A gépjármű-flottapiac szereplői
avagy
Kiknek adhat támogatást egy flottamenedzsment szoftver?
A kérdés körüljárását célszerű szerepkörök (munkakörök) szerint elkezdeni, de a cégnagyság (vagy inkább a kezelendő járműpark nagysága), illetve a kapcsolódó tevékenységi kör is elég fontos.
Milyen céllal használnak (vagy kezelnek) járműveket az eltérő tevékenységeket végző cégek?
- Fuvarozók – a teher és személyszállítást és az egyre intenzívebben fejlődő futárszolgálatokat sorolhatjuk ide elsősorban. Az alaptevékenységük a jármű használatra épül. Számukra a jármű maga a termelőeszköz, aminek a sofőr elengedhetetlen kiegészítője. Ennek a párosnak a költsége adja az üzemeltetési költség vastagját.
- Corporate jellegű flották – amikor az alaptevékenység (legyen az élelmiszer gyártás, telekom szolgáltatás vagy építőipari tevékenység) végzéséhez a mobilitás, a szállítás fontos feltétel. Itt a személyautók és a haszonjárművek egyaránt előfordulnak, a járművekben hivatásos, vagy úrvezetői jogosítvánnyal ülnek munkatársak.
- Magánszemélyek, akik megengedhetik maguknak (vagy a nagy rohanásban rákényszerülnek), hogy járműveiket valaki segítsen kezelni, legyen szó lejárt műszakiról, káreseményről, vagy sürgős javításról. (Ez elsőre jelentéktelennek tűnő szegmens, de szemlátomást növekszik.
- Flotta szolgáltatók, Dealerek – fenti három terület kiszolgálói, akiknél a fókusz nem a használaton, hanem a finanszírozáson és a napi üzemeltetés támogatásán van. Ez a terület (ahogy a többi is) felosztható sokkal finomabban is attól függően, mi a tényleges szolgáltatáskör (komplex szolgáltatás, tartós bérleti szolgáltatás, napi bérlet, stb.), de ez most kevéssé fontos.
- Fleeterek – akik a flotta kezelés terheit igyekeznek csökkenteni kiszolgált ügyfeleik, azaz Corporate jellegű flották, esetleg magánszemélyek vonatkozásában.
Munkakör szerint kikre milyen feladatot ró a flottakezelés használói, illetve szolgáltatói oldalról?
Használói oldal:
- Flotta menedzser – A kezelt flotta méretétől függően ő lehet a terület szakmai irányítója, de akár egyszemélyes „hadseregként” minden kapcsolódó feladat generál felelőse, így az ő szerepe a legkevésbé definitív. Ami biztos; elsősorban azért felel, hogy műszakilag „működjön”! a flotta. Tőle elvárt, hogy a beszerzések, a jármű üzemeltetés szituációfüggő legyen, azaz hosszú utakat megtevő kereskedőnek dízel, csak városban közlekedő - olcsón tölteni képes - munkatársnak plugin hibrid autót biztosítson (javasoljon). Aztán hogy ezt az észszerűséget a gyakorlat, hogy írja felül, az már nem feltétlen szakmai, vagy gazdaságossági megfontolások mentén dől el, sokkal inkább a belső erőviszonyok, a HR szempontok kerekednek felül.
- Pénzügyi (gazdasági) vezető – A működőképesség természetesen számára is fontos, de nála legalább annyira az is szempont, hogyan lehet - hosszú távon - a legköltséghatékonyabban üzemeltetni a flottát. A fenti példa tehát nála is példa, de az is szempont, hogy adott célra a megfelelő eszköz került-e kiválasztásra, hogyan alakul az egyes járművek kihasználtsága, sőt, a járművekhez kapcsolódó munkatársak állásidején mennyit bukik a cég.
- HR vezető – látszólag köze nincs a dologhoz, pedig elég sok múlik azon, mennyire szabad a vásár a járműpark kialakítása (no meg használata) során, a gépkocsi használat mennyire a jó érdekérvényesítési képességekkel rendelkező munkatársak igényeit, nem pedig a gazdasági racionalitást szolgálja. És persze, néha az „egy számmal nagyobb autó”, vagy a lazábban kezelt km keret is lehet gazdaságilag racionális, ha ezzel lehet egy kiemelkedő munkatársat megszerezni, vagy megtartani. Szóval ebből a közelítésből az autó nem csak termelő, vagy termelést segítő eszköz, hanem motivációs és munkaerő megtartó eszköz is, a kényes egyensúlyt pedig gyakran nehéz megtalálni.
