Használt ruhából készül az új Skoda

Kép: https://www.skoda-auto.com/

Az autógyártás során tehát egyre több anyag kerül újrahasznosításra, PET-palackok-, halászhálók-használt ruhák és különféle műanyag hulladékok kezdhetnek így új életet.

A Dacia Duster legújabb, harmadik generációs modelljében, a Starkle-ban 20 százalék körüli recikált műanyag került felhasználásra, plasztikokból pedig jutott az autó külsejére és az utastérbe is. A karosszériaelemei nem igényelnek fényezést, ütésállóak, nem karcolódnak és ellenállnak az UV sugárzásnak is. Emellett nem a legkönnyebben újrahasznosítható PET palackokból, hanem régi lökhárítókból, és egyéb műanyagokból készülnek. Az amúgy hulladékká váló 1 tonnányi műanyag újrahasznosításával 830 kilogramm kőolaj spórolható meg, illetve 1 tonnányi CO2 légkörbe jutását lehet megelőzni.

A 20 százalékos újrafelhasználás jelenleg elég jó arány, bár a jövőben ez tovább fokozódhat. A Mercedes-Benz például 2039-re az újrafelhasznált anyagok arányát 40 százalékra szeretné feltornázni, többek között régi halászhálókból, és PET palackokból készült termékekkel. Emellett a CO2 lábnyom csökkentése is cél, ezt a valódi bőr szintetikus anyaggal kiváltásával tervezik elérni.

A Volvo a 2025 után érkező új autóinak 25 százalékát adják majd újrahasznosított vagy bioműanyagból készülő alkatrészek. Ezek először a műszerfalban, padlószőnyegben, ülésekben jelennek meg. Ennél valamivel jobban áll a BMW az újrahasznosítás terén, ők már most 30 százalék körül használnak újrahasznosított anyagokat az autógyártás során, és ezt az arányt a jövőben 50 százalékra tervezik emelni. A Hyundai-nál régi farmerek újrahasznosításába fogtak, a végeredmény itt is olyan izgalmas kinézetű és az autóban hasznos kiegészítők, mint az ülésvédő párna, az első ülések háttámlájára szerelhető praktikus zsebes tároló vagy a csomagtartó padlójához tépőzárral rögzíthető táska. Ezek mindegyike használt, kidobásra ítélt farmerből készül, amit bármelyik Hyundai kereskedésben le lehet adni.

Itthon nem igazán múlik azon egy autóvásárlás, hogy a bőr korábban egy állaton szolgált-e vagy műanyagból, növényi rostokból kotyvasztották ügyes vegyészek a kárpitot. Magyarországon leginkább az ár-, a fenntartási költségek és a fogyasztás dönt, a többi kevésbé fontos szempont. A fenntarthatóság valószínűleg csak pár kedves őrült autóválasztására van hatással. Pedig az autógyárak rákaptak a zöld vagy éppen újrafelhasznált anyagok használatára és ezt szorgosan kommunikálják is.

Amíg a műanyagok újrahasznosítása a gyártók számára kihívást jelent, addig bolygónk számára egy létfontosságú kérdés. Az autóiparban egyre nagyobb teret kapó újrahasznosítás megmutatja, hogy a hulladék is lehet értékes anyag, mely által a körforgásos gazdaság fejlődése idézhető elő, az emberekben pedