Még az élelmiszer drágulása is befolyásolja az autópiacot

Az uniós átlagnál jobban teljesítünk, de még így is nagyon messze vagyunk a pandémia előtti helyzethez képest. Az első kilenc hónapban 10 százalékkal szűkült a piac, amit több tényező is befolyásol. Nem csak a chiphiány, de még az élelmiszerárak drágulása is. 

Továbbra is kettősség jellemzi az európai autópiacot. Arról már korábban beszámoltunk, hogy hosszú lejtmenet után augusztusban elkezdte behozni a lemaradását az uniós újautópiac. A legfrissebb adatok szerint javult a tempó a hátrány ledolgozását nézve: szeptemberben ugyanis az ACEA (Európai autógyártók Szövetsége) adatai szerint 788 ezer kocsi került forgalomba, közel 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az első kilenchavi adatok szerint majdnem 10 százalékkal - több mint 742 ezer autóval - szűkült a piac, ami 6,78 millió darabos eladást jelent. Augusztusban éves szinten 4,4 százalékos volt a plusz, az év első nyolc hónapját pedig 12 százalékos visszaesés jellemezte.

A növekedés és a gyorsulás persze kedvező, de érdemes a helyén kezelni. Az értékesítések ugyanis továbbra is masszívan elmaradnak a járvány előtti szintektől. 2019-ben januártól szeptember végéig az uniós országokban - a Brexit miatt az Egyesült Királyság nélkül - 9,9 millió autó kelt el, vagyis 31,5 százalékos lemaradásban van a piac. Ez pedig alig érzékelhető javulás az augusztusi adatokkal összevetve, akkor ugyanis 33 százalékkal maradtak el a számok a három évvel korábbitól. Tehát hiába az idén augusztusban mért 4,4, valamint a szeptemberi majdnem 10 százalékos bővülés, a pandémia előtti eladásoktól még messze elmarad az uniós piac.

Azt is fontos látni, hogy több, egymással ellentétes tényező befolyásolja, ezáltal torzítja az összképet. Arról már sok szó esett, hogy az akadozó alkatrészellátás, köztük a chiphiány miatt az elmúlt több mint két évben a gyártók nem tudták kiszolgálni a keresletet: sorba kell állni és sokat kell várni az autókra. Az augusztusban és szeptemberben elért növekedéshez pedig hozzájárulhatott, hogy nagyobb volumenben kezdődtek meg az autóátadások Európában, tehát a várakozók egy része megkapta a kocsit. Visszafogja ugyanakkor a piacot az Európa-szerte gyorsuló infláció, részben a magasabb energia- és élelmiszerárak miatt. Ilyen helyzetben a háztartások jelentős része óvatosabb üzemmódra vált, azaz elhalasztja a nagyobb értékű vásárlásait, amilyen például egy autóvásárlás. Ráadásul az autók ára is jelentősen emelkedett. A teljes kép tehát inkább kedvezőtlennek mondható, különösen a járvány előtti helyzethez viszonyítva. A részletes adatokból látható az is, hogy az országok között igen jelentősek a különbségek.

Ciprus és Lettország könyvelhette el a legvisszafogottabb csökkenést, de mindkét ország autópiaca apró a többséghez képest. A szigetországban kilenc hónap alatt adtak el alig több mint 9 ezer autót, míg Németország - a legnagyobb uniós piac - ezt a mennyiséget másfél nap alatt letudja. A visegrádi országok fej fej mellett vannak és mindannyian a 30 százalék feletti uniós hanyatlásnál jobb eredményt értek el. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban 23-25 százalékos mínuszban vannak hároméves összevetésben, Románia vesztesége is hasonló, 23 százalékos.

A lista végén a Ciprushoz és Lettországhoz hasonlóan kicsi autópiaccal rendelkező Litvánia áll 40 százalékos visszaeséssel. A 600 ezer idén eladott új autóval uniós szinten kiemelt szereplőnek számító Spanyolországban 38 százalékkal kevesebb autó került az utakra. Szintén jelentős 35 százalék feletti mínuszban van Belgium mellett Ausztria és Dánia is.

Forrás: totalcar.hu