2035-re betiltják a belső égésű motoros autókat, de mit jelent ez nekünk?

Kizárólag elektromos hajtású új autókat lehet forgalomba helyezni az Európai Unióban 2035-től. Az erről szóló javaslatot az Európai Parlament plenáris ülésén fogadták el a döntéshozók. Igaz, a szabályozás még nem nyerte el a végső formáját, a tagállamokkal külön is egyeztetnek, ezt követően, de még ebben az évben alakulhat ki a végleges jogszabály.

Miről döntöttek konkrétan?

Természetesen nem hirtelen döntésről van szó. Az egyre nehezebben teljesíthető kibocsátási normák is nyomást jelentettek a gyártók számára, jó ideje folynak már az egyeztetések az átállásról, így leginkább a szigorítás mértéke, valamint a határidő volt kérdéses. Az Európai Bizottság már tavaly elkészítette javaslatát, amelyben 2035-öt jelölték meg céldátumként, méghozzá az új személyautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes, száz százalékos csökkentésére vonatkozóan. Azóta ezt egyes autógyártók és érdekképviseleti szervek úgy próbálták puhítani, hogy a csökkentés csak 90 százalékos legyen. Ez a módosítás nem járt sikerrel, a mostani plenáris ülésen ugyanis leszavazták, ragaszkodva a teljes villanyosításhoz.

 

Arra kicsi az esély, hogy a tagállamokkal történő egyeztetés után érdemben változzon az EU álláspontja, és a mostaninál enyhébb feltételekkel léptessék érvénybe a szabályozást. Tehát minden jel arra mutat, hogy 2035-től eltűnnek a belső égésű motorok, mind a benzinesek, mind a dízelek. Bár a megfogalmazás szerint a lokális szén-dioxid-emisszió megszüntetése a cél, és ebbe a körbe akár a belső égésű, de hidrogénnel hajtott modellek is beférnének, ám ez a technológia az eddigi tapasztalatok alapján nem tűnik igazán életképesnek. Fontos még megemlíteni, hogy a tilalom jelen állás szerint személyautókra vonatkozik, a teherszállítást elkülönítve kezelik.

A meglévő autókat nem kell eldobni

Lényeges továbbá, hogy az új autókról van szó, vagyis nem az történik, hogy 2035-tól tilos lesz benzines vagy dízelautót üzemeltetni. Hosszú időt vehet még igénybe, hogy megtörténjen a teljes átállás, és a hazai autópark összetételéből, átlagéletkorából okkal következtethetünk arra, hogy Magyarországon még tovább tart majd, mint azokban az országokban, ahol már jelenleg is nagyobb arányban futnak elektromos járművek.

Ezt a folyamatot különféle intézkedésekkel próbálhatják felgyorsítani majd az EU tagállamainak döntéshozói. Eszköz lehet akár a villanyautó-vásárlás támogatása, valamiféle roncsprémium bevezetése, de szintén ösztönzően hathat, csak éppen pont a kellemetlenebb oldalról az esetleges büntetőadók bevezetése, az üzemanyagárak felsrófolása. A szabályozás életbe lépését megelőző években már jelentősen megcsappanhat a belső égésű motoros autók eladása, visszatartó erő lehet a közelgő szigorítás.

Ki engedheti meg magának a villanyautót?

Kulcskérdés persze a lecserélődés szempontjából, hogyan juthatnak a vevők elektromos autókhoz. Az autópiacon ugyanis jelenleg erőteljes drágulás figyelhető meg, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy megfordulna a trend a közeljövőben. A legolcsóbb új villanyautó a Dacia Spring, amelyért 7-8 millió forint közötti összegeket kell kicsengetni, de használt alternatívát sem találunk 3 millió alatt, ráadásul ezek még jórészt erősen kompromisszumos megoldásnak mondhatók.

Az Európai Parlament döntésével a javaslatot előterjesztő Jan Huitema szerint egyértelmű utat jelölnek ki az autóiparnak, és ösztönzik az innovációt. A képviselő azt is hozzátette, hogy a fogyasztók számára olcsóbbá válik az elektromos autók vásárlása. Azt viszont nem részletezte, hogy ennek érdekében dolgoznak-e központi támogatási csomagon, vagy pusztán a villanyautók gyártási kapacitásának növelésétől reméli az árak mérséklődését. A legtöbb autógyártó egyébként már korábban bejelentette saját céldátumait az átállással kapcsolatban. A Ford és a Volvo például kifejezetten támogatja a javaslatot, a Volkswagen pedig szintén tervbe vette a belső égésűek forgalmazásának leállítását. Fájdalmasabban érintheti viszont az intézkedés a japán vagy amerikai gyártókat.

Az autók szén-dioxid-kibocsátásának lenullázása egyébként egy nagyobb program része. A Fit for 55 klímavédelmi csomag célja az EU károsanyag-kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentése 2030-ig. Annyi biztos, hogy az autózást érintő döntéseknek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból komoly hatásai lesznek.

Forrás: Totalcar