblában szűrünk. Ez pár autóig elmegy, több tucat vagy több száz autónál és sok költséghelyél már fejfájást okozhat és okoz is. A gépjárművek használói a harmadik dimenzió, ők átadhatják-átvehetik a gépjárműveket akár naponta is tehát a gépjármű-használó mozgást kell követnünk. Ez a HR, pénzügy és a kontrolling hatásköre, hogy milyen rendszerben számolják a költségeket. Melyek a lehetséges költségelemek? Finanszírozás, amortizáció, értékcsökkenés (bérleti díj) Üzemanyag, energia (+kártyaköltség) Üzemeltetési szolgáltatások (karbantartás, javítás, gumiabroncs, segélyszolgálat) Biztosítási díjak (KGFB, Casco, Gap, Életbiztosítás) Adók, illetékek (teljesítmény adó, cégautó adó, ÁFA%, átírási illeték) Futamidő végi költségek (túlfutás, sérülések, RV elszámolás, a használt gépjármű értékesítésének költségei) Balesetek (önrész, amortizáció) Csereautó Egyéb szolgáltatások (AP matrica, parkolások, büntetések, őrzés tárolás) Flottakezelés adminisztráció (flottakezelő/ügyfélszolgálat (külső/belső) költsége, könyvelés- kontrolling, IT, telefon, reklamáció-panasz-minőségbiztosítás) Láthatatlan költségek (döntéshozók költségei, HR költségek, kockázatkezelés költségei, kieső munkaidő) A fenti elemek attól függően költségek vagy éppen bevételek, hogy a flottakezelés melyik szereplője vagyunk. Egy finanszírozó banknak a kamat és kezelési költség az bevétel, a használó cégnek kiadás. Ha magunk finanszírozunk, de a flottakezelést kiszervezzük, akkor a flottakezelőnek az adminisztrációs díj bevételt jelent, nekünk kiadást. Ez így túl bonyolult? Nem igazából. Amennyiben a kontrolling egységeket naprakészen tartjuk (melyik autó melyik használónál van és milyen költséghelyre és/vagy telephelyre esetleg projekthez tartozik), akkor a számlákat elég autóhoz (rendszám) és használóhoz könyvelni. A többi már automatikusan történik. Személyi használatú autóknál egyszerűbb a használó hozzárendelése. Közös használatú gépjárműveknél a legegyszerűbb, ha valamilyen kártyaleolvasó rendszert használunk. Akkor mégis hogyan számoljuk? Beszéljük át az egészet a pénzügyi vezetővel, főkönyvelővel kontrolling vezetővel, nekik milyen igényük van. Amennyiben ők nem akarják külön látni az elemeket, és nem könyvelik külön, akkor azt magunknak kell megoldani. Ha a könyvelés külön sorokon tartja nyilván a költségelemeket akkor már csak tőlük kell az adatokat átvennünk. Már ha nem használunk flottakezelő rendszert, mert akkor abban lesz a számla kezelése és onnan megy a könyvelésre. Listázzuk a figyelembe veendő számlákat és szállítókat. Milyen szállítótól milyen költségelemhez kerülnek számlák. Előre döntsük el, hogy ha egy számlán két vagy több költségelem van (pl. javítás és csereautó) akkor azt szétkönyveljük vagy a mérvadó legnagyobb tételhez vesszük az összeset. Kössük oda a szállítót a meghatározott költségnemhez. Egy biztosító társaságtól vagy brókertől nagy valószínűséggel biztosítói számlát kapunk, önkormányzattól adót vagy büntetést, márkaszerviztől javítás vagy karbantartás, gumiabroncs szolgáltatótól gumiabroncs+csere+tárolás valamelyikét. A számlákhoz legyen RENDSZÁM vagy HASZNÁLÓ! A rendszám nélküli (állandó) költségeket is vegyük figyelembe és osszuk szét a legegyszerűbben, egyenlő arányban autónként. Flottakezelő szoftver alkalmazásánál maga a rendszer tudja szétválogatni a saját cikktörzse vagy jobkód táblázata alapján. Ebben az esetben nekünk a cikktörzset vagy a jobkód táblázatot kell a fent említett rendszerbe foglalnunk. Amennyiben így rendszerezzük a számlákat, akkor minden pillanatban tudni fogjuk mire mit költöttünk és az az összes költségnek mekkora hányada. Hogy néz ki egy általános TCO kördiagram? Valami ilyesmi… Ok, eddig megvagyunk. Havonta készítsünk összefoglalást a költségnemekről akár havi bontásban, akár halmozott éves összesítésben. Figyeljük melyik költségnem hogyan alakul. És ekkor elkezdhetünk akciókat gyártani. Mi kell ahhoz, hogy az X vagy Y