Céges autók fenntartása: így hozhat azonnali megtakarítást a mesterséges intelligencia

Sok vállalat úgy tart fenn cégautókat, hogy azok éves futásteljesítménye mindössze 8000 kilométer. Sok gazdaságtalanul üzemeltetett jármű rejtve maradhat a flottákban. A valós használati adatok feltárása megmutathatja, mely autók fenntartása indokolatlan. A mesterséges intelligenciával támogatott szoftveres megoldások kiszűrik a hibákat, megtakarítást eredményeznek, miközben megfelelő rálátást biztosítanak a járműparkra. A mesterséges intelligencia használatával jelentős átrendeződés látható a magyar flottakezelési piacon, ami új lehetőségeket nyithat a szolgáltatók és a flottaüzemeltetők számára egyaránt. Sok cég még mindig elavult módszerekkel, például Excel-táblázatokkal kezelijárműparkját, ami pénzügyi veszteségekhez és HR-kockázatokhoz vezethet. A megoldást mesterséges intelligenciával támogatott, professzionális flottakezelő szoftverek jelenthetik. Sok vállalat számára a cégautók kezelése kimerül egy táblázatban, ám ez a módszer rengeteg hibaforrást rejt. Egy egyszerű mulasztás pedig láncreakciót indíthat el.Az új autókra többszörös garancia jár, de ennek feltétele a pontos, kilométer- vagy időalapú kötelező szerviz. Az Excel nem szól időben, és ha a cég elvéti a határidőt, egy ötéves garancia akár már az első évben elveszhet” – mondta Berkovich Gábor, a SeaCon Europe ügyvezetője. Hozzátette, hogy mindez önmagában is több százezer forintos közvetlen kárt jelenthet minden egyes javításnál, amit egyébként a gyártó állna, emellett az autó piaci értéke is jelentősen csökken az értékesítéskor a hiányos szervizmúlt miatt. Szoftveres robotizáció a flottakezelésben A szakértő az Excel-alapú kezelés másik nagy hiányossága között említette a valódi elemzési képesség hiányát.„Szoftveres támogatás nélkül sokszor rejtve marad, ha egy autót indokolatlanul tart fenn egy cég. Kimutathatónak kellene lennie, hogy ha egy jármű éves futásteljesítménye például csak 8000 kilométer, mert annak a fenntartása gazdaságilag nem racionális” – tette hozzá Berkovich Gábor. A megoldást a mesterséges intelligenciával támogatott szoftveres megoldások jelentik, amelyek képesek kiváltani a hibázásra hajlamos emberi adminisztrációt. Ez a fajta „irodai robotizáció” hasonló hatékonyságnövekedést ígér, mint a gyártósorok automatizálása. Az AI olyan területeken is azonnali megtakarítást és hatékonyságnövekedést kínál, mint az automatizált adatbevitel, az okmánydigitalizáció, intelligens chatbot és tudásbázis vagy az adhoc-riportok készítése.„A rendszer képes a legkülönfélébb szervizszámlák tartalmát felismerni, és azt automatikusan az adott rendszámhoz rögzíteni, így nincs szükség manuális gépelésre. A forgalmi engedélyek, jogosítványok vagy különleges gépkezelői engedélyek lefotózott változatából az AI kinyeri a lejárati dátumokat, és automatikusan riaszt, mielőtt azok érvénytelenné válnának. A SeaFleet több mint ezeroldalas online súgóját az AI dolgozza fel, így a felhasználók egyszerűen, beszélgetős stílusban kérdezhetnek rá folyamatokra, például, hogy mi a teendő egy káresemény vagy egy szezonális gumicsere esetén. A cégvezetőknek nem kell riportokat fejleszteniük, elég egyszerű nyelven megfogalmazni, milyen elemzést szeretnének látni, és a rendszer összeállítja azt a rendelkezésre álló adatokból” – magyarázta Berkovich Gábor. A digitális átállás a manuális táblázatok korszakát lezáró automatizáció nemcsak a hibalehetőségeket szünteti meg, hanem olyan stratégiai rálátást biztosít, amely nélkülözhetetlen egy modern üzleti környezetben.Forrás: Növekedés Média
ESG: miért mindenki csak a nagyvállalatokról beszél?

Az ESG szempontok a fenntarthatóság kulcsfontosságú mérőeszközei. Mégis, amikor ESG-megfelelésről beszélünk, leggyakrabban a nagyvállalatokat és a tőzsdén jegyzett cégeket érintjük. De mi a helyzet a középvállalatokkal, amelyek számos nemzetgazdaság hajtómotorjai? A Grant Thornton szakértői részletes nemzetközi kutatásban vizsgálták a középvállalati szegmens kihívásait és lehetőségeit, rávilágítva a magyar piac sajátos helyzetére is. A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír. A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés. A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand- és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny-, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel. Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak? Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja, második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés, végül a kedvező finanszírozás. Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség-, a belső szakértelem hiánya- és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát. Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő: Nyugat-Európában a szabályozási környezet- és a hírnév védelme dominál; Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze; Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre. Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek. Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly. A felfedezőtől a tudatosig A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance). A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába. A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldre festés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük. A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében. A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja. Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni. A magyar valóság: felfedező szakaszban dr. Balásfalvi-Kiss András szerint a hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik. „Azt látom, hogy a lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.” Forrás: Trade Magazin Kép forrása: Freepik
Mikor cseréljük le autóinkon a nyári abroncsokat a télire?

A téli-, hideg idővel a téli gumi szezon is megérkezik. Folyamatos dilemmát jelent a váltás időpontja, jelen esetben az, hogy mikor cseréljük le autóinkon a nyári abroncsokat a télire. A szabály nagyon egyszerű: 7°C alatti időben ideje téli gumira váltani. Magyarországon az időjárás-, a csapadék- és a hőmérséklet függvényében szokták meghatározni a gumiváltás időpontját, persze sokan igyekszenek minél tovább húzni a cserét, azonban ez hosszú távon nem költséghatékony. Általában a 7 fokos szabály szokta meghatározni a magyar autósok körében azt, hogy mikor érkezik el a téli gumiabroncs ideje. 7 Celsius-fok alatt már szükséges, hogy autóinkra feltetessük a téli papucsokat, ami általánosan az októbertől áprilisig terjedő időszakra korlátozódik. A téli gumi és a nyári gumi jelentősen különbözik egymástól. Hiszen amíg a téli gumit hideg-, csapadékos időre tervezték, addig a nyári gumit melegre. A téli gumik árkai sokkal jobban tudják elvezetni a csapadékot, mert erre vannak tervezve. Emellett pedig a gumik anyagösszetételében is jelentős a különbség. A téli gumi ugyanis olyan adalékot tartalmaz, amely segíti abban, hogy a gumi hidegben is lágy állagú maradjon, hozzásegítve használóját a biztonságos vezetéshez. A téli gumi futófelületén található lamellák optimális teljesítményt biztosítanak a télies utakon. Téli időben, télies utakon a téli gumi jobb tapadást nyújt. Az abroncs gumikeveréke 7°C alatti, hideg időben is kellően rugalmas marad, a futó speciális kiképzése, a profilmélység és a gumiblokkok kialakítása szintén a jobb tapadást segíti. Nedves-, havas és jeges útszakaszokon a téli abroncs vonóereje, úttartása és fékhatása jobb. A nyári gumik esetében 2,5-3 mm a biztonságos profilmélység, míg a téli guminak minimum 4 mm-esnek kell lennie. A megfelelő profilmélység a vízelvezetés miatt szükséges, így akadályozhatjuk meg az aquaplanninget. A téli abroncs speciális jelöléssel rendelkezik: oldalfalán M+S és/vagy 3PMSF jelölés tanálható. A 3PMSF jelöléssel rendelkező négyévszakos gumi egész évben a járművén hagyhatja, az ilyen abroncsot nem szükséges téli abroncsra cserélni a hideg idő beálltával, habár ezek gyakran túlzó elnevezések. A legtöbb eredeti felszerelésű (OE) abroncs sem biztosít megfelelő téli tapadást. A „négyévszakos abroncsok” gyakran túlzó elnevezés. A legtöbb eredeti felszerelésű (OE) abroncs sem biztosít megfelelő téli tapadást. Számos okot tudunk felsorakoztatni tehát a téli gumiabroncsok mellett, amelyek bizonyítják biztonságunkat autóvezetés közben az utakon. A téli időszakos normál gépjárműteljesítmény fenntartásához (kanyarodás, fékezés) – és a jobb vezethetőséghez egyértelműen hozzájárulnak a téli gumik, hiszen ezeket kifejezetten erre a célra tervezték. Halhattunk már felidézni vezetési élményeket, amikor kiélezett szituáció adódott – amikor a tapadás lényegében hiányzott és a fékpedál minden egyes érintése az ABS beavatkozást váltotta ki csekély hatékonysággal. A téli abroncsokkal igazi téli vezetési magabiztosság tapasztalható és megőrizhető a jármű feletti uralom még az alattomos útviszonyok között is. A téli gumi ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a hárompontos biztonsági övek, a gyerekülések, a légzsákok, a blokkolásgátló fékek (ABS) és az összes többi szabványos járműbiztonsági berendezés. A téli gumik nem csak az autórajongók, vagy gumiabroncs szakértők számára valók. Miután egyszer használt téli gumiabroncsokat, nem fog többet gondolkodni azon, hogy felszereltesse-e hideg időben. A téli abroncsok ősszel történő cseréje éves rutinná fog válni, amelyet örömmel fog vállalni a téli vezetési előnyökért cserébe. Forrás: https://www.tirebuyer.com/education/top-ten-reasons-you-need-winter-tires
Használt ruhából készül az új Skoda

