Magyar flottapiac 3. rész – A piac helyzete

Van fejlődési lehetőség akár a piaci lefedettséget vesszük figyelembe, akár a termék meghatározását és ismertségét nézzük. Vessük össze a keresleti és kínálati oldal helyzetét. A kereslet növekszik mind darabszámban, mint többlet szolgáltatási igényben (értéklánc kiterjesztés). A gazdaságilag erősebb cégeknél egyre több gépjármű jelenik meg, és a cégek is egyre inkább kiszervezik az flottakezelési szolgáltatásaikat részben vagy egészben. A KKV szektor bizalmatlan a kiszervezett szolgáltatásokkal kapcsolatban. Emiatt ezen a területen a piaci beágyazódás alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál. Ez nem szerencsés az amúgy is alacsony tőkeellátottsággal rendelkező vállalkozásoknál. A flottakezelés marketingje, a piaci ismertség és elfogadottság elősegítése gyerekcipőben jár. A bankok és lízingcégek élen járnak a finanszírozási termékeik megismertetésében, ugyanakkor a flottakezelés, mint szolgáltatás nincs a köztudatban. A piaci szereplők leginkább autodidakta módon tanulják a flottakezelést. Az egyes szolgáltatási elemek terjedelme és azok kiszolgálásának módja szájhagyományok útján terjed. És nagy a bizalmatlanság a flottakezelést nyújtó cégek között, az információ megosztás nagyon alacsony szintű. Természetesen van félelem a szabályozó hatóságok (adóhatóság, versenyhivatal) eljárásai miatt, de ez nem minden esetben magyarázza az alap információk megosztásának hiányát. Ügyfélelégedettség mérést (és ezzel együtt minőségbiztosítást) egy-két cég végez.  Átfogó piaci felmérés nem készült, a szereplőknek nincs pontos képük a piaci helyzetükről sem mennyiségben, és pláne nem ügyfélelégedettségi mutatókban (például NPS érték). Tehát a piac még közel sem tekinthető telítettnek és egyáltalán nem nevezhető érettnek. Piaci lefedettség Két lefedettségi számot nézhetünk. Az egyik a magánszemélyeket, mint potenciális ügyfeleket is piacnak veszi (private lease). Ezzel a számítással a jelenlegi piaci lefedettség (a pusztán finanszírozást és a nagyhaszon gépjárműveket nem tekintve): 2,38 %-os Amennyiben csak a céges (jogi személyek tulajdonában lévő) gépjármű parkra koncentrálunk, akkor a piac lefedettsége: 15,8 %-os. Azokat az eseteket (nem kevés!), amikor egy cég saját maga kezeli a flottáját, de a finanszírozását már lízingben oldja meg, nem vettem figyelembe. Emiatt a felmérés eredményei eltérnek a Lízingszövetség számaitól.  Természetes, hogy a számok közelítőek, hiszen a cégek pontos adatokat nem szolgáltatnak arról, hogy milyen gépjárműveket kezelnek, milyen szolgáltatásokat végeznek és milyen ügyfélkört szolgálnak ki. Piaci tartalék Az előző fejezetekben említettek alapján néhány olyan számot fel lehet vázolni, ami érzékelteti a potenciális piac várható méretét.Több cég megjelenése nem várható. Ezzel együtt nyolcszázezer – egymillió személyautó és százezer kistehergépjármű a potenciális növekedés az országban 5-10 év távlatára (becslés a jelenlegi gazdasági növekedéssel számolva) Ez a céges autók számára (10%-os személyautó és 58%-os kisteherautó aránnyal)  80I000 – 100I000 db személyautó és  58I000 db kisteherautó  növekményt jelentene. Ebből 10-20% a nagyvállalati szegmens becsült növekedése.A potenciális céges (nagyvállalati és KKV) flottakezelési piac tartaléka jelenleg körülbelül  540 000 db és 5-10 és távlatában 680 000 db. személyautó és kisteher gépjármű. Ez a szám még nagyon konzervatív tervezési felfogás mellett is többszörözhetné a jelenleg flottakezelők által lefedett piac méretét.  A magánszektor finanszírozási-kezelési igényeit felkeltve és kielégítve a potenciális piac milliós nagyságrendű. Ehhez a feladathoz a piaci szereplőknek fel kell nőniük.  A szereplőknek el kell dönteniük milyen terméket és szolgáltatást kínálnak. Érdemes pontos szolgáltatási katalógust kialakítani, hogy az ügyfelek ismerjék a szolgáltatás teljes tartalmát. Nehéz pontos értékké konvertálni (és így hirdetni), hogy „mi azt adjuk, amit az ügyfél kér”.  Érdemes tisztázni (főleg a Covid-19 válság után), hogy a céges gépjármű mobilitási értéklánc mely területét kívánja a cég lefedni: autómegosztást, napi bérletet, tartós bérletet, esetleg ezek kombinációját. Át kell gondolni a termék tudatos értékesítéseinek formáit, az online megjelenést és a közösségi média használatát. Az ismertségi körön belüli (networking) értékesítés behatárolt és a többi piaci szereplővel hasonló részt támad meg. Ezzel új piaci ügyfelet csak keveset lehet szerezni. A magánszemélyekről nem is beszélve. Ilyen darabszámot és ennyi magánügyfelet hatékonyan, magas színvonalon csak elterjedt számítástechnikai eszközökkel, szervezett szolgáltatói háttérrel és képzett szakemberekkel lehet kiszolgálni. Összefoglalás Célszerű figyelembe kell venni a gépjármű használati szokások változását és a cégek gazdasági érdekeit is. A városok túlterhelt úthálózata nem feltétlenül fog tudni megbirkózni a járműállomány ekkora növekedésével. Már most közel 100 órát (2019) töltünk átlagosan forgalmi dugóban Budapesten (más hazai nagyvárosokban kb. 25 órát). Az Inrix kimutatása szerint ezzel Budapest a 26. az európai városok között, olyan nagyvárosokat megelőzve, mint München, Berlin, Barcelona, Madrid vagy éppen Prága vagy Varsó. A munkaerő költségének növekedésével több „céges” gépjárművet akkor bír el egy cég költségvetése, ha vagy az árrését tudja növelni, vagy a hatékonyságát. A gépjárművek technológia (belsőégésű motorról elektromos hajtásra) váltásának költsége emeli a gyártók költségeit, emiatt a gépjárművek ára is növekedni fog. Az árfolyamok változása és a munkaerő költségek növekedése miatt a gépjárművek üzemben tartásához szükséges anyagok és szolgáltatások ára is növekedik. Ez hatékonyabb (tudatosabb) flottakezelést igényel. A Covid-19 válság hatását még nehéz becsülni. Ami már látszik, hogy az otthoni munkavégzés (home office) és az interneten rendelt áruk kiszállítása ismertebb lett és ezáltal jobban elfogadottabb és elterjedtebb lesz. Az egyik csökkenti a másik növeli a mobilitási igényeket. Arányukat és hatásukat nehéz megbecsülni. Jó hír, hogy a hazai flottapiacban rengeteg tartalék van mind darabszámban mind szolgáltatások kiszélesítésében. Az alacsonyan csüngő gyümölcsöket már learattuk, a többiért már meg kell dolgozni. Sok feladat van még a piaci szereplők előtt: növelni kell a hatékonyságot, a marketinget, be kell vezetni az információ technológia lehető legtöbb elemét. Mérni kell az ügyfelek igényeit és elégedettségét. Képezni szükséges a flottakezeléssel foglalkozó szakembereket. Már most érdemes meghatározni, hogy a piac melyik részére fókuszálunk, kiket kívánunk kiszolgálni milyen szolgáltatási palettával. A piaci igények változnak, ezt egy jól meghatározott jövőképpel, pontos stratégiával lehet kezelni. Lesznek nyertesei a piaci versenynek, a hatékony mobilitási szolgáltatók, és lesznek olyanok, akik megmaradnak helyi szinten, közepesnek-kicsinek és alap szolgáltatónak. A piacon sokan elférnek, de nem ugyanazt és ugyanúgy tudják majd szolgáltatni. Izgalmasnak ígérkeznek a következő évek. Hegedűs Péter 

Mi a flottapiac?

Flottapiac meghatározása A változó felhasználói igények és a fokozódó, immáron globális verseny miatt a flottapiac átalakulóban van. Ezért is nehéz meghatározni mi is ez a piac, melyek a felhasználói elvárások és kik a piaci szereplők. Emellett a flotta finanszírozása és a flotta kezelése folyamatosan két párhuzamos piaci igénnyel is szerepel. Van olyan szereplő, aki csak a finanszírozási terméket veszi igénybe, van olyan, aki csak a kezelést. És van olyan szolgáltató, aki csak az egyiket vagy csak a másikat tudja, vagy akarja adni. A flottakezelés, mint szolgáltatás a múlt század közepén jelent meg. Elsősorban finanszírozási, valamint alap esemény- és kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtott a nagyvállalati szegmensben. Ebben a piaci érettségben a flottakezelés nem több, mint a gépjárművek finanszírozása és néhány alapvető szolgáltatás (például biztosítás, karbantartás, gumiabroncs) átvállalása. A piaci szereplők általában bankok vagy lízingcégek, akik leginkább a hitelképes nagy vállalati szegmenset célozták meg. Ahogy a vásárlói igények változtak, a flottakezelés úgy terjeszkedett a mobilitási értékláncon. A szolgáltatások köre bővült, a kiszolgálás minősége javult. A flottakezelés már szolgáltatás is, fejlett ügyfélszolgálattal. A piaci telítettség és verseny kikényszerítette a vevőkör kiszélesítését a KKV szektorra.A piac ezen az érettségi fokon egy fejlett flottakezelési szolgáltatást adó kínálati, és egy nagy- és középvállalati méretet magában foglaló keresleti oldalból áll. Már megjelenik a vállalatoknak nyújtott tanácsadás is a piacon. A verseny és a munkaintenzív kiszolgálás miatt már fejlett informatikai támogatás szükséges. A keresleti piac kisvállalkozói részét helyi vállalkozások szolgálják ki: általános pénzügyi szolgáltatók, márkakereskedések, bérautó szolgáltatók. A következő lépcső a piaci koncentráció és a fejlett informatikai háttérrel rendelkező komplex flotta- és használó menedzsment. A kulcsszó már a TCO, a gépjárművek és ezzel járó külső és belső szolgáltatások költségoptimalizálása. Néhány, elsősorban bankok vagy autógyártók tulajdonában lévő szereplő uralja a piac nagy részét. Ezek a hatékony működéshez nélkülözhetetlen automatizált rendszerekkel, online kiszolgálással és mobil applikációs eléréssel rendelkeznek. A piac minden szereplőjét elérik kezdve a globális szerződésekkel rendelkező multinacionális cégektől a helyi kisvállalkozásokon keresztül a magánügyfelekig. A termék már nem csak tartós bérlet, operatív lízing, hanem középtávú bérlés és napi bérlet is. Az informatika és a szervezet már felkészült a connected-car (GPS, Telemetria) lehetőségeit használó, a vállalatirányítást (ERP) támogató, a teljes gépjárműves költségvetés és az összes gépjármű használót kezelő (HR) rendszerek kiszolgálására. Amikor a vevő már minden, a saját tevékenységéhez nem kapcsolódó szolgáltatási részt kiszervez azt szakzsargonban full-outsourcingnak, teljes kiszervezésnek nevezik. A helyi és régiós igényeket közepes méretű vállalkozások fedhetik le, márkakereskedő hálózatok, régiós pénzügyi szolgáltatók. A jövő flottapiaca most alakul. Néhány országban a gépjárművek mellett megjelent a mopedek és kerékpárok bérlése, a használati időszakok teljes rugalmassága (tartós bérlet, napi bérlés, megosztás), a mikromobilitási igények kiszolgálása. Itt már mindenki ügyfél lehet, aki mobilitási igénnyel lép fel. A piac szereplői integrált vállalatok, akik a mobilitás bármely szegletéből érkezhetnek. Bankok, autógyárak, biztosító társaságok és akár tisztán informatikai cégek. Van olyan ország (még Európában is), ahol még a piaci fejlettség első fázisában járnak. A legtöbb fejlett gazdaság már a kettes és hármas fejlettségi fok között mozog. Néhány komoly hagyományokkal és telített piaccal rendelkező ország és régió már a legmagasabb lépcsőfokok közelében van.  De a fejlődés soha nem áll meg, minden szereplőnek fejlődnie kell, ha meg akar kapaszkodni a mobilitási piacon.  Meghatározóvá válnak az informatikai rendszerek akár az önvezető járművekbe vannak beépítve, akár maguk a flottakezelő szolgáltatási központok. Ez a piac sokkal inkább hasonlít egy Facebook, Amazon, Google vagy E-bay üzleti modellre, semmint a klasszikus flottakezelésre. Magyar flottapiaci történelem Magyarországon a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején kezdtek el eleinte flotta finanszírozási, majd flottakezelési terméket árulni. Tradicionális flottakezelők hiányában elsősorban helyi bankok és kisvállalkozások indították el ezt a fajta üzleti szolgáltatást. A bankok a finanszírozásra tették a hangsúlyt, ezzel szemben a kisvállalkozások az operatív ügykezelésben voltak érdekeltek, a finanszírozást ők is a bankoktól vették. Ahogy a termék egyre népszerűbb lett, és amilyen ütemben jelentek meg Magyarországon a multinacionális vállalatok globális vagy páneurópai szerződésekkel, úgy jelentek meg a regionális és globális szolgáltatók az ezredforduló után. Ezek a szolgáltatók a hatékonyabb működésük miatt egyre inkább kiszorították a piacról a helyi, kevésbé tapasztalt cégeket. A piac intenzíven növekedett. Folyamatosan új szereplők jelentek meg ezzel együtt a margin és gazdasági eredmény is változó volt a kereslet és a kínálat egyensúlyának megfelelően. Ez a folyamat a 2008-as válságig tartott. A válság elég nagy pusztítást végzett a keresleti oldalon és ezzel együtt a kínálat is eltűnt. Sokkal inkább maradtak a nagy multinacionális cégek mindkét oldalon. A választékot a globális multinacionális cégek és a néhány talpon maradt helyi cég jelentette, ez kisebb versenyhelyzetet teremtett. Az alacsony munkabérek és a lenyomott beszállítói árak miatt elegendő profitot lehetett termelni. Mindeközben a kockázatok miatt nem volt kifejezett növekedési elvárás az anyavállalatok felől. Ez a szolgáltatók elkényelmesedéséhez vezetett. Ez érvényes volt a régió országaira, elsősorban a V4-ekre. A válság utáni kilábalás a meglévők mellé új piaci szereplőket hozott, emellett Magyarországon a piacot némileg torzító jelenségek jelentek meg. A megváltozott gazdasági környezethez nehezen alkalmazkodtak a vállalkozások. Megindult a piaci konszolidáció, a munkavállalók közötti fluktuáció, a beszállítói áremelések mellé megjelentek a tulajdonosi növekedési és profit elvárások. Elmondható, hogy a fentiek miatti minőségromlás következtében az ügyfelek elkezdtek új szolgáltatók felé fordulni. Ez (és az általános gazdasági konjunktúra) elősegítette az új piaci szereplők megjelenését. Ezzel párhuzamosan az állami szereplők folyamatosan elhagyták a flottakezelési piac keresleti oldalát. A válságnak a gazdasági problémák mellett volt másik komoly, máig ható negatív hatása. Sokkal kevesebb lett a tapasztalt szakember és az utánpótlás is eltűnt. Emiatt a mai nagyobb piacra nem jut elég, megfelelő tudással és piaci tapasztalattal rendelkező munkavállaló. A fenti helyzetbe robbant be 2020 márciusában a COVID-19 járvány és az azzal járó várható recesszió. Ennek a rövid és középtávú hatását most még nehéz előre látni. Miközben a globális flottakezelési piac koncentrálódik, Magyarországon ellentétes folyamat alakult ki. A tradicionális nagy flottakezelők ellenében sok közepes, és még több kicsi, flottakezelést ajánló vállalkozás jelent meg. 73 olyan vállalkozást számoltam össze, akik az interneten magukat elérhetővé teszik és flottakezelést is ajánlanak. Mindezek mellett több, autógyárhoz vagy bankhoz kötődő szolgáltató nincs is jelen a hazai piacon. Hazánkban a piac kevésbé érett és kevésbé telített, mint a folyamatos piaci működésben edződött nyugat-európai országokban. Emiatt a keresleti oldalon is kisebb

Magyar flottapiac 2. rész – Kínálati oldal

Miután megtudtuk az előző részből, hogy mennyi autó van a céges flottapiacon, a most következő részből azt is megtudhatjuk, hogy mekkora cégek milyen arányban  kezelik ezeket az autókat. A termék Kínálati oldalon – természetszerűen – azokat a cégeket értem, akik más cégeknek nyújtanak flottakezelési szolgáltatást. Bár flottakezelés (egyes esetekben igen fejlett) a céges saját flottájának belső kezelése, de nem piaci. Ahhoz hasonlítanám, amikor valaki otthon a kertben zöldséget termeszt. Amíg ezt saját használatra teszi, az nem piaci tevékenység. Akkor válik azzá, amikor a termesztett zöldséget (árut) eladásra kínálja. A fentiek miatt a flottapiaci kínálat a flottakezelési szolgáltatást nyújtó cégek összessége. Ezen a körön belül pedig az összes olyan cég, aki további cégeknek gépjárművet ad használatba, bármilyen időre bármilyen szolgáltatási körrel. Az eltérő adózási és szabályozási környezet miatt a flottakezelésnél még mindig érvényes az egy ország, egy piac. A terméket pedig az adott piac fejlettsége határozza meg, leginkább az, hogy a versenyhelyzetben a szereplők milyen és mekkora helyet foglalnak el az értékláncon. A kezdeti flottapiac sajátja, hogy az egyes szolgáltatásokat különböző szolgáltatók nyújtják és az ügyfelek több szolgáltatóval állnak szemben. Példaként az adott, számos gépjárművel rendelkező vállalkozás saját maga választja ki a gépjárműveket, de külön cégre bízza a finanszírozást, más-más céggel szerződik le a biztosításra, bérautóra, segélyszolgálatra, saját beszerzési osztály intézi az üzemanyag szerződéseket, a karbantartási és javítási szolgáltatók szerződéseit és az esetleges GPS flottakövetést is. Az ügyfélszolgálatot és eseménykezelést belső csoporttal oldja meg. A beérkező számlák kezelését az egyébként fő tevékenységet (core business) is kiszolgáló könyvelés végzi. Ebben az esetben a termék egyszer egy gépjármű vásárlása, utána egyszerű finanszírozási termék (hitel, pénzügyi vagy operatív lízing), majd különböző szolgáltatások egyedi igénybevétele. Az érettebb (a flottakezelést korábban kezdő, nagy versenyhelyzetben lévő) piacokon (országokban) a flottakezelés már sokkal inkább egy összetett szolgáltatás (leginkább operatív lízing). Egy szolgáltató nyújtja a fenti esetben felsorolt összes szolgáltatást, egy számla érkezik és kiegészül riportolással, tanácsadással, költségvetés kezelésével is.És megjelennek helyettesítő termékek is, mint a bérautó, autómegosztás (car-sharing), ritka esetben kerékpár vagy a tömegközlekedés támogatása. A legfejlettebb piacokon már a fentieket is integrálják a most már mobilitási szolgáltatásnak nevezett flottakezelésbe. Magyarországot kettősség jellemzi. Egy piaci rész a központi régióban a másodikként említett érettebb flottakezelési szint elején tart, míg a másik piaci rész az ország többi területén az első fejlettségi szint végén van. A fentiek értelmében a termék egyszerre a gépjármű értékesítése és finanszírozása, valamint az események kezelése (saját belső csoporttal vagy már kiszervezve). És egyszerre komplex flottakezelési csomag (a multinacionális cégeknél a saját piacuknak megfelelően). Területenként helyettesítő termékkel, majdnem kizárólag bérautóval kiegészülve. Ebben az elemzésben a gépjármű értékesítést végző, és a csak finanszírozást nyújtó cégeket részletesen nem szerepeltetem, mint flottakezelői szolgáltatókat. Viszont benne vannak a bérautót, mint helyettesítő terméket adók, amennyiben ezt részben flottakezeléssel is kombinálják. A céges autómegosztás (car sharing) ezekben a hónapokban indult, adatok hiányában nem tudtam szerepeltetni ebben az elemzésben. A COVID-19-es válság átrendezheti a bérautós piacot, amennyiben a szereplők az egyszeri bérlés helyett előfizetéses szolgáltatásokkal bővítik a palettájukat. Emellett a használtautó piaci eredményektől függően tovább koncentrálódhat a piac. A flottakezelési piac ökoszisztémája A flottakezelés azért izgalmas terület, mert nagyon sok szolgáltatási elem összehangolását kell megoldani változatos területeken. Egyszerre üzleti és egyéni szolgáltatás, műszaki és humán terület. Az összes szolgáltatási elem ökoszisztémáját a következő ábrán ábrázoltam. A flottakezelés ökoszisztémája (saját rajz) A fent ábrázolt szereplők közül gyakorlatilag bárki adhat flottakezelési szolgáltatást a saját üzletén alapulva. Akikkel találkozhatunk azok leginkább az autógyárak, a