költségelemet csökkenteni tudjuk. Tervezzük meg, hajtsuk végre és figyeljük az eredményt. Még egy kihívás, hogy az egyes gépjárművek költségeit hogyan tudjuk összevetni eltérő futásteljesítménynél. A legegyszerűbb módszer, ha futott kilométerre vetített költségekkel számolunk. Igy össze tudjuk hasonlítani a sokat futó gépjárműveket a magánhasználatú napi kisebb távolságokon használt autókkal. De össze lehet hasonlítani az egyes költséghelyeken használtakat, vagy a dízelt az elektromossal stb. A lényeg, hogy legyen adatunk hozzá. A TCO diagramból látható, hogy a legnagyobb költségelemek jó része a cégautó szabályzat által már meghatározott. Ha engedjük a nagyobb teljesítménnyel és súllyal rendelkező autókat akkor (azon túl, hogy ezek még többe is kerülnek) már determinálunk egy magasabb üzemanyag/energia fogyasztási szintet. Ez havonta több ezer forintokat jelenthet autónként. Ezt karbantartási költségen való spórolással már nem lehet visszahozni. Ha

Flottaüzemeltetés vs. Flotta költségvetés

Nagyon nehéz optimális megoldást arra ki és hogyan kezelje a céges autókat. A gépjármű flottakezelésben sok eltérő érdek több szinten találkozik. Ahhoz, hogy megértsük a nehézségeket érdemes végignézni a szereplőket: A cég vezetése ami a költségkeretet adja a gépjárművek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. Ezt a szintet az érdekli, hogy a költségvetés legyen jól tervezett és tartsák be. Emellett ne jöjjenek problémák a többi szintről. A cég logisztikai, szolgáltató vagy értékesítési részlegei (az üzlet) akiknek szüksége van a gépjárművekre a munkavégzéshez. A megfelelő gépjármű a megfelelő időben, ne legyen fennakadás az üzletmenetben. A használók akiknek vagy a mindennapi munkájuk ellátásához szükséges eszköz a gépjármű, vagy a pozícióhoz kapják béren kívüli juttatásként. Tudjanak rendes körülmények között dolgozni. Emellet hozzájuthatnak a megfelelő státuszszimbólumhoz is. A HR osztály az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően használja a gépjárművet motivációs eszközként. Olyan gépjárművet adjon a cég, ami segít az értékes munkaerő megszerzésében és megtartásában. A Marketing (CSR) a cég arculatának megfelelő járműveket szeretne látni amiket reklámfelületként is lehet alkalmazni. A pénzügy szeretne minden számlát leigazoltan időben megkapni. A szállítók nagyobb forgalmat szeretnének, folyamatosan nyomulnak jobbnál jobb ajánlatokkal A flottakezelő pedig megpróbál az összes szereplőnek megfelelni akár külső akár belső szolgáltató. Egy nagyobb flottakezelő szervezetben van esély arra, hogy többé-kevésbé megfeleljenek a fenti elvárásoknak. Lehetnek benne magasan képzett tapasztalt szeniorok, akik büdzsében gondolkodnak, értik a kockázatkezelést és aktívan végzik is, vannak olyanok akik a műszaki vagy logisztikai kérdésekben tudnak megfelelni a kihívásoknak. Emellett megfelelő mennyiségű ügyfélszolgálati személyzet áll rendelkezésre, olyanok, akik a napi ügyekben, az események kezelésében jeleskednek. Ez mind más profil, más döntési szint és természetesen más személyi költség is társul hozzájuk. Pár fős szervezet, egyszemélyes vagy félállású flottakezelő nem tud az összes kívánalmaknak megfelelni. Rendszerint tüzet olt:  eseményt kezel, telefont kapkod, beszállítókkal vitázik, számlát ellenőriz, Excel táblát babrál.Törvényszerű, hogy valamelyik (vagy mindegyik) érdekelt sérelmeket szenved: nem jó a büdzsé, nem tartható nincs rendelkezésre álló gépjármű: vagy kevés az autó, esetleg szervizben vannak vagy ami van, az nem megfelelő a felhasználó nem éri el telefonon a flottamenedzsert: mi ez a sárga lámpa a műszerfalon, valaki mossa le az autómat, téligumi kell most azonnal a konkurencia nagyobb presztízsű autót ad “zöld” cégként benzinzabáló terepjárókat használunk mindig késnek a számlák, nem tudunk időben fizetni és ÁFA-t bevallani, rosszak az elhatárolások ennél nagyobb forgalmat ígért, miért a másikhoz ment javíttatni? Jelenleg