A Skoda Elroq gyártása során, – amely a Karoq elektromos alternatívájaként kerül majd forgalomba – a fenntartható forrásból származó anyaghasználat fontos szerephez jut. Az Elroq négyféle kivitelben készül, ezek mindegyike más és más fenntartható-, környezetbarát, újrahasznosításból eredő anyagot vonultat fel. A Recytitan modellje 78 százalékban PET-palackokból visszanyert műszálakból készül, de a gyártásban megjelennek ruhahulladékok is. Egy másik alternatíva a Technofil anyag, amelynek egyik fő alkotóeleme a beszakadt halászhálókból és szövetmaradékokból előállított Econyl (75%). Az autógyártás során tehát egyre több anyag kerül újrahasznosításra, PET-palackok-, halászhálók-használt ruhák és különféle műanyag hulladékok kezdhetnek így új életet. A Dacia Duster legújabb, harmadik generációs modelljében, a Starkle-ban 20 százalék körüli recikált műanyag került felhasználásra, plasztikokból pedig jutott az autó külsejére és az utastérbe is. A karosszériaelemei nem igényelnek fényezést, ütésállóak, nem karcolódnak és ellenállnak az UV sugárzásnak is. Emellett nem a legkönnyebben újrahasznosítható PET palackokból, hanem régi lökhárítókból, és egyéb műanyagokból készülnek. Az amúgy hulladékká váló 1 tonnányi műanyag újrahasznosításával 830 kilogramm kőolaj spórolható meg, illetve 1 tonnányi CO2 légkörbe jutását lehet megelőzni. A 20 százalékos újrafelhasználás jelenleg elég jó arány, bár a jövőben ez tovább fokozódhat. A Mercedes-Benz például 2039-re az újrafelhasznált anyagok arányát 40 százalékra szeretné feltornázni, többek között régi halászhálókból, és PET palackokból készült termékekkel. Emellett a CO2 lábnyom csökkentése is cél, ezt a valódi bőr szintetikus anyaggal kiváltásával tervezik elérni. A Volvo a 2025 után érkező új autóinak 25 százalékát adják majd újrahasznosított vagy bioműanyagból készülő alkatrészek. Ezek először a műszerfalban, padlószőnyegben, ülésekben jelennek meg. Ennél valamivel jobban áll a BMW az újrahasznosítás terén, ők már most 30 százalék körül használnak újrahasznosított anyagokat az autógyártás során, és ezt az arányt a jövőben 50 százalékra tervezik emelni. A Hyundai-nál régi farmerek újrahasznosításába fogtak, a végeredmény itt is olyan izgalmas kinézetű és az autóban hasznos kiegészítők, mint az ülésvédő párna, az első ülések háttámlájára szerelhető praktikus zsebes tároló vagy a csomagtartó padlójához tépőzárral rögzíthető táska. Ezek mindegyike használt, kidobásra ítélt farmerből készül, amit bármelyik Hyundai kereskedésben le lehet adni. Itthon nem igazán múlik azon egy autóvásárlás, hogy a bőr korábban egy állaton szolgált-e vagy műanyagból, növényi rostokból kotyvasztották ügyes vegyészek a kárpitot. Magyarországon leginkább az ár-, a fenntartási költségek és a fogyasztás dönt, a többi kevésbé fontos szempont. A fenntarthatóság valószínűleg csak pár kedves őrült autóválasztására van hatással. Pedig az autógyárak rákaptak a zöld vagy éppen újrafelhasznált anyagok használatára és ezt szorgosan kommunikálják is. Amíg a műanyagok újrahasznosítása a gyártók számára kihívást jelent, addig bolygónk számára egy létfontosságú kérdés. Az autóiparban egyre nagyobb teret kapó újrahasznosítás megmutatja, hogy a hulladék is lehet értékes anyag, mely által a körforgásos gazdaság fejlődése idézhető elő, az emberekben pedig tudatosítja a fogyasztói felelősséget a fenntarthatóság- és a környezetvédelem irányába. Forrás: vezess.hu https://www.vezess.hu/hirek/2024/08/21/skoda-elroq-fenntarthato-anyaghasznalat/ https://www.vezess.hu/magazin/2023/12/03/pet-palack-novenyi-rostok-es-halaszhalo-ezektol-lesz-zold-az-autozas/
Autópálya matrica: nyakunkon a határidő

Már csak egy hétig használhatjuk a 2023-as évben vett matricákat. 2024. február 1-től, azaz jövő csütörtöktől már csak a 2024-es évre szóló matricákkal használhatjuk a díjköteles utakat. A 2024-es évre érvényes (bruttó) e-matrica árak az alábbiak: E-matrica díjkategória Országos Vármegyei Heti (10 napos) Havi Éves Éves D1M* 3 200 Ft 5 180 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft D1 6 400 Ft 10 360 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft D2 9 310 Ft 14 670 Ft 81 280 Ft 13 330 Ft B2** 20 640 Ft 29 270 Ft – – U 6 400 Ft 10 360 Ft 57 260 Ft 6 660 Ft *A motorkerékpárokra éves országos és éves vármegyei e-matricák D1 díjkategóriás termékként vásárolhatók meg. **A B2 díjkategóriára megváltott heti és havi jogosultságok 2024. január 31-én 24 óráig érvényesek. 2024. február 1-jétől B2 díjkategóriára nem váltható e-matrica-jogosultság. Fontos változás, hogy a B2 díjkategória 2024. február 1-jén kivezetésre kerül. Ettől az időponttól kezdve az autóbuszok átkerülnek az e-matrica rendszerből a használat arányos e-útdíj rendszerbe (HU-GO). Részletes információk és tájékoztatók: NÚSZ Zrt. – Változások az e-matrica-rendszerben 2024. január 1-től (https://nemzetiutdij.hu/hu/e-matrica/valtozasok-2024-e-matrica) NÚSZ Zrt. – Változások a HU-GO e-útdíj-rendszerben 2024. január 1-től (https://nemzetiutdij.hu/hu/e-utdij/valtozasok-2024) A Seafleet flottakezelő szoftver támogatja az egyéni és tömeges autópálya matrica vásárlást azok számára, akiknek van a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-vel kötött szerződésük. A funkció használatával a flottakezelőknek nem kell a NÚSZ felületén intézni a vásárlásokat, hanem közvetlenül a Seafleetben is megtehetik. A Seafleet „tudja”, hogy az előző évben milyen rendszámokhoz milyen matrica tartozott, ez alapján „egy kattintással” indítható a vásárlás. A flottakezelő szoftveren keresztüli vásárlás ténye adminisztrálásra kerül a rendszerben, ezáltal utólag is ellenőrizhetők az e-matrica vásárlások. Természetesen van lehetőség kézi korrekcióra is, hiszen nem mindegyik autóra szeretnénk megújítani a matricát, új autó került a flottába, csere történt vagy másfajta matricára van szükség. A szolgáltatás támogatja az éves, a havi, az országos és a vármegyei matricák vásárlását. Forrás: nemzetiutdij.hu Seafleet
Megéri benzinnel termelni áramot?

A Mazda egyedi módon oldotta meg, hogy az elektromos MX-30-ban ne kelljen félni a lemerüléstől. Tett bele egy benzines áramfejlesztőt. Röviden – Mazda MX-30 R-EV Edition R MI EZ? A 2019-ben bemutatott, teljesen elektromos Mazda MX-30 mellé 2023-ban érkezett konnektorból is tölthető hibrid változat, hatótávnövelőként működő Wankel-motorral MIT TUD? Hétközben villanyautóként használható, de ha kell, benzinesként is kimegy a világból MIBE KERÜL? 13 500 000 forintba kerül a legolcsóbb kivitelű Wankel-motoros MX-30-as, ami 100 ezer forinttal kerül csak többe a sima elektromosnál. A tesztautó különleges kivitele 16 040 000 forintba kerül KINEK JÓ? Akik jellemzően kis távokat autóznak, de nem akarnak lemondani a több száz kilométeres nagyobb utazásokról sem Valamikor 2019-ben találkoztunk először a Mazda első elektromos modelljével, az MX-30-cal. Azóta vezettük is, majd nem sokkal később kipróbáltuk a frissített, a korábbinál érezhetően gyorsabban tölthető változatot, majd 2023 októberében ismét egy új variációt rántott elő a Mazda a bűvészkalapból. A hatótávnövelő benzinmotorral is megtámogatott PHEV változatot, amelyben igazi műszaki különlegesség, egy apró Wankel-motor és a vele együttműködő generátor tölti az akksikat, ha épp messze járunk a töltőhálózattól. Így akár 600 kilométer körüli út is letudható vele, az 50 kilométeres elektromos távon felül. Kipróbáltuk, milyen a hatótávpara nélküli elektromos autózás. Külső Olyan finom részleteket tartalmaz a Mazda3-mal közös padlólemezre épülő autó külseje, mint az előreugró motorháztető, a kerek fényszóró, a C oszlop tövébe került matt ezüst csík a Mazda felirattal, illetve a kifejezetten szépre rajzolt hátsó lámpatest. A Wankel-motorra utaló apró embléma is került az A oszlop tövébe. A szabadidő-autóknál, crossovereknél elmaradhatatlan körbeműanyagozást nem úszta meg az MX-30, de a különleges kiadás sötét alapszínétől legalább nem üt el látványosan a fényezetlen plasztik. Az autó különlegességének számító, a megszokottól eltérő irányba nyíló hátsó ajtó ugyan roppant látványos dolog, de praktikusnak nem nevezném. Igazából az MX-30 úgy működik, mint egy háromajtós autó, amin ugyan nem kell a hátsók beszállását is lehetővé tevő irgalmatlan méretű ajtóval bajlódni, cserébe az osztott megoldásnál is ugyanúgy tevékenyen részt kell venni az első ülésben utazóknak a hátsók ki- és beszállásában. És ott a folytonos para, hogy melyik ajtót kell először, majd másodszor becsukni. Akinek ez új, az tuti párszor megpróbálja rossz sorrendben is. A Mazda kompakt méretű crossovere jellegzetes, egyedi formájú kasztnija 4395 milliméter hosszú, 1795 mm széles, 1555 mm magas és 2655 milliméter a tengelytávja, szabad hasmagassága 130 milliméter. Belső Az óriásira nyíló – közel 90 fokban – ajtókon benézve a megszokott Mazda-építőelemek köszönnek vissza. Jó minőségű, puha anyagok, príma kidolgozás, elegáns, komoly dizájn. Klassz a magasra emelt középkonzol, rajta a nagy méretű tárcsával, amivel az aránylag távolra került kijelző menüjében lehet barangolni. A fedélzeti rendszer menüje logikus felépítésű, könnyen kezelhető, és sikerült egész jól eltalálni azt is, hogy mennyire lehessen benne mélyre ásni, ha személyre szabná valaki az autó működését. Kezelőszervei, gombjai, kapcsolói egytől egyig úgy működnek, kattannak, forognak, hogy élmény őket bizgerélni. Bár a klímakonzol érintőképernyős kezelőfelületet is kapott, a Mazdánál nem spórolták meg a fizikai gombokat sem. Aki szeretné, az tapizhatja a képernyőt is, de van gombja is a klímavezérlés legtöbb, gyakran használt és a biztonságot is szolgáló funkciójának. Műszerfala hibrid, a két szélén hagyományos, mutatós műszerek jelzik az energiaramlást és az üzemanyagszintet, akkumulátortöltöttségi szintet, középen pedig változtatható grafikájú kijelző a sebességet és egyéb adatokat. Első üléseiben nem nehéz megtalálni a kényelmes pozíciót, hátra viszont inkább csak kis méretű embereket vagy gyerekeket ültessünk. Bár ha muszáj, 190 centivel még épp elférek hátul, ha a vezető hajlandó feláldozni valamicskét a kényelméből és előrehúzza az ülést, de a fejtér mindenképp nagyon kiszámított. Ront a helyzeten a szinte nem is létező kilátás, ami csupán két apró ablakon keresztül élvezhető. És akkor még ott a béna, mély üléshelyzet is, amitől magasra húzott térdekkel kénytelen ücsörögni, akinek ott jut csak ülőhely. Csomagtartója 350 literes, de aki a mélyhangok miatt a Bose mélynyomóját is megvásárolta, az már csak 332 literrel gazdálkodhat. Lehajtott háttámlával 1155 vagy 1137 liternyi ez az adat, és van hátul világítás, csomagrögzítő fül, és bitang izmos, 1500 W terhelhetőségű, 230 voltos konnektor is. A padlószint alatt csak a gumijavító készlet található, extra rakhely nincs. Technika Rettenetes vívódás kísérheti egy elektromos autónál az akkumulátorméretezés folyamatát. Ha kicsi kerül bele, akkor ugyan könnyű maradhat az autó, viszont a komolytalan hatótáv sokakat elriaszthat a vásárlástól. Ha viszont telepakolják egytonnányi akksival, akkor nagy lesz a hatótáv, viszont az autó is ólomsúlyú, utálatos valami lesz, ami így annyira már nem is környezetbarát. A Mazdánál úgy látszik, tudnak róla, hogy az európai autósok döntő többsége 50 kilométer alatti távot autózik naponta, így a 17,8 kWh-s akksi kapacitásával papíron elérhető 85 kilométer erre bőven elég lehet. (Ez nagyjából a fele a teljesen elektromos MX-30-as akkumulátorméretének.) Nagy kár, hogy a tesztautó a töltőoszlopról frissen lehúzva sosem mutatott 50 kilométernél nagyobb hatótávot, de még ezzel is boldogan lehet élni, pláne, ha tudja valaki otthon tölteni. Villanymotorja 170 lóerős, amivel erősebb a hatótávnövelő nélküli változatnál – az csupán 145 lóerős -, csúcsnyomatéka 260 Nm 0-4481 közötti fordulaton, ami 9,1 másodperces gyorsuláshoz elegendő. Ennél jóval gyengébb, mindössze 75 lóerős az új fejlesztésű Wankel-motor, aminek kamratérfogata 830 cm3. Nagyon nem kell megrémülni a 75 lóerőtől, hiszen a motor közvetlenül sosem hajtja a kerekeket – úgynevezett soros hibrid -, csupán elektromos áramot termel, ha a lítiumion-akkumulátor már lemerült. Maga a Wankel-motor egy viccesen mókás dolog, rengeteg előnnyel és problémával. Legtovább a Mazda tartott ki mellette, náluk még 2012-ben is volt bolygódugattyús modell, és nálunk is járt egy utolsó táncot az RX8-as. Akit komolyabban érdekel a Wankel-motor, az ebből a korábbi anyagunkból kiokosíthatja magát. Tölteni a gyári adatok szerint 7,2 kW-tal lehet az akkumulátort, és meglepő módon egyenáramú gyorstöltésre is képes az autó, igaz, csupán 36 kW-tal tölthető így az autó, ami 25-30 percnyi időt igényel. Ez különlegességnek számít, mert a PHEV-ek kis méretű telepei általában nem gyorstölthetők, hiszen sima AC-töltőpontról is teljesen vállalható, kb. másfél órás időigénye van egy töltésnek. Vezetés Elektromosként roppant kifinomult valami a Mazda MX-30, nagy meglepetést nem okoz, néma csendben szalad, ha kell, azonnal meglódul, a kormány mögötti fülekkel pedig a motorfék – visszatáplálás – intenzitását lehet állítani. Aki szeret így vezetni, az a legtöbb forgalmi helyzetben
Ezekkel az autókkal lehet sok benzint megspórolni

Odáig ért a konnektorról tölthető akkus hibridek fejlődése, hogy több márkánál is háromjegyű hatótávértékeket ad ki a szabványos ciklusban végzett mérés. Összegyűjtöttük a legnagyobb hatótávú plug-in hibrideket. Nagyjából egy évtizede vannak velünk konnektorról tölthető akkumulátoros hibrid szériaautók. Időközben az MG EHS-től a Bentley Bentaygáig nagyon sokféle modellből született külső töltésű akkumulátoros hibrid. A kezdetben 15-25 kilométeres hatótáv az akkukapacitás növelésével és a cellák fejlődésével szépen nőtt, ma már nem utópia 100 kilométeres valós elektromos hatótávú autót vásárolni. A konnektoros hibridek közül a WLTP-mérés szerint a legjobb hatótávot ígérő autókról szól ez a cikk. Ezek az autók a mindennapos utak legeslegnagyobb részét képesek elektromos hajtással, belső égésű motorjuk nélkül megtenni, de hosszabb utazáskor nem viselkednek villanyautóként. Tehát nem kárhoztatják gazdájukat akkutöltésre, ami tankoláshoz képest akkor is lassú és időigényes, ha az útvonalon épp van egyenáramú villámtöltő, épp nem foglalt, épp kellően lemerült és megfelelő hőmérsékletű akkuval érünk oda és nincs valami gond, ami épp akkor és épp azt a töltőt teszi használhatatlanná számunkra, amit kinéztünk. Árammal, 100 km felett Saját gyűjtésen alapuló cikkünkben nem állítunk fel abszolút sorrendet a hatótáv alapján, mert épp a kiemelkedő elektromos hatótávú plug-in hibridek egy része nincs is piacon Magyarországon. Így a 476 lóerős hajtásrendszerű WEY Coffee 01 hiába menne el gyári adatai szerint 140 kilométert két külső töltés között, az 5,0 mp alatt 100-ra gyorsuló 235 km/órával nyomulni képes SUV nem kapható itthon, csak tőlünk nyugatabbra. Távol van a magyar piactól, így kimarad az áttekintésből a Karma GS-6 is, amely inkább benzinmotorú hatótávnövelős villanyautó, semmint konnektorról tölthető akkus hibrid. Az 1,5 literes, sorhármas benzines csak áramot fejleszt a 400 kW (536 LE) összteljesítményű két villanymotornak, amelyek nyomatékvektorálással hajtják a hátsó kerekeket. Ráadásul itt a WLTP-adat is hiányzik, de érdekessége miatt álljon itt erről az autóról, hogy lopakodó (stealth) üzemmódba kapcsolva a gyártó szerint 80 mérföld az elektromos hatótávja a 28 kilowattórás akkucsomaggal, ami 128 km. Határ volt a 75 km De vissza Magyarországra, ahol éveken át a plug-in hibrid Toyota RAV4 és testvérmodellje, a Suzuki Across adta magát, ha igazán nagy hatótávú konnektoros hibridet kellett említenünk. 75 km hatótávval ma is jól állnak, és ezek is csak bő büdzsével jönnek szóba autóvásárláskor, mert az Across az egymilliós kedvezménnyel is 24 570 000 forintról indul. Nagyon sok márka kínál konnektorról tölthető akkus hibrideket, de a legtöbben megállnak 10-12 kilowattórás akkunál, mert költségalapon jobb kompromisszumnak tartják a nagyjából 45-60 km szabványos hatótávú zöld rendszámos hibrideket. A prémiummárkák egy része azonban ráfeküdt a konnektorról tölthető akkus hibridek elektromos hatótávnövelésére és az első Nissan LEAF-ét meghaladó akkukapacitással gyártja plug-in autói egy részét. A nagyobb akkuval a mindennapokban sokkal több utat tehetnek meg ezek az autók helyi emisszió nélkül és csendben, autópályán pedig a súlytöbblet nem ront sokat a valós fogyasztáson, mert ott a légellenállás a fő menetellenállás. Nagyobb akkuk, mint a korábbi villanyautókban Jelenleg három autógyártó kínál igazán kiemelkedő hatótávú konnektoros hibrideket hazánkban, ábécérendben a BMW, a Mercedes-Benz és a Range Rover. A Range Rover P460e AWD PHEV SE nevének hosszúsága egy spanyol nemest idéz, és ehhez illik a hatótávolsága is. A bruttó 38,2, nettó 30,0 kilowattórás, egyenáramról gyorstölthető akkumulátorral 119 kilométert tehet meg a WLTP-mérés alapján, városi forgalomban akár ennél többet is. Ez egészen hatalmas távolság, akár más márkák PHEV-autóihoz mérjük, akár házon belüli modellekkel vetjük össze. A Velar P400e a 404 lóerős hajtásrendszerrel a WLTP-mérés szerint 51 kilométernyire jut, a háromhengeres benzinest kapó Discovery Sportban 47 km a plug-in hibridek gyári adata. A 460 lóerős hajtásrendszer benzines tagja az új fejlesztésű sorhatos motor. A nemes brit terepjáró hasmagassága 7,5 centivel megemelhető, a légrugózásnak hála a plug-in Range Rover arisztokratikus rezzenéstelenséggel gázol át 90 centis vízen vagy gyorsul 5,7 mp alatt 100-ig és innen még tovább 225 km/óráig. A 2695 kilós státusszimbólum mögé 3000 kg-os fékezett utánfutót akaszthatunk, ha jogosítványunk engedi a teljes terheléssel 6840 kilogrammos járműszerelvény vezetését. Erős szereplő a Range Rover Hasonlóan jól áll a konnektoros hibridek között a Range Rover Sport. A csúcsmodellnél kisebb méretű, sportosabbnak ígért típusban 50 kW az egyenáramú (DC) töltés felső határa a 460 lóerős SUV esetében. A Range Rover Sport hatótávígérete 96 km a kombinált ciklusban. Ez több mint a duplája annak a 43 kilométernek, amit a Defender tud a négyhengeres, kétliteres turbós benzinesre épülő és 404 lóerő összteljesítményű plug-in hibridrendszerrel. Akkumulátorának teljes újratöltése váltakozó áramról mintegy öt óra alatt lehetséges, a fedélzeti AC-töltőberendezés 7 kW-tal engedi tölteni a nettó 30 kilowattórás akkut. A 3,0 literes, soros hathengeres benzineshez itt 160 kW vagy 218 lóerős hajtó villanymotor csatlakozik. A gyorsulás 100-ra 5,5 mp, a végsebesség 225 km/óra. A 38,2 kilowattórás bruttó kapacitás jóval nagyobb, mint az első Nissan LEAF-é, a japán villanyautó 24 kilowattórás teleppel indult, ami 2015-ben 30 kWh-ra bővült. A nevében a sport szót viselő Range Rover Sport vezethetőségét a négykerék-kormányzás 11 méteren belüli fordulókörrel javítja. Ennek terepen is hasznát vesszük, ahol a „nagy” Range Rover 900 milliméteres gázlómélységét tudja és nem vall szégyent a Terrain Response rendszer hét talajtípushoz igazítható működésével sem. A márka kisebb autóiban is tisztességes akkukapacitás van, a zöld rendszámos Evoque 68 km-t tehet meg külső töltés nélkül. A 2082 kilóról induló SUV 7,2 mp alatt gyorsul 100-ra, 269 lóerő a rendszerteljesítménye és 540 Nm nyomatékmaximuma. X5: féláron az XM előtt Többnyire a BMW a 12,0 kilowattórás bruttó és 10,5 kWh-s nettó kapacitású akkukat teszi hátsó- vagy összkerékhajtású konnektoros hibridjeibe, amiből a 3-asban 47-60, az 530e kombiban 51-57 km hatótáv jön ki a WLTP-mérés szerint. Újabb generációs plug-in hibridjei viszont jóval többet nyújtanak ennél. Nettó 14,2, bruttó 16,3 kilowattórás akkujával a 225e xDrive Active Tourer, a márka ötüléses egyterűje 83-92 km hatótávra képes, amikor csak a 80 kW-os vagy 109 lóerős elektromotorja hajtja. Házon belül az ötüléses egyterű a vele azonos technikájú plug-in X1-est (76-88 km) és a 45 170 000 forintról induló 750e xDrive Limousine hatótávját is veri, mert a 489 lóerős hajtásrendszer elektromos részét használva az új 7-es 76-80 km alatt meríti le nettó 17,6 kilowattórás nagyfeszültségű akkumulátorát. A márka kínálatában a zöld rendszámos X5 jut a legmesszebb sorhatos benzines motorja nélkül. Az XM-ben is bevetett, 197 lóerős hajtó villamos géppel
Masszív átalakulás zajlik a budapesti autózásban – Innen már nincs visszaút?

A legújabb trendek szerint egyáltalán nem biztos, hogy megéri egy városi lakosnak autót fenntartani, mikor az az idő nagy részében csak áll az utcán, viszi a költségeket, és közben foglalja a parkolóhelyet. Éppen ezért egyre többen használnak autómegosztási szolgáltatást a külföldi nagyvárosokban és Budapesten, ami a városi mobilitás jelentős átalakulását hozza magával. Korábban Share Now néven futott a legnagyobb budapesti carsharing szolgáltató, mely az AutoWallis Csoport általi felvásárlás után ma már wigo carsharing néven működik, és egy jelenleg nagyon izgalmas, dinamikusan fejlődő piacon operál. A wigo mint mobilitási márka jövőjéről, az autómegosztási piac helyzetéről, a városi mobilitásról és a fenntarthatóságról kérdeztük Székely Gábort, az AutoWallis befektetői kapcsolatok és ESG igazgatóját, valamint Koralewsky Márkot, a wigo carsharing vezérigazgatóját. Az AutoWallis jelentősen erősítette szolgáltatási portfólióját az elmúlt évben, ennek egyik fontos lépése volt, hogy a wigo (korábbi nevén Share Now) bekerült az AutoWallis Csoport égisze alá. Milyen trendek vezettek ehhez az akvizícióhoz? Székely Gábor: Az AutoWallisnál lassan öt éve, amikor tőzsdére léptünk bemutattuk a növekedési stratégiánkat, melynek már akkor fontos pillére volt a mobilitás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások. Eredendően számoltunk azzal, hogy ez a terület erősödni fog, és emiatt is definiáljuk magunkat a kezdetek óta, úgy hogy a régió meghatározó autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatójává szeretnénk fejlődni. Ennek nagyon fontos momentuma volt, amikor akviráltuk az autómegosztó céget, amivel együtt elindítottuk a saját mobilitási márkánkat wigo néven, így a carsharing lett az első sajátmárkás mobilitási szolgáltatásunk. Koralewsky Márk: Az autómegosztó cég is hozzávetőlegesen öt éve indult el, annak a globális trendnek a felismeréseképpen, hogy a városi mobilitásban van egy új megoldás. A technológia lehetővé tette, hogy az autómegosztás életképes modellé váljon és mostanra szerves részét képezi a városi mobilitásnak. Ez a trend továbbra is erősödik, a nemzetközi példák alapján nő az igény a szolgáltatás iránt, ezért is indult el Budapesten. Hogyan járulnak hozzá az autómegosztási szolgáltatások a városok fenntarthatóságához? Koralewsky Márk: Maga az autómegosztás hármas igényt próbál kielégíteni: van egy élhetőségi igény, hiszen túlzsúfoltak a városaink, túlterheltek az utak, és a parkolóhelyek; van egy piaci igény, hiszen egyre nehezebb saját tulajdonú autóhoz jutni; végül pedig van egy mobilitási igény. Hogyha valaki nem akarja feladni az autós mobilitását, a számok alapján egy átlagosan 15,6 éves autóba fektet be, ezzel szemben nálunk az autómegosztó flottában elérhető autók átlagéletkora kevesebb mint 1,5 év. Könnyű kiszámolni, mekkora a különbség a környezetterhelésben. Ráadásul egy autó átlagosan a nap 98 százalékában egyhelyben áll, vagyis elképesztően nagy mértékben kihasználatlanul tartjuk ezeket az eszközöket. Erre a problémára hozott megoldást a carsharing, hiszen az autók legalább 10-20-szorosan kihasználtak, van olyan wigo autó, amelyik egy nap 18 alkalommal is használatban van. Ehhez kapcsolódóan, a nemzetközi adatok alapján készült kutatások szerint egy carsharing autó akár 7-10 magánautót is kiválthat. Ennyivel kevesebb autó áll az utakon, ennyivel kevesebb eszközt kell legyártani, ezzel is védjük a környezetet. Egy autó átlagosan 10 nm területet vesz el Budapestből, tehát kevesebb autóval jelentős terület szabadulhat fel, amit bármi másra lehet használni, létrehozva egy élhetőbb várost, több közösségi teret, zöldebb területeket, vagy akár növelve a kereskedelmi célú kihasználtságot. Emellett azt is látjuk, hogy az autómegosztás aktív felhasználói előbb veszik igénybe a tömegközlekedést egyéb elemeit is. Azt gondoljuk, hogy az autómegosztás önmagában nem a tökéletes megoldás, hanem a közösségi közlekedés szerves részeként tudja szebbé és élhetőbbé tenni a nagyvárosokat. Nem azt mondom, hogy a saját használatú autó rossz, hanem hogy minden eszköz túlzott használata rossz. Az egészséges mixre kell törekedni. Kinek éri meg jobban autómegosztási szolgáltatást használnia a saját használatú autóval szemben? Koralewsky Márk: Mindenkinek, de legalábbis majdnem. Mielőtt elkezdtem itt dolgozni, leültem egy kockás papír elé, és kiszámoltam, hogy a 3 éves autóm mekkora költséggel jár, mennyit használom, és mennyit kell ahhoz taxiznom vagy carsharingeznem, hogy ugyanezt a költségszintet elérjem. Kiderült, hogy borzasztó sokat. Akkor miért álljon ekkora vagyonértékem lent az utcán? Ezzel nagyjából le is írtam az első aktív felhasználóinkat: belvárosi, alapvetőn jobb egzisztenciájú fiatalok, akiknek a saját tulajdonú autóhoz vagy van tőkéjük, vagy nincs, de megnézik, hogy ez mennyire valós befektetés, mikor jelentkezik az autós mobilitási igényük, mobilisabbak a belvárosban, és nem szeretnek parkolóhellyel vesződni. Ez volt a felhasználói bázisunk magja, de mostanra már az látszik, hogy ez a szűk szegmens egyre inkább kinyílik mind kor, mind egyéb demográfiai jellemzők tekintetében. Székely Gábor: Ha megvizsgáljuk, hogy egy személy hány kilométert tesz meg egy évben, és ezt az autóbirtoklás költségeihez viszonyítjuk, valójában 16 ezer alatt nem igazán éri meg saját autót tartani. Emellett az is támogatja az autómegosztó modellt, hogy egyre drágábbak az autók, ráadásul a régebbi használt autók fenntartása sokkal kockázatosabb és drágább, hiszen például csak egy kuplungcsere akár 600-700 ezer forintba is kerülhet. Egyre elterjedtebbek az autómegosztók, ezen a területen a wigo a 2022-es eredményeit tekintve, értékben piacvezető szereplő Magyarországon, ahol a piac Budapestre korlátozódik. Milyen számok támasztják alá, hogy az autómegosztók révén kevesebb lett a környezetterhelés Budapesten? Székely Gábor: Az ESG az elmúlt években népszerű témává vált és ehhez kapcsolódóan akár a városoknak, akár a cégeknek az egyik fő feladatuk, hogy ezeket a hatásokat mérni tudják. Szerintem a hazai környezet jelenleg nem tart még ott, hogy pontos, egzakt számokat tudjanak akár a kutatók, akár ennek az üzletágnak az üzemeltetői felmutatni. Most mindenkinek az az egyik házi feladata, hogy ezeket a mérhetőségeket felállítsa. Az ESG pont arról is szól, hogy egy adott ökoszisztéma egyes elemeinek a társadalmi és környezeti hatását mérhetővé tudjuk tenni. Azt gondolom, hogy a következő 1-2 évben alakulhatnak ki teljes körűen azok a metodikák, amelyek lehetővé teszik ezeket a méréseket. Több ezer autóval lett több Budapesten az autómegosztási szolgáltatók flottáival. Mennyi magánautót váltottak ki eddig az autómegosztási szolgáltatások és a jövőben mennyire lehet jelentős ennek hatása? Koralewsky Márk: Tendenciákat látunk erre vonatkozóan, de maga a platform, amelyen keresztül mérni tudnánk ezeket, még nem született meg. Viszont a három budapesti szolgáltató mostanra elérte azt a kritikus tömeget, hogy mind a fővárosi, mind a kormányzati oldalról elindult az egyeztetés, hogy miként tudunk egy közös platformot, adatszolgáltatást vagy moderációt létrehozni, hogy ténylegesen lássuk a carsharing előnyeit minden oldalról. Székely Gábor: Ebben a kérdésben a szabályozói szándék is fontos. Vannak olyan országok például, ahol, ha egy belvárosi lakos eladja az autóját, kap egy
Már több mint 76 ezer klímabarát jármű közlekedik a magyar utakon

A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 21 ezerrel több jármű kapott világoszöld hatósági jelzés és ez idő alatt a környezetkímélő motorkerékpárok száma is több mint a kétszeresére nőtt. A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tisztán elektromos személygépkocsik száma a múlt hónap végére már megközelítette a 40 ezret, emellett közel 2500 tisztán elektromos tehergépkocsi és több mint 400 környezetkímélő motorkerékpár futott az országban. A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben több intézkedéssel támogatja a közúti közlekedés zöldítését, többek között 2017 óta több mint 1100 elektromos jármű beszerzését segítette a fontos közfeladatokat ellátó intézményeknél. Az állami támogatásnak köszönhetően mások mellett önkormányzatok, egészségügyi és oktatási intézmények, egyházak és karitatív szervezetek vásárolhattak tiszta és csendes személyautókat, tehergépkocsikat, buszokat és kerékpárokat. Emellett vissza nem térítendő kormányzati támogatás segítette a lakosság elektromos autóvásárlását is. Az akcióterv részeként indult el a helyi buszflották megújítását, cseréjét ösztönző Zöld Busz Program, amelynek keretében a kormány 139 elektromos autóbusz beszerzéséhez járult hozzá. A mintegy 27 milliárd forint összértékű fejlesztések a főváros vonzáskörzetében és tíz vidéki nagyvárosban emelik a közösségi közlekedés színvonalát. A hazai elektromos buszflotta másfél év alatt megduplázódott, zöld rendszámos buszokból már kétszáznál több közlekedik az utakon. A hazai alternatív töltőinfrastruktúra is folyamatosan gyarapodik. A Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint tavaly év végén 2147 nyilvános elektromos töltőberendezés működött az országban, a legtöbb az autópályák és a főutak mentén, illetve a Balaton térségében. A klímabarát mobilitásnak köszönhetően csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a levegőszennyezés és zajterhelés a hazai településeken.
Elektromos gépjárművet vásároltam. Kell gépjárműadót/cégautóadót fizetnem?

A környezetkímélő gépjármű után nem keletkezik sem gépjárműadó, sem cégautóadó fizetési kötelezettség. Ilyenek az elektromos és a nulla emissziós gépkocsik. Ezek a következők: tisztán elektromos gépkocsi (a forgalmi engedélyben 5E környezetvédelmi osztály szerepel), külső töltésű (plug-in) hibrid (a forgalmi engedélyben 5P környezetvédelmi osztály szerepel), növelt hatótávolságú hibrid (a forgalmi engedélyben 5N környezetvédelmi osztály szerepel), nulla emissziós gépkocsi (a forgalmi engedélyben 5Z környezetvédelmi osztály szerepel).
Élesben tesztelik a gumikat, amikbe nem kell levegő

Bár továbbra is elég távolinak tűnik, hogy a hétköznapok részévé váljanak a levegőmentes gumik, Franciaország északi részén már ilyen abroncsokkal szerelt teherautókkal szállítják ki a leveleket. Már régóta léteznek strapabíróbb gumik fejlesztésére irányuló törekvések, méghozzá olyan formában, hogy azokba ne kelljen levegő. Az innovatívnak szánt technológia viszont még a közelmúltban is gyerekcipőben járt – főleg, ami az amatőr próbálkozásokat illeti –, de úgy tűnik, sikerült áttörést elérni a kérdésben. A Michelin ugyanis Európában is megkezdte levegőmentes gumija, az Uptis tesztelését, ráadásul éles körülmények között, a közúti forgalomban. A kísérleti projekt 2023 júniusában vette kezdetét, melynek keretében a francia postahivatal, azaz a La Poste három kézbesítőkocsijára a levegő nélküli gumikat szerelték fel – a teszt következő fázisában már 40 postás fogja használni a francia gumigyártó új termékeit. Erre 2024-ig kerülhet sor, ha a projekt első szakaszában összegyűjtött adatok azt mutatják, pozitív irányba halad a technológia, de ha szükségesnek látják, addig tovább is fejleszthetik azt. Nem ez az első helyszín, ahol tesztelnek, hiszen tavaly óta Szingapúrban az ottani DHL-lel együttműködve, furgonokon próbálgatják a levegőmentes abroncsot. A francia márka múlt heti sajtóközleményéhez csatolt képeken egy Citroën Jumpyn láthatóak a levegő nélküli gumik, de a La Poste járműállománya többek között több ezer kisebb kisteherautóból, például Renault Kangoo-ból áll. Hosszú távú célként azt tűzte ki a Michelin, hogy az abroncsnak köszönhetően a francia postának sikerül csökkentenie a szervizelések miatti állások idejét. Az Uptisszal szerelt furgonok jelenleg három észak-franciaországi település, Lesquin, Valenciennes és Douai környékén, a belga határhoz közel látják el feladatukat. Levegő helyett rugalmas bordákra támaszkodnak az Uptis-gumik, amik rendhagyó kialakításuk révén szinte teljesen átlátszóak, ám azt egyelőre homály fedi, hogy később sorozatgyártásba kerülnek-e majd. Annyi viszont már kiderült a Michelin távlati terveiről, hogy a levegőmentes gumikat főként a kereskedelmi szállítmányozásban közreműködő könnyűhaszonjárművekre szánják. Forrás: vezess.hu
A nyílt végű pénzügyi lízing lezárultával maradványértéken megvásárolom az autót.

A maradványértéken történő megvásárlást teljesen független ügyletként kell kezelni a korábbi lízingtől. Tehát nincs jelentősége, hogy a lízingdíjak esetében milyen mértékű áfalevonásra volt jogosult a vállalkozás. Csak azt kell vizsgálni, hogy a megvásárolni kívánt (addig lízingelt) jármű tehergépkocsi vagy személygépkocsi. Amennyiben tehergépkocsi, úgy az áfa levonásba helyezhető. Amennyiben személygépkocsi, úgy az áfa nem helyezhető levonásba, kivéve, ha az alábbi esetek valamelyike teljesül: A vállalkozás azért vásárolja meg a járművet, hogy használat nélkül rögtön tovább is adja. A vállalkozás túlnyomórészt (90%-nál nagyobb mértékben) bérbeadja. A vállalkozás túlnyomó részben (90%-nál nagyobb mértékben) taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja. Forrás: Írisz Office A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott lízingtárgyat azért hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A futamidő végén a lízingelt eszköz: zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A pénzügyi lízing során a lízingtárgy végig a lízingbevevő könyveiben szerepel azonban a tulajdonos a lízingbeadó.
A céges autók fenntartása helyett carsharing

A praktikum mellett főleg anyagi megfontolásokból válik carsharing vagyis közösségi autómegosztás egyre vonzóbb, átlátható és költséghatékony alternatívájává a céges autóknak. Egyre népszerűbb Budapesten és vonzáskörzetében az autómegosztás magánjellegű használata, amiben a fenntartás drágulásán túl az a felismerés is közrejátszik, hogy a saját tulajdonú gépjárművek akkor is viszik a pénzt, ha egyetlen métert sem teszünk meg velük. Márpedig egy idei felmérésből az derül ki, hogy a járművezetők harmada 10 kilométernél is kevesebbet gurul naponta a saját kocsijával, miközben a fővárosban nyilvántartott autók száma rendületlenül nő: az elmúlt öt évben 15 százalékos emelkedést mutatott. Az autómegosztás vállalati célú használatának, a Nyugat-Európai országok látványos élénkülését követve itthon is fellendült a terjedése. Azt, hogy eleinte óvatosabban nyert teret az üzleti mobilitás újgenerációs ága, részben egy sor régi beidegződés magyarázza. Ezek egyike, hogy a magyarországi üzleti döntéshozók egy része hagyományosan gondolkozik, ha arról van szó, hogyan támogatják a munkába járást. A SHARE NOW és a HR Fest 2021 szeptemberi online felmérésének tanúsága szerint a megkérdezett cégvezetők 58 százaléka a dolgozók tömegközlekedésére (BKK, MÁV, Volán) áldozott, és ettől alig maradt el azok aránya, akik a saját tulajdonú gépkocsik, illetőleg a cégesautók használatát támogatták (55 és 54%). Bíztató ugyanakkor, hogy növekedik az autómegosztásban rejlő költségcsökkentési lehetőségek felismerése a döntéshozók körében. Ideális alternatíva például a rövidtávú, esetleg céges taxit kiegészítő vagy épp kiváltó élethelyzetekben, amellett, hogy a költségmegtakarítás is jelentős lehet. A lízingelt autóflotta fenntartásához viszonyítva is jelentősen csökkenthetőek a költségek, pláne, ha az autózási szokásokat is optimalizálja egy vállalkozás, hiszen a Share Now esetében nincs fix havi díj, csak a tényleges használat alapján történik az elszámolás. Tovább növeli a szolgáltatásban rejlő potenciált, hogy az autós mobilitást ezáltal változatosabb formában, nem csak státusz autókkal lehet biztosítani a munkatársaknak. Ezzel alternatívát teremtve a vállalkozások számára egy olyan időszakban, amikor több cég is csökkenti a céges autók számát. Nem meglepő a fenti előnyök ismeretében, hogy a megkérdezettek negyede már 2021-ben is aktívan használta az autómegosztást: a legtöbben üzleti találkozókra jártak megosztott autóval (67%), ám ettől alig maradt el a munkába járás (63%), illetve a munkatársi juttatás (52%). Eközben a kategória munkáltatói márka építésében is fontos tényező lehet. Az innovatív és fenntartható autós közlekedés a Share Now Magyarország 2022-es felmérése szerint a budapesti carsharing felhasználók több mint fele már most is használja munkába járáshoz az autómegosztást, míg 30%-uk gyakrabban használná, ha a munkahelyük támogatná a carsharing használatot. „A megoldás üzleti keretrendszerbe történő beépítése mellett szól, hogy az szja-mentesen, azaz egyszeres költségszorzóval nyújtható, így pedig a vállalati cafeteria-rendszerbe is könnyedén beilleszthető” – véli Koralewsky Márk, a Share Now Magyarország digitális üzletfejlesztési igazgatója. A költséghatékonyságot ráadásul a szolgáltatás egyik legelőnyösebb tulajdonságának tartják a felhasználók: ezt a felmérésre válaszadók 48 százaléka ítélte fontosnak, ami alig marad el a rugalmasságtól (53%). A gazdaságossági szempontokon túl természetesen az autómegosztás környezeti hatásai is jelentősek. Egyetlen közösségi autó akár 10 saját járművet képes kiváltani a városi forgalomban, ez pedig kisebb szén-dioxid emissziót, kevesebb forgalmi dugót és javuló parkolási esélyeket jelent, összességében tehát rengeget javít azoknak a településeknek az életminőségén, amelyekben a carsharing kellően fajsúlyos tényezővé válik a városi mobilitásban. Forrás: HRportal
Európai cégek koalíciója tisztességes hozzáférést követel a gépjárműadatokhoz

„Hamarosan várható egy javaslat, miután az Európai Bizottság tavaly konzultációt indított. Biztosítók, lízingcégek, autójavító műhelyek és más cégek széles körű koalíciója felszólítja az Európai Bizottságot, hogy rövidesen tegyen javaslatot az értékes gépjárműadatokhoz való tisztességes hozzáférés szabályaira, mivel attól tartanak, hogy a további késedelmek miatt a kezdeményezés a 2024-es európai parlamenti választások után elmaradhat. Az európai és Európán kívüli vállalatok versengenek a hálózatba kapcsolt autók korszakának koronaékszereiért, nevezetesen az autógyártók adataiért, amelyek a vezetési szokásoktól kezdve az üzemanyag-fogyasztáson át a gumiabroncsok kopásáig mindenre kiterjednek, és amelyek felhasználhatók a pénztermelő szolgáltatások célzásához. Bár az EU jelenleg a fogyasztói és vállalati adatok felhasználását szabályozó jogszabály tervezetén, az adatmegosztási rendeleten alkudozik, a biztosítók és mások az autóiparra vonatkozó egyedi szabályozást szorgalmaznak. Hamarosan várható egy javaslat, miután az Európai Bizottság tavaly konzultációt indított. Tim Albertsen, az ALD lízingcég vezérigazgatója, amely számos szolgáltatásához támaszkodik a járműadatokra, azt mondta, hogy ha az ágazatspecifikus jogszabályt most nyújtanák be, akkor azt még a 2024-es választások előtt el lehetne fogadni. Ezt követően fennáll a veszélye annak, hogy egy új bizottság, valószínűleg új prioritásokkal, háttérbe szorítja a kérdést, ami akár több éves késést is okozhat. „Úgy tudjuk, hogy az előterjesztendő javaslatban nem lesz ágazatspecifikus jogszabály, ami szerintünk komoly probléma” – mondta Albertsen, aki a hónap elején közvetlenül Margrethe Vestagerhez, az EU trösztellenes főnökéhez fordult, hogy támogassa a járművekre vonatkozó adatszabályozást. Januárban tíz iparági csoport is írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, és az „ismételt késedelmek” megszüntetését sürgette. A Bizottság jelenleg dolgozik a javaslatának hatásvizsgálatán – közölte egy szóvivő. „Ebben a szakaszban nem tudjuk előre megítélni a végleges hatásvizsgálat tartalmát és az ebből következő ütemtervet” – tette hozzá. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) szóvivője szerint az adatmegosztási jogszabály garantálja a gépjárművek adataihoz való tisztességes hozzáférést, így „a járműfedélzeti adatokhoz való hozzáférésről szóló további jogszabályok valószínűleg nem fognak többet elérni”. Amint a Societe Generale ALD egysége befejezi a holland rivális LeasePlan felvásárlását, 3,3 millió járműből álló flottája lesz. A vállalat autómegosztó platformja jelenleg vezeték nélküli eszközökön keresztül gyűjti az adatokat a diagnosztika lefuttatásához, a kilométerórák leolvasásához, az üzemanyag-mérők ellenőrzéséhez és az autók felhasználók közötti cseréjéhez. A lízingcég egy „pay-how-you-drive” biztosítási terméket is működtet, amely a jó vezetési magatartást jutalmazza, akárcsak a rivális Arval, a BNP Paribas egysége. „Mi csak azt akarjuk, hogy az adatokat gazdaságilag életképes módon tegyék elérhetővé” – mondta az Arval vezérigazgató-helyettese, Bart Beckers, hozzátéve, hogy az olyan cégek, mint az övé, szívesen fizetnek az autógyártóknak az adatokért. A francia Munic technológiai vállalat szintén vezeték nélküli eszközöket szerel a flotta járműveire az adatok gyűjtése érdekében. „Ha nem lesz többé hozzáférés az adatokhoz más üzletágat kell találnunk” – mondta Aaron Solomon vezérigazgató. A BMW szóvivője azonban azt mondta, hogy 2018 óta van egy olyan rendszerük, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az adatokat bármely harmadik féllel megosszák. „Sajnos sok szereplő, akik nyilvánosan azzal érvelnek, hogy szükségük van a járműbe épített adatokhoz való hozzáférésre, soha nem próbálta használni a rendszert” – mondta. Eközben az olyan autógyártóknak, mint a világranglista 3. helyén álló Stellantis, saját big data terveik vannak. A cég 2030-ig évi 20 milliárd eurós (21,4 milliárd dollár) bevételt vár a szoftvertermékekből és az előfizetéses szolgáltatásokból. Az adatoknak a nagy járműgyártók kezében hagyása „nem fokozza a versenyt” – mondta Christoph Lauterwasser, az Allianz tulajdonában lévő Allianz Center for Technology kutatóintézet ügyvezető igazgatója. Lorraine Frega, a Michelin ügyvezető alelnöke szerint a legkülönbözőbb startupok bukkantak fel, amelyek az autóadatokat felhasználó szolgáltatásokat kínálnak, de ezek a kis cégek nem tudnak tőkét bevonni, amíg az Európai Bizottság nem tisztázza a helyzetet. „Nagyon aggódunk. Már önmagában a késlekedés is nagyon káros az egész gazdaságra nézve” – mondta Frega a Reuters tudósítása szerint.” Forrás: Egov.hu
Teljes figyelemmel a téli utakon kamionos szemmel