- Felelős használók – azaz sofőrök, akik az adott járművet használják. Ez történhet szorosan a munkához kapcsolódóan (pl. egy buszsofőr, egy kamion vezető), vagy csak támogató, esetleg kényelmi, vagy státusz jelleggel ilyen-olyan saját használatba adott személyautó. Utóbbi már elég erős HR vonatkozásokat is hordozhat.
- Flotta adminisztrátorok – a flotta menedzser irányítása alatt dolgozó munkatársak. Esetükben kiemelt feladat, hogy az idejükkel hatékonyan gazdálkodjunk, ne biorobotként, hanem egy célszoftverrel támogatott, jól felépített folyamatba építve, minél átláthatóbban végezzék a munkájukat.
- IT üzemeltetők – belső üzemeltetési rendszerek esetén van elsősorban bevezetés támogatási és napi üzemeltetés támogatási szerepük. SaaS megoldás esetén nincs napi feladatuk. Az információ és adatbiztonsági kérdésekben természetesen megkerülhetetlenek.
Mehetnénk tovább a finomságok irányába, mint kár ügyintéző, adózási feladatok, flottaenergetikai és környezetvédelmi szabályok, kontrolleri feladatok, belső ellenőrzés munkatársai, és így tovább, de a gondolatébresztéshez ennyi talán elég. Ebből a felsorolásból is jól látszik, hogy a flotta üzemeltetés sok szerepkörös feladat, az egyes szerepkörökhöz jócskán eltérő tevékenységek tartoznak, amik ellátásához nagyon praktikus, ha nem tíz helyről, hanem egy rendszerből lehet konszolidált adatokat kinyerni. Adatvédelmi szempontból is megnyugtató módon, GDPR szabályokat is figyelembe véve.
Pillantsunk rá a másik oldalra is.
Szolgáltatói oldal, azaz:
- Gépjármű kereskedő cégek Dealerek – kiemelten a tartós bérleti konstrukciót alkalmazók. Számukra kiemelten fontos az értékesítési folyamat támogatása (árkalkuláció, ajánlatadás, szerződéskötés, számla információk ütemezett előállítása), de a beszerzési folyamat, illetve a végértékesítés is támogatandó terület.
- Flotta szolgáltatók – mint fent, de jóval komplexebb szolgáltatást nyújtanak, így náluk az üzemeltetéstámogatás, szervizelés, gumimenedzsment, csereautó kezelés is izgalmas, sőt, nekik a típus specifikus üzemeltetési információanalízis is elemi érdekük.
- Fleeterek – jellemzően a corporate jellegű ügyfelek (néha magánszemélyek) támogatói. A szolgáltatásuk lehet szakmai és/vagy élőerős támogatás jellegű. A szerepük felértékelődőben van, bár sok esetben csak hatékony IT háttérrel tudnak igazán eredményesek lenni.
És hosszú a sor, hiszen ide sorolhatók a leasing cégek, a biztosítók, gépkocsi szervizek, gumis cégek, GPS-es járműkövető és vagyonvédelmi szolgáltatók, vagy olyan adatszolgáltatók, mint a Jato, az Audatex, vagy Eurotax,
A kérdés tehát nem is az, kinek ad (vagy kéne adjon) támogatást egy célszoftver, hanem hogy ezt milyen szinten teszi, vagy tudja tenni.
A flottakezelés elméleti alapjait, gyakorlatias praktikáit, a jól kialakított car policy előnyeit, avagy az ennek a hiányából adódó hátrányokat járjuk körbe a közeljövőben. Föltárva az esetleges szoftver bevezetés, és/vagy a be nem vezetés kockázatait. Azaz; mit nyerhetünk és mit veszíthetünk. Sok érv van mindkét oldalon. Kérdés, mi ezek eredője?
Bontsuk ki közösen.