három (és fél) megoldás található a piacon: Belső szolgáltatással ellátni: nagy flottánál, saját flottakezelő szervezet végzi a feladatot Kiszervezett flottakezelés (operatív leasing, tartós bérlet): egy flottakezelő megbízása az összes feladat ellátásával Hibrid flottakezelés: a két megoldás közötti széles skálán bármi. Legtöbbször a finanszirozási része van kiszervezve (pénzügyi vagy operatív lízing) és a kezelés történik belülről, emellett egy-egy kockázati elemet (biztosítás, karbantartás+gumiabroncs, segélyszolgálat) ki vagy éppen visszaszerveznek. Az ügyfélszolgálat is megosztott, van amiben a belső szervezetet van amivel a külső szolgáltatót kell megkeresni. A fentiek mellett egyre több esetben egy szakértői szervezet (flotta tanácsadó, fleeter) ékelődik be a belső és a külső szervezet közé, kvázi kiszervezve a szakértelmet A teljes büdzsé kezelését, a HR kontrollt és a gépjárművek kapacitás-kezelését (üzlet logisztika) elvétve szervezik ki. A fejlett piaci példák azt mutatják, hogy a kettes megoldás a legolcsóbb, viszont mégsem működik minden esetben. Miért van ez így? Véleményem és tapasztalatom szerint nagy a szakadék a Flottakezelés gazdasági része és a napi operatív része között. Ahhoz, hogy valaki mindkét részt kezelni tudja, ahhoz ismernie kell a flottakezelést kívül-belül. Éveket kell eltölteni ahhoz, hogy megismerjük, megtanuljuk és elfogadjuk minden szereplő érdekét, és hozzájárulását a rendszer működéséhez. Egyszerre kell lenni HR-esnek, beszerzőnek, autó értékesítőnek és szerelőnek, ügyfélszolgálatosnak. Különösen ismerni kell a pénzügyi és kockázatkezelés lehetőségei és buktatóit, egy cég költségvetés tervezési folyamatait. és természetesen az adózási és számviteli szabályokat. Ilyen felkészült kolléga kevés van a piacon aki hidat tudna képezni egy cég pénzügyi vagy ügyvezető igazgatója és a napi ügyekben elmerülő flottamenedzser között. Olyan kollégák vannak, akik vagy az egyik vagy a másik véglettel tudnak szót érteni. A nagy profi flottakezelők sem tudnak szakértőként fellépni ilyen felkészült szakember hiányában, emiatt előfordul, hogy ők is autót és finanszírozást árulnak. De a flottával rendelkezők sem látják át sokszor egy-egy ügylet előnyeit vagy hátrányait, nehéz kezelni egy részletes több száz oldalas szerződést a mellékleteivel. Emiatt kialakul egy bizalmi szakadék és kisebb tapasztalatlan szereplők lépnek a piacra betöltendő a keletkezett űrt egyre gyakoribb tendereztetés folyik szakértő cégeket alkalmaznak olyan részletes, mindent szabályozó tenderek jelennek meg, aminek nem lehet megfelelni sűrű a szolgáltatóváltás, vagy megosztják a flottát szolgáltatók között visszaszervezik részben vagy egészben a flottakezelést kialakul a piaci szereplők presztízsét romboló ígérgetés verseny Nem nehéz belátni, hogy a fenti megoldások nem feltétlenül eredményeznek kisebb flottakezelési költségvetést. Az operatív kiszolgálás színvonala nem az elvártnak megfelelő, a futamidő végén fájdalmas meglepetések lehetnek (esetleg már a futamidő közben is). Én azt mondom két járható út van: Teljesen kiszervezni a tevékenységet egészen a költségvetés megtervezéséig és betartásáig. Nagyon szakszerű Flottapolitikával (Fleet Policy) és jól felépített szolgáltatási szint megállapodással (SLA) optimális megoldást lehet találni az összes résztvevő számára. Kérdés van olyan piaci szereplő, aki ezt a feladatot el tudja látni? A finanszírozáson kívül mindent belsőleg kezelni. Ehhez feltétlenül szükséges egy fejlett, a flottakezelést és pénzügyi kontrollingot is támogató integrált informatikai megoldás, lehetőség szerint olyan szolgáltatóval, ahol a flottakezelés szakmai támogatása is megvan. Ebben az esetben kis létszámú flottacsoporttal is jól lehet szolgáltatni az összes résztvevő felé. A szakszerű Flottapolitika (Fleet Policy) és ügyfél-elégedettségi visszacsatolás így is szükséges  Hegedűs Péter

Mennyibe kerül a céges autónk?