Globális felmelegedés ide vagy oda, a téli vezetés még a legtapasztaltabb sofőröket is nehéz helyzetbe sodorhatja, hiszen ilyenkor minden is előfordulhat. Havazás, eső, köd, jég, alacsonyan becsapódó napsütés, és ezeknek a legváltozatosabb keveréke. Ne hagyjuk, hogy a változékony időjárás kizökkentsen minket, a figyelmünk továbbra is a biztonságos célbaérkezésre összpontosuljon. Bár az MHC Mobility asszisztencia szolgálata minden helyzetben segítségünkre siet, de jobb előre tervezni, hogy megelőzzük a veszélyes és kényelmetlen eseményeket. Ezúttal kanadai kamionosok tapasztalatai alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb téli tippeket. Látni és látszani A fényekről külön írást szenteltünk ebben a számban, de amit itt is kiemelnénk, hogy járművünk és szerelvényeik minden lámpája legyen működőképes, és tiszta felületű (jég, sár, latyakmentes). Ugyanezt tegyük meg a fényvisszaverő csíkjainkkal, macska szemeinkkel, stb. Hó és jégmentesítés Takarítsuk le nem csak az első szélvédőt, hanem a tükröket, az oldalsó ablakokat, szenzorokat, hatósági jelzéseinket. Szánjuk rá az időt, mert megéri tiszta körülmények között dolgozni. Biztonságos távolságtartás Jóval nagyobb, legalább 7-14 másodperces távolságot tartsunk a járművektől az útviszonyoknak, a megnövekedett féktávnak, és az előttünk haladó jármű becsült képességeitől függően. Egy porhó kupacban akár egy kisebb autó is rejtőzhet. Tempomattal vagy nélküle? Sokan javasolják azt az aranyszabályt, hogy ha az ablaktörlők be vannak kapcsolva, akkor ne használj tempomatot, azaz: ha annyira rosszak a látásviszonyok, jobb ha magad határozod meg a sebességet, mint a gép tartja. A mai modern rendszerekkel felszerelt flottás járművek esetén ez nem feltétlen igaz, de érdemes megfontolni. Hidak, kereszteződések Figyeljünk arra, hogy nagyobb kitettség miatt a hidak felületei fagynak le a leghamarabb. A forgalmas kereszteződések pedig a többszörös igénybevétel miatt válnak könnyebben csúszósabbá az egyenes útszakaszokhoz képest. Minden irányváltást lassabban és előretekintőbben Gyorsítás, lassítás, irányváltás, kanyarodás – minden manőverezést lassabban és körültekintőbben, többszörös ellenőrzés mellett hajtsunk végre. Ne dőlj be az esős útszakasznak Sok havas-jeges útszakasz után valódi megkönnyebbülés lehet az esős időjárás, de mégsem. Ami esőként érkezik a földre, lehetséges hogy az aszfalton egyből vékony jéggé fagy – és máris kész a baleset. A jég – kemény, mint a kő A hó pillanatok alatt jég lehet. A kerekek forgása gyorsan apró jéggömböket tudnak készíteni a hóból, így ne lepődj meg, ha az előtted haladó jármű jégzáporral örvendezteti meg szélvédődet, ha túl közel mész hozzá. Hosszú úton – beszélj a körülötted lévőkkel Ha hosszú és magányos úton vagy, ami a sofőrökkel elég gyakran megesik, használd a rádiód, és beszélgess az úton levőkkel, amellett hogy sok hasznos útinformot tudsz begyűjteni, segít az éberség fenntartásában. Dízel – téliesített verzióban A legtöbb töltőhálózat már alapból téliesíti a dízelt, hogy a hideg hatására ne zselésedjen be az üzemanyag. Ha várhatóan nagyon nagy hideg felé tartasz, győződj meg arról, hogy mire van kalibrálva az üzemanyagod, és szükség esetén adj hozzá minőségi adalékot fagyás ellen. Hólánc és téligumi kötelezettség Győződj meg arról, hogy van-e hólánc vagy téli gumi kötelezettség az útvonaladon. Ez lehet akár megyénként / tartományonként is eltérő egy nagy országon belül. Megfelelő téli ruházat és lábbeli Bár a kamiont a legkényelmesebb házi papucsban vezetni, de ne feledkezzünk meg arról, hogy vész esetén egy biztonságos, jó tapadást és melegséget biztosító bakancsra lesz szükségünk. Sál, sapka, kesztyű, jó kabát és egy pokróc sem rossz, ha van a kabinban. A baleset elkerülése többet ér az útjognál Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a másik hibázik, nem adja meg az útjogot számodra, de mégis jobb, ha ilyenkor elkerüljük a bajt, mintha az igazunkhoz ragaszkodnánk. Egyetlen áru sem ér többet saját életünknél És végül ne feledd, egyetlen áru sem ér többet saját és mások életénél. Bármennyire is sürget a szállítási határidő, a legfontosabb, hogy épségben érj célba. Ha nincs lehetőség biztonságos közlekedésre, akkor állj meg egy biztonságos helyen, s a veszély elmúltával folytasd csak utad. Forrás: Eurofleet Magazin
Még az élelmiszer drágulása is befolyásolja az autópiacot

Az uniós átlagnál jobban teljesítünk, de még így is nagyon messze vagyunk a pandémia előtti helyzethez képest. Az első kilenc hónapban 10 százalékkal szűkült a piac, amit több tényező is befolyásol. Nem csak a chiphiány, de még az élelmiszerárak drágulása is. Továbbra is kettősség jellemzi az európai autópiacot. Arról már korábban beszámoltunk, hogy hosszú lejtmenet után augusztusban elkezdte behozni a lemaradását az uniós újautópiac. A legfrissebb adatok szerint javult a tempó a hátrány ledolgozását nézve: szeptemberben ugyanis az ACEA (Európai autógyártók Szövetsége) adatai szerint 788 ezer kocsi került forgalomba, közel 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az első kilenchavi adatok szerint majdnem 10 százalékkal – több mint 742 ezer autóval – szűkült a piac, ami 6,78 millió darabos eladást jelent. Augusztusban éves szinten 4,4 százalékos volt a plusz, az év első nyolc hónapját pedig 12 százalékos visszaesés jellemezte. A növekedés és a gyorsulás persze kedvező, de érdemes a helyén kezelni. Az értékesítések ugyanis továbbra is masszívan elmaradnak a járvány előtti szintektől. 2019-ben januártól szeptember végéig az uniós országokban – a Brexit miatt az Egyesült Királyság nélkül – 9,9 millió autó kelt el, vagyis 31,5 százalékos lemaradásban van a piac. Ez pedig alig érzékelhető javulás az augusztusi adatokkal összevetve, akkor ugyanis 33 százalékkal maradtak el a számok a három évvel korábbitól. Tehát hiába az idén augusztusban mért 4,4, valamint a szeptemberi majdnem 10 százalékos bővülés, a pandémia előtti eladásoktól még messze elmarad az uniós piac. Azt is fontos látni, hogy több, egymással ellentétes tényező befolyásolja, ezáltal torzítja az összképet. Arról már sok szó esett, hogy az akadozó alkatrészellátás, köztük a chiphiány miatt az elmúlt több mint két évben a gyártók nem tudták kiszolgálni a keresletet: sorba kell állni és sokat kell várni az autókra. Az augusztusban és szeptemberben elért növekedéshez pedig hozzájárulhatott, hogy nagyobb volumenben kezdődtek meg az autóátadások Európában, tehát a várakozók egy része megkapta a kocsit. Visszafogja ugyanakkor a piacot az Európa-szerte gyorsuló infláció, részben a magasabb energia- és élelmiszerárak miatt. Ilyen helyzetben a háztartások jelentős része óvatosabb üzemmódra vált, azaz elhalasztja a nagyobb értékű vásárlásait, amilyen például egy autóvásárlás. Ráadásul az autók ára is jelentősen emelkedett. A teljes kép tehát inkább kedvezőtlennek mondható, különösen a járvány előtti helyzethez viszonyítva. A részletes adatokból látható az is, hogy az országok között igen jelentősek a különbségek. Ciprus és Lettország könyvelhette el a legvisszafogottabb csökkenést, de mindkét ország autópiaca apró a többséghez képest. A szigetországban kilenc hónap alatt adtak el alig több mint 9 ezer autót, míg Németország – a legnagyobb uniós piac – ezt a mennyiséget másfél nap alatt letudja. A visegrádi országok fej fej mellett vannak és mindannyian a 30 százalék feletti uniós hanyatlásnál jobb eredményt értek el. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban 23-25 százalékos mínuszban vannak hároméves összevetésben, Románia vesztesége is hasonló, 23 százalékos. A lista végén a Ciprushoz és Lettországhoz hasonlóan kicsi autópiaccal rendelkező Litvánia áll 40 százalékos visszaeséssel. A 600 ezer idén eladott új autóval uniós szinten kiemelt szereplőnek számító Spanyolországban 38 százalékkal kevesebb autó került az utakra. Szintén jelentős 35 százalék feletti mínuszban van Belgium mellett Ausztria és Dánia is. Forrás: totalcar.hu
Mire figyeljünk az őszi abroncscsere előtt?