bankok, a kereskedői és szervizhálózatok, a bérautó szolgáltatók és az épületüzemeltetők. Más szolgáltató elvétve választja a flottakezelést mint értéklánc-terjeszkedést. Ez gyakorlatilag az összes európai piacra érvényes, de a hangsúlyok országonként eltérőek. A fenti bonyolult ökoszisztéma miatt nem találni Európai flottapiaci elemzéseket az összes szolgáltatóra vonatkoztatva. A legtöbb esetben egyszerűen a helyi lízingszövetségbe tagozódva lehet flottapiaci szereplőket találni és ezek elemzéseihez hozzáférni. Néhány ország jó példával jár elől (pl. Hollandia, Belgium, Lengyelország), ahol a Lízingszövetség mellett (nem azon belül) flottapiaci szövetség is működik. Van olyan ország, ahol a piaci szereplők megosztják egymással az információkat, és van, ahol csak minimális az együttműködés.  Magyarországi trendek Magyarországon a Magyar Lízingszövetség keretein belül létezik egy Flottacsoport. Saját fő üzleti területére fókuszál a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE), a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a számos ágazati ipartestület, kamara és klaszter. Meg lehet említeni még az Autós Nagykoalíciót (ANK). Publikus és emellett részletes piacelemzést alig találni a felsoroltak weboldalán, és van olyan a felsoroltak között, amelynek weboldalát sem lehet megtalálni. Sajnálatos, a felsorolt szakmai szervezetek nem, vagy nagyon alacsony szinten működnek együtt.  Rendszeres szakmai összejövetelek, konferenciák nincsenek. Évente az IIR szervez Flottakonferenciát piaci alapon, elsősorban az előadói szponzorizációt előtérbe helyezve. Ebből következik, hogy az információ és tudás átadás elég alacsony színvonalon van. A multinacionális háttérrel rendelkező vállalatok így előnyt élveznek, hiszen náluk a tudást és más piacok információit az anyavállalati háttér biztosítja. A speciális piaci ismeretek elmaradása miatt a keresleti oldalon is lassabb a fejlődés, mint más országokban. Szükséges még megemlíteni a szabadpiaci trendekkel ellentétes irányú piaci mozgásokat is. A fentiek erőteljesen gátolják a piaci edukációt és a piaci szereplők fejlődését és szintén megnehezítik a független piackutatás folyamatát. A piaci szereplők A statisztikai módszertanok szerint a gépjárművek bérlése egy kódszám alá tartozik.  Eurostatnál (NACE_R2 N7711: Renting and leasing of cars and light motor vehicles)  KSH-nál TEÁOR’08 N77.11: személy-gépjármű és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármű vezető nélküli kölcsönzése és operatív lízingje, (részletes meghatározás: https://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teaor/teaor08_tartalom_2018_08_01.pdf) A piaci szereplők összegyűjtése három forrásból történt: internetes keresés a szakmai szövetségek adatai felügyelő szervek adatbázisai Nyilvánvaló sok átfedést találtam a fentiek között. A feltételezés az volt, hogy az a vállalkozás, ami: nem található meg internetes kereséssel és/vagy nem tagja a szakmai szövetségnek és/vagy nem regisztrálja magát pénzügyi, biztosítási ügynöki tevékenységet végző cégként az a cég nem végez érdemi piaci tevékenységet.Az internetes keresés (Google kereső) négy kulcsszó alapján történt: flottakezelés, flottamenedzsment, tartós bérlet, operatív lízing. Az összes találatot ellenőriztem és listáztam. A szakmai szövetségek tagjainál egyértelműen azokat vettem figyelembe, akik flottakezelési tevékenységet is hirdetnek, vagy a tevékenységi körükben ez szerepel. (Ahol a szakmai szövetségnek volt honlapja és releváns információt tartalmazott.) Az MNB adatbázisából azok kerültek be,

Magyar flottapiac 1. rész

Mivel a SeaFleet egy flottakezelést támogató szoftver, úgy gondoljuk, hogy hasznos olyan információkat is megosztanunk a megoldásunkat használókkal és a téma iránt érdeklődőkkel, amivel a tudásuk bővül.

Energiaaudit a szállításban

Az energiahatékonysággal minden területen foglalkoznunk kell, az energia hatékony felhasználása nem csak a fűtés/hűtés során fontos például, hogy milyen (A++ os) hűtőgépet, vagy mosógépet vásároljunk.