A többség jól tippelt! Egy középkategóriás dízel kombi és egy kiskategóriás ötajtós benzines céges autó nagy általánosságban ennyibe kerül. A felső középkategóriás, benzines vagy hibrid autók, a SUV-k és MPV-k már ennél is többe kerülnek. Ez egy durva közelítés, természetes, hogy a cég teljes költsége sok tényezőtől függ. És így is elég nagy szórás volt a szavazatok között. A súlyozott átlag olyan 175 000 Ft/hónap körül lehet. Hangsúlyozom, a munkáltató teljes költségét számoljuk a TCO-val, bármit, ami a gépjármű létével, működtetésével és használatával kapcsolatos. A cégnek ezeket e költségeket ki kell fizetni. Lássuk a számolást! Öt céges autóként népszerű kombi modellt vettem. A kiindulási pontot így határoztam meg: A gépjármű alap listaára 7 – 9 millió forint között, diesel, 120 LE körüli teljesítménnyel, manuális váltó. (egy benzines lett benne) A futamidő 48 hónap (4 év), 120 000 km (30 000 km/év, 2500 km/hónap. A használati körülmények: 5,5 l/100 km-es átlagfogyasztás 380 Ft/l üzemanyag áron, éves autópálya matrica, kéthavonta egy mosatás és egy kanna ablakmosó. Kétévente egy káresemény 50000 Ft önrésszel, amit a munkáltató átvállal, öt napos csereautó költség. A futamidő végi költséget 100 000 Ft-al vettem és minimális havi 1000 Ft belső általános kezelési költséget tettem rá. Modellenként nem mutatom meg az eredményt a legkisebb és a legnagyobb költséget és az átlagokat igen. Tartós bérlettel számoltam végig, a pénzügyi lízing vagy a saját vásárlás az ÁFA és az eltérő amortizációs számolás miatt még drágább lenne. A megfigyelt modellek: FORD Focus kombi 1.5 EcoBlue Trend OPEL Astra kombi 1.5 CDTI Elegance SKODA Octavia kombi 2.0 TDI SCR Ambition (ez kicsit nagyobb, mint a többiek) KIA Ceed kombi 1.6 CRDi LP Silver TOYOTA Corolla kombi 1.2T Comfort Tech (ez a benzines) A havi bérleti díjban benne van a finanszírozás, az adók, a biztosítás, a karbantartási, javítási költségek, a gumikezelés és az országúti segélyszolgálat. A fenti modellek havi nettó bérleti díjai (5%-os árengedménnyel!)  122 000 Ft és 173 000 Ft között mozogtak, az átlag146 600 Ft/hónap + 19 800 50% ÁFA = 166 400 Ft/hónap Már 200 000 Ft/hónap költségszint fölött vagyunk. Egyéb költségek, amik a használat során keletkeznek, az autópálya használati díj, a parkolások, a mosatás és ablakmosó folyadék, az adBlue adalék. Ezek (adjátok össze) havonta kb. 8000 Ft-ot tesznek ki. Ami cégenként eltérő, a baleseti önrészek, a parkolási és közlekedési szabálysértési tételek (általában gyorshajtás) kezelése. Van cég, ahol egészben vagy részben fedezik, van, ahol továbbszámlázzák a dolgozóra. Kétévente egy 50 000-es önrészű kár, évente egy 30 000-es büntetés és évente 5 nap csereautó költséggel számolva megint hozzáadódik 6000 Ft/hónap. A legvégén két vitatott tétel jelenik meg. Az egyik a futamidő végi költségek. Ez most 100 000 Ft-nak vettem. A Flottaokosan webináriumokon még fogunk beszélni róla, most nem részletezem. A másik, általában nem számolt költség a flotta belső kezelésével kapcsolatos költségek. Ilyenek akkor is jelentkeznek, amikor kiszervezzük a flottakezelést. A beszerzést (tendereztetés?) intézni kell, van átadás-átvétel, a számlákat utalják és könyvelik. A flottamérettől és a kiszervezés mértékétől függetlenül a fentieket 3000 Ft/hónap költséggel számoltam. Adjuk össze: 235 650 Ft/hónap és ez még mindig attól függ mennyi ÁFA-t tudunk visszaigényelni a bérleti díjból. A modellek 207 500 Ft/hó és 265 500 Ft/hó között végeztek. Az átlaghoz való eltérés: + 12,6% és – 11,9%, ami 5% ponttal kisebb, mint a bérleti díjjak közötti szórás. Tehát az egyéb költségek csökkentik a bérleti díjjaknál számolt különbségeket. A saját költségvetést akkor lehet jól tervezni és követni, ha a fenti (és még sok egyéb) tételt figyelembe vesszük. Hegedűs Péter