Magyar flottapiac 2. rész – Kínálati oldal

Miután megtudtuk az előző részből, hogy mennyi autó van a céges flottapiacon, a most következő részből azt is megtudhatjuk, hogy mekkora cégek milyen arányban  kezelik ezeket az autókat. A termék Kínálati oldalon – természetszerűen – azokat a cégeket értem, akik más cégeknek nyújtanak flottakezelési szolgáltatást. Bár flottakezelés (egyes esetekben igen fejlett) a céges saját flottájának belső kezelése, de nem piaci. Ahhoz hasonlítanám, amikor valaki otthon a kertben zöldséget termeszt. Amíg ezt saját használatra teszi, az nem piaci tevékenység. Akkor válik azzá, amikor a termesztett zöldséget (árut) eladásra kínálja. A fentiek miatt a flottapiaci kínálat a flottakezelési szolgáltatást nyújtó cégek összessége. Ezen a körön belül pedig az összes olyan cég, aki további cégeknek gépjárművet ad használatba, bármilyen időre bármilyen szolgáltatási körrel. Az eltérő adózási és szabályozási környezet miatt a flottakezelésnél még mindig érvényes az egy ország, egy piac. A terméket pedig az adott piac fejlettsége határozza meg, leginkább az, hogy a versenyhelyzetben a szereplők milyen és mekkora helyet foglalnak el az értékláncon. A kezdeti flottapiac sajátja, hogy az egyes szolgáltatásokat különböző szolgáltatók nyújtják és az ügyfelek több szolgáltatóval állnak szemben. Példaként az adott, számos gépjárművel rendelkező vállalkozás saját maga választja ki a gépjárműveket, de külön cégre bízza a finanszírozást, más-más céggel szerződik le a biztosításra, bérautóra, segélyszolgálatra, saját beszerzési osztály intézi az üzemanyag szerződéseket, a karbantartási és javítási szolgáltatók szerződéseit és az esetleges GPS flottakövetést is. Az ügyfélszolgálatot és eseménykezelést belső csoporttal oldja meg. A beérkező számlák kezelését az egyébként fő tevékenységet (core business) is kiszolgáló könyvelés végzi. Ebben az esetben a termék egyszer egy gépjármű vásárlása, utána egyszerű finanszírozási termék (hitel, pénzügyi vagy operatív lízing), majd különböző szolgáltatások egyedi igénybevétele. Az érettebb (a flottakezelést korábban kezdő, nagy versenyhelyzetben lévő) piacokon (országokban) a flottakezelés már sokkal inkább egy összetett szolgáltatás (leginkább operatív lízing). Egy szolgáltató nyújtja a fenti esetben felsorolt összes szolgáltatást, egy számla érkezik és kiegészül riportolással, tanácsadással, költségvetés kezelésével is.És megjelennek helyettesítő termékek is, mint a bérautó, autómegosztás (car-sharing), ritka esetben kerékpár vagy a tömegközlekedés támogatása. A legfejlettebb piacokon már a fentieket is integrálják a most már mobilitási szolgáltatásnak nevezett flottakezelésbe. Magyarországot kettősség jellemzi. Egy piaci rész a központi régióban a másodikként említett érettebb flottakezelési szint elején tart, míg a másik piaci rész az ország többi területén az első fejlettségi szint végén van. A fentiek értelmében a termék egyszerre a gépjármű értékesítése és finanszírozása, valamint az események kezelése (saját belső csoporttal vagy már kiszervezve). És egyszerre komplex flottakezelési csomag (a multinacionális cégeknél a saját piacuknak megfelelően). Területenként helyettesítő termékkel, majdnem kizárólag bérautóval kiegészülve. Ebben az elemzésben a gépjármű értékesítést végző, és a csak finanszírozást nyújtó cégeket részletesen nem szerepeltetem, mint flottakezelői szolgáltatókat. Viszont benne vannak a bérautót, mint helyettesítő terméket adók, amennyiben ezt részben flottakezeléssel is kombinálják. A céges autómegosztás (car sharing) ezekben a hónapokban indult, adatok hiányában nem tudtam szerepeltetni ebben az elemzésben. A COVID-19-es válság átrendezheti a bérautós piacot, amennyiben a szereplők az egyszeri bérlés helyett előfizetéses szolgáltatásokkal bővítik a palettájukat. Emellett a használtautó piaci eredményektől függően tovább koncentrálódhat a piac. A flottakezelési piac ökoszisztémája A flottakezelés azért izgalmas terület, mert nagyon sok szolgáltatási elem összehangolását kell megoldani változatos területeken. Egyszerre üzleti és egyéni szolgáltatás, műszaki és humán terület. Az összes szolgáltatási elem ökoszisztémáját a következő ábrán ábrázoltam. A flottakezelés ökoszisztémája (saját rajz) A fent ábrázolt szereplők közül gyakorlatilag bárki adhat flottakezelési szolgáltatást a saját üzletén alapulva. Akikkel találkozhatunk azok leginkább az autógyárak, a bankok, a kereskedői és szervizhálózatok, a bérautó szolgáltatók és az épületüzemeltetők. Más szolgáltató elvétve választja a flottakezelést mint értéklánc-terjeszkedést. Ez gyakorlatilag az összes európai piacra érvényes, de a hangsúlyok országonként eltérőek. A fenti bonyolult ökoszisztéma miatt nem találni Európai flottapiaci elemzéseket az összes szolgáltatóra vonatkoztatva. A legtöbb esetben egyszerűen a helyi lízingszövetségbe tagozódva lehet flottapiaci szereplőket találni és ezek elemzéseihez hozzáférni. Néhány ország jó példával jár elől (pl. Hollandia, Belgium, Lengyelország), ahol a Lízingszövetség mellett (nem azon belül) flottapiaci szövetség is működik. Van olyan ország, ahol a piaci szereplők megosztják egymással az információkat, és van, ahol csak minimális az együttműködés.  Magyarországi trendek Magyarországon a Magyar Lízingszövetség keretein belül létezik egy Flottacsoport. Saját fő üzleti területére fókuszál a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE), a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a számos ágazati ipartestület, kamara és klaszter. Meg lehet említeni még az Autós Nagykoalíciót (ANK). Publikus és emellett részletes piacelemzést alig találni a felsoroltak weboldalán, és van olyan a felsoroltak között, amelynek weboldalát sem lehet megtalálni. Sajnálatos, a felsorolt szakmai szervezetek nem, vagy nagyon alacsony szinten működnek együtt.  Rendszeres szakmai összejövetelek, konferenciák nincsenek. Évente az IIR szervez Flottakonferenciát piaci alapon, elsősorban az előadói szponzorizációt előtérbe helyezve. Ebből következik, hogy az információ és tudás átadás elég alacsony színvonalon van. A multinacionális háttérrel rendelkező vállalatok így előnyt élveznek, hiszen náluk a tudást és más piacok információit az anyavállalati háttér biztosítja. A speciális piaci ismeretek elmaradása miatt a keresleti oldalon is lassabb a fejlődés, mint más országokban. Szükséges még megemlíteni a szabadpiaci trendekkel ellentétes irányú piaci mozgásokat is. A fentiek erőteljesen gátolják a piaci edukációt és a piaci szereplők fejlődését és szintén megnehezítik a független piackutatás folyamatát. A piaci szereplők A statisztikai módszertanok szerint a gépjárművek bérlése egy kódszám alá tartozik.  Eurostatnál (NACE_R2 N7711: Renting and leasing of cars and light motor vehicles)  KSH-nál TEÁOR’08 N77.11: személy-gépjármű és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármű vezető nélküli kölcsönzése és operatív lízingje, (részletes meghatározás: https://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teaor/teaor08_tartalom_2018_08_01.pdf) A piaci szereplők összegyűjtése három forrásból történt: internetes keresés a szakmai szövetségek adatai felügyelő szervek adatbázisai Nyilvánvaló sok átfedést találtam a fentiek között. A feltételezés az volt, hogy az a vállalkozás, ami: nem található meg internetes kereséssel és/vagy nem tagja a szakmai szövetségnek és/vagy nem regisztrálja magát pénzügyi, biztosítási ügynöki tevékenységet végző cégként az a cég nem végez érdemi piaci tevékenységet.Az internetes keresés (Google kereső) négy kulcsszó alapján történt: flottakezelés, flottamenedzsment, tartós bérlet, operatív lízing. Az összes találatot ellenőriztem és listáztam. A szakmai szövetségek tagjainál egyértelműen azokat vettem figyelembe, akik flottakezelési tevékenységet is hirdetnek, vagy a tevékenységi körükben ez szerepel. (Ahol a szakmai szövetségnek volt honlapja és releváns információt tartalmazott.) Az MNB adatbázisából azok kerültek be,

