Elektromos vs. minden más

 

A "Ezekkel az autókkal lehet sok benzint megspórolni" címen szemlézett cikk roppant tanulságos, ugyanakkor elgondolkodtató is egyben. Az egyértelműen örvendetes, hogy a plug-in hibridek a kezdeti 10-25 km helyett mára képesek akár 100 km fölötti valós elektromos hatótávra. Az ezzel kapcsolatos lehetőségeket szépen kibontja a cikk. Ugyanakkor a vásárlót nem egy paraméter, hanem gazdasági szempontból a TCO érdekli, ha meg „zöld a lelke”, a karbonlábnyom is. Ezek mellé további szempontként megjelenhet a kényelem.

Azt tudjuk, általában nézve ideális autó nem létezik, a választás során mindig nagyon fontos szempont (kéne legyen), milyen célra, milyen várható autóhasználati körülmények közti üzemeltetésre keressük a jó megoldást. A szabályok látszólag egyszerűek. Nézzünk két szélsőséget;

  • városi használatra, azaz napi ~50, de a hivatkozott cikk szerint akár ~100 km-es használat esetén a mai plug-in hibridek a jó választásnak tekinthetők, amennyiben a munkahelyen és/vagy otthon van töltési lehetőség. Ha a munkáltató egzakt elszámolás mellett fedezi az otthoni töltés költségeit is, úgy biztosan igaz ez az állítás. E nélkül persze kevésbé, hiszen a csak benti töltés esetén magas lehet a benzines használat aránya, azaz a dolog könnyen kontraproduktívvá vállhat, ha a dolgozó -anyagilag, de akár kényelmileg is- ellenérdekelt az elektromos üzem arányának a magasan tartásában. Ezen egy jó flotta szabályzat persze sokat segíthet. A privát szférában a házi napelembázis tudja igazán racionálissá tenni az elektromos autózást, főleg, ha az éves elszámolás alkalmazott.
  • hosszabb, pl. ha esetenként több száz km-es utak tipikusak, itthon, a jelenlegi töltési lehetőségeket is ismerve még mindig a diesel a jó alternatíva, ha TCO szemlélettel tesszük fel a kérdést. Persze, ha ez erős városi használattal is párosul, a dolog árnyalódik, bár azt mondják, egy korszerű diesel autó kipufogóján tisztább levegő jön ki, mint amit a légszűrő rendszere beszívott.

Szóval mást diktál a vevő pénztárcája (bekerülési és üzemeltetési költségek), mást a szűk élettér esetében jelentkező környezet terhelés, és ismét más a matek, ha a karbonlábnyom globális hatásait nézzük. Ilyenkor az üzemanyag előállítás hatásait a kitermeléstől a szállításon át az annak az elégetését kísérő károsanyag kibocsátást is figyelembe kell venni, szembeállítva az akkumulátor gyártás és semlegesítés környezetkárosító hatásaival. Utóbbi esetben a felhasználás helyszínétől a káros hatások nagyrészt távol tarthatóak, ami jó, ha ez tényleg távoltartható, ugyanakkor álságos is némileg, de ez már általában „csak” morális kérdés. (Egy ideig). Az elektromos autók használatának a racionalitását nagyban befolyásolja még az az „apróság”, hogy az adott környezetben a felhasznált villamosenergia előállítása mennyire zöld, azaz mekkora a felhasznált villamosenergia előállításában a fosszilis arány. Magyarul, ha környezettudatos megfontolásból kérdés az elektromos autó vs. robbanómotoros autó dilemma, akkor ezt az billentheti az elektromos autók felé, ha sok a zöld energia

  • naperőmű (amikkel kezdünk jól állni),
  • szélenergia (ahol teljesen irracionális módon a lehetőségeink töredékét sem használjuk ki),
  • vízienergia (ahol a lehetőségek korlátosak, ami meg volt, azt a szakmai megfontolásokat felülírva elpuskáztuk).

Az tehát, hogy milyen autókkal lehet sokat spórolni, erősen nézőpont kérdése, azaz nem mindegy, hogy adott személy, vagy cég szemszögéből nézzük, amikor is a TCO a meghatározó, vagy adott város, netán ország szintjén gondolkodunk, amikor már az energiagazdálkodási, a környezetszennyezési és az ebből adódó egészségvédelmi kérdések is forintosíthatók. És persze van a globális, azaz kontinens, sőt, bolygó szintű megközelítés, amikor a karbonlábnyom nem „exportálható”.

A tisztán elektromos autó tehát egy adott környezetben teljesen racionális megoldás, amíg sikerül egy egészséges arányt tartani az ettől eltérő energiaforrású járművekkel. Gondoljunk csak egy katasztófa helyzetre, amikor az áramszolgáltatás -bármilyen okból- akár csak napokra összeomlik, vagy annak a szintje korlátossá válik. A statisztikák szerint Finnországban az új autók kb 80%-a elektromos, ami ebben a közelítésben elég kockázatosnak tűnik. Szerencsére, a gyártók folyamatosan fejlesztenek, és néha egészen meglepő megoldásokkal állnak elő. Ilyen pl. a Mazda MX-30-as modellje. Megéri benzinnel termelni áramot? Ez egy soros hibrid, amiben egy kb 830 cm3-es Wankel-motor termeli az áramot szükség esetén a tisztán elektromos hajtású autó akkumulátorrendszere számára, biztosítva az elektromos autók hajtásrendszerének az egyszerűségéből adódó előnyöket, miközben töltőállomás függetlenséget is ad.

 

Elektromos vs. minden más

Similar articles

Olvasói levél

Olvasói levél

Read more »
2024-es újdonságok a Seafleet flottamenedzsment rendszer szolgáltatásaiban

2024-es újdonságok a Seafleet flottamenedzsment rendszer szolgáltatásaiban

Read more »
Flottakezelés egyszerűen

Flottakezelés egyszerűen

Read more »
Több szempontú flottamenedzsment

Több szempontú flottamenedzsment

Read more »
ERP-ben vagy célszoftverrel oldjunk meg célfeladatokat?

ERP-ben vagy célszoftverrel oldjunk meg célfeladatokat?

Read more »