Ideje téli abroncsra váltani: időjárástól függően október közepén, végén érdemes gumiabroncsot cserélni gépjárművünkön. A hazai autótulajdonosok a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) tagjai által gyártott több tucat típusból válogathatnak, a kínálat sokszínű, mindenki megtalálja az igényeinek és pénztárcájának megfelelőt: úgy tűnik, egyelőre az árak emelkedése is mérsékelt ezen a téren. A HTA szakembereinek javaslatai a gumiabroncsok kiválasztásával, illetve cseréjével kapcsolatban: Az abroncscsere az egyik, ha nem a legfontosabb része az autónk téli felkészítésének. A nyári abroncs egyszerűen nem alkalmas a téli közlekedésre. Mindez a számok felől közelítve: ha a télire is fent hagyott nyári abroncs miatt okozunk balesetet, a kár már egyetlen karosszériaelem sérülése esetén is nagyobb lesz, mintha vettünk volna négy téli abroncsot. Magyarországon dinamikusan nő a négyévszakos abroncsok piaca, nem véletlenül: használói megspórolják a tavaszi, illetve az őszi abroncscsere költségét és maceráját. Ugyanakkor, ami mindenre jó, az általában komoly kompromisszumot jelent. A négyévszakos abroncsok téli teljesítménye elmarad a „rendes” téli abroncsokétól, nem véletlenül: a téli és a nyári abroncsok anyaga, mintázata, keménysége eltér egymástól. Magyarország klímája „mindent tud”: nyáron 30 fok feletti aszfaltolvasztó hőség teszi próbára az autósokat, télen a hideg, a jég és a hó miatt kell fokozott óvatossággal vezetni, és persze ne feledkezzünk meg a csapadékról, hiszen bármikor jöhet egy hirtelen lezúduló zápor. A négyévszakos abroncsnak mindezt tudnia kell kezelni; ha esik, ha fúj – szó szerint – tapadnia kell, biztosítani kell a minél rövidebb fékutat, az irányíthatóságot. Összességében azoknak ajánlott, akik nem a reggeli hidegben indulnak dolgozni, amikor még biztosan fagyos vagy legalábbis 7 fok alatti az aszfalt hőmérséklete. A széles méret, ár és minőségbeli kínálatból nem könnyű feladat kiválasztani a legmegfelelőbb abroncsokat. Ami biztos: nem érdemes bizonytalan, kétes eredetű, például ismeretlen távol-keleti importból származó abroncsokat vásárolni. Ne vegyünk használt gumiabroncsot sem, még akkor se, ha szemmel láthatóan jó állapotban vannak. „Nyugdíjas, német háziorvosé volt, szinte nem is használta.” – olvashatjuk gyakran a hirdetésekben. Az ilyen abroncsoknak olyan belső, szemmel nem látható rejtett hibái lehetnek, amelyek akár életveszélyes helyzetet is eredményezhetnek. Miért fontos a jó abroncs? A járművek kerekenként megközelítőleg egyetlen tenyérnyi felületen érintkeznek a talajjal, így ezen a hozzávetőleg 200 cm2 felületen kell kialakítani az irányítás és a sebességváltozás minden szükséges erőhatásának a legoptimálisabb feltételeit. Vásárláskor érdemes kikérni a gumiabroncs-szervizes munkatárs véleményét. Vegyük figyelembe az autó típusát, az autógyártó cég méretre vonatkozó ajánlását, a közlekedési szokásokat és azt, hogy milyen körülmények között, mennyit autózunk a téli időszakban! A téli abroncs-szettből – és persze a nyáriból is – minden kerékre azonos típusú és mintázatú gumit kell felhelyezni. Ha elkopott vagy sérült valamelyik abroncs, a vele azonos tengelyen forgó másik abroncsot is ki kell cserélni. Ami végképp tilos: ne kombináljuk a téli abroncsot a nyárival, a fizikát nem lehet becsapni! Új abroncs választásánál segít a néhány éve kötelező matrica, erről a legfontosabb paraméterek leolvashatók. Amennyiben valamiért csak az egyik tengelyre kerülnek új abroncsok, akkor a nagyobb profilmélységgel rendelkező gumiabroncsokat mindig a hátsó kerekekre kell felszerelni, függetlenül attól, hogy első- vagy hátsókerék hajtású autóról van szó. A legjobb megoldás az, ha mind a négy abroncsot egyszerre cseréljük le. Annak érdekében, hogy nagyjából egyszerre kopjanak „csereérettre”, 7-10 ezer kilométerenként érdemes új pozíciót választani az egyes abroncsoknak – erre kiváló alkalom a szezonális csere. Forgásirányos abroncsok esetében a forgásirány megtartására ilyenkor is figyelni kell. A hatósági előírások szerint a gumi futófelületének minimálisan 1,6 milliméternek kell lennie, ennél kopottabbal közlekedni szabálytalan és életveszélyes. Szakértők szerint azonban az igazán biztonságos érték téli abroncs esetében a minimum 4 milliméter, nyárinál pedig a 3 milliméter. Minden felszerelés előtt alaposan nézessük át szakemberrel az abroncsainkat a lehetséges sérülések miatt. A leszerelt abroncsokat is nézzük át; ha újakat kell venni, van rá fél évünk, hogy kiválasszuk a megfelelőt. A leszerelt nyári abroncsok tárolására a hűvös, száraz és fénytől védett hely a legalkalmasabb, mivel a hő, a nedvesség és a közvetlen napfény meggyorsíthatja az abroncsok öregedését. Amennyiben kerékre szerelve tesszük el a téli abroncsokat, akkor egymásra fektetve tároljuk őket, felni nélkül pedig állítva, két-három hetente egy negyed fordulatot fordítva raktározzuk a nyári abroncsokat. Az abroncsok nyomását érdemes legalább 2-3 hetente, elinduláskor, – amikor még hidegek- ellenőrizni, beleértve a pótkerékét is. Az alacsonyabb, nem megfelelő gumiabroncsnyomás miatt romlik a tapadás, így egyrészt hamarabb kopnak el a gumiabroncsok, másrészt megnövekszik az üzemanyag-fogyasztás, és ami a legfontosabb, hogy az autó irányíthatósága/stabilitása is jelentősen lecsökken. A gumiabroncsok tulajdonságainak kihasználását és az élettartamukat is befolyásolja a futómű megfelelő beállítása. A hibás futómű hosszabb fékutat, rosszabb úttartást és/vagy irányíthatóságot eredményezhet és felgyorsíthatja a gumiabroncsok kopását, illetve kialakulhat ún. rendellenes kopás a futófelületen. Rendszeres karbantartással, valamint az abroncsok ellenőrzésével megelőzhetőek a nagyobb meghibásodások. Válasszunk szakműhelyt! Egy kereket otthon is ki lehet cserélni, de az abroncsnyomás-ellenőrző rendszert (Tire Pressure Monitoring System, TPMS) nem tudjuk otthon kalibrálni, mint ahogyan centrírozni sem tudunk megfelelő berendezések nélkül. Ha kerékre szerelt téli-, illetve nyári-szettet cserélgetünk, akkor egyrészt olcsóbban megússzuk a tavaszi-őszi váltást (kisebb a szerviz-díj), másrészt az abroncsokat is kíméljük. Forrás: autoszektor.hu
Óriásit ugrott a hazai járműipari termelés

Augusztusban az ipari termelés volumene 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 9,3 százalékkal nőtt, mert idén augusztusban kettővel több munkanap volt, mint tavaly. A júliusinál 0,1 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás augusztusban – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelés a márciusi és áprilisi csökkenés után negyedik hónapja nőtt. A feldolgozóipar termelése 14,9, az energiaiparé 1,8, a csekély súlyú bányászaté 20,9 százalékkal nőtt a múlt év augusztusához viszonyítva. A járműgyártás 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, több jelentős gyár leállása miatt rendkívül alacsony bázist. A közúti gépjármű gyártása 114, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 34 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar termelése 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A villamosberendezések gyártása 52,1 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 92, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó és -szabályozó készülék gyártása 57 százalékkal bővült. A gépi berendezések kibocsátása 23,8, a számítástechnikai és elektronikai termékeké 25,6 százalékkal nőtt. A járműgyártás kivitele is nagyot nőtt Az ipari export volumene 27,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 67,5, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 28,3 százalékkal bővült. Az élelmiszerek kivitele 19,7 százalékkal, a gyógyszerexport 12,6 százalékkal, a gépexport 18,7 százalékkal, a villamos berendezéseké 68,1 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 8, a feldolgozóiparé 1,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműipari és az élelmiszeripari cégek belföldi eladásai az előző havi visszaesés után 17, illetve 6,6 százalékkal nőttek, a számítástechnikai és elektronikai termékek belföldi értékesítése 39,2, a gépi berendezéseké 34,8, a villamosberendezéseké 24,6 százalékkal nőtt. A fogyasztási cikkek gyártóinak 4,3, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek gyártóinak 0,4 százalékkal nőttek a belföldi eladásai, a beruházási javak gyártói viszont 17,3 százalékos növekedést regisztráltak. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 6,1 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,1, a belföldi értékesítésé 8,3 százalékkal emelkedett. Forrás: autopro.hu
Közeleg az első emelt összegű cégautóadó bevallási és fizetési határideje

Ahogy arról korábban már beszámolta, a kormány döntése értelmében 2022. második felében közel duplájára emelkedik a cégautóadó összege. A cégautóadót negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig kell megfizetni és bevallani, így az első emelt összegű adó (a július 1 – szeptember 30. időszakra vonatkozóan) október 20-án lesz esedékes. Forrás: iriszoffice.hu
Változott az útdíjrendelet

A fuvarozói érdekképviseletek előzetes tájékoztatása nélkül hirdette ki 2022. szeptember 19-én a kormány az útdíjrendelet módosítását. A fuvarozókat érintő díjemelés mértéke a NiT Hungary előzetes számításai szerint megfelel a korábbi jogszabályban rögzített augusztusi inflációs mértéknek, de a díjemelés nem 2023. január 1-jétől, hanem 2022. október 15-től lesz hatályos. Az érdekképviseletek szerint gondot jelenthet, hogy a jellemzően éves tendereken elnyert szállítási megbízásoknál a hatályos rendeletekben előre rögzített díjak figyelembevételével készülnek a költségszámítások, amelyek alapján a kilométerdíjakat a felek megállapítják és a szerződéses időszakban érvényesítik. Az útdíjak esetében a kalkuláció alapja a 2020-ban bevezetett inflációkövető díjkorrekció, amelynek értelmében a tárgyév január 1-jétől december 31-ig meghirdetett tarifákkal számol az alágazat. Ezt a jogszabályban rögzített keretrendszert írta felül a kormány a rendeletmódosítással, így a közúti árufuvarozóknak már 2022. október 15-től magasabb költségekkel kell kalkulálniuk, amely költségtöbbletet érvényesíteniük kellene a szolgáltatási díjaikban. A NIT Hungary szakértői szerint ez a rövid határidő a rendeletben rendes körülmények között rögzített 30 napos kihirdetési határidőhöz képest a felkészülésre sem biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak. Független szakértői becslés szerint a 15,6 százalékos útdíjemelés újabb 3-4 százalékos azonnali fuvardíjemelést indokol, miközben a vállalkozások a korábbi költségnövekedéseket sem tudták érvényesíteni. Ezt támasztják alá a röviddel ezelőtt közzétett Közúti Fuvarozási Árindex (KFX) adatok is, amelyek szerint 2022-ben a költségszint emelkedése akár 30%-os díjemelést tesz szükségessé a közúti áruszállításban, miközben ennek alig felét tudták idén érvényesíteni a fuvarozók. A fuvarozást terhelő költségek növekedése miatt az érdekképviseletek a kormányhoz fordultak, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa az alágazat működését. Például az érdekképviseletek javaslatai között szereplő nagyfelhasználói útdíjkedvezmény rendszerének bevezetésével, illetve az utólagos útdíjfizetés lehetőségével a NÚSZ Zrt-nél. Az útdíjrendszer módosításairól szóló rendeletek a Magyar Közlöny 2022. szeptember 19-ei, 152. számában jelentek meg. A teherfuvarozással ellentétben az autóbuszok úthasználati díja 2023. január 1-jétől emelkedik majd. Az éves matricák ára nem az augusztusi fogyasztói árindex szerint, hanem csak öt százalékkal, 228.850 forintra nő jövő januártól, a heti (10 napos) matricadíj 17.730 forintra, a havi díj 25.150 forintra, míg az éves megyei matrica díja 22.890 forintra emelkedik. Forrás: kreszvaltozas.hu