Tudtad, hogy hazánkban…?

Tudtad, hogy hazánkban 390 személyautó jut ezer főre? Ezer lakosra jutó személyautók számaForrás: Eurostat

Magyar flottapiac 1. rész

Mivel a SeaFleet egy flottakezelést támogató szoftver, úgy gondoljuk, hogy hasznos olyan információkat is megosztanunk a megoldásunkat használókkal és a téma iránt érdeklődőkkel, amivel a tudásuk bővül.

Tudtad, hogy néhány autó típusban…?

Tudtad, hogy néhány autó típusban a keréknyomás ellenőrző rendszer valójában nem méri a keréknyomást, hanem a kerekek fordulatszám különbségéből “következtet” a lapos kerékre?

Érvényesíthető kedvezményként a cégautóadóból a határidőben befizetett gépjárműadó összege, ha rossz NAV számlaszámra történt az utalás?

A cégautóadóra kötelezett személygépjármű után fizetendő cégautóadó összegéből levonható ugyanarra a személygépjárműre megállapított, a negyedév ugyanazon hónapjaira járó gépjárműadó összege. Ennek a kedvezménynek az érvényesítési feltétele az, hogy az adóalany a gépjárműadót hiánytalanul és határidőben fizesse meg a hatóság részére. A gépjárműadó megfizetési időpontjának az a nap számít, amikor: az adózó belföldi pénzforgalmi számláját a szolgáltató megterhelte az adót az adóhatóság pénzárába befizették az adót készpénz átutalási megbízás (sárga csekk) keretében postára adták Az adókötelezettségeket a hatóság külön adószámlán, adónemenként tartja nyilván, így ha a gépjárműadó megfizetése rossz számlaszámra, azaz más adónemre került befizetésre, úgy az nem jelenik meg határidőben a gépjárműadó-számlán, tehát nem vehető figyelembe cégautóadó kedvezményként sem. Ha megfizetett adó késedelmesen kerül jóváírásra a gépjárműadó adónemen (akár befizetés, akár más adónemről történő átvezetés következtében), úgy az sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le. Forrás: iriszoffice.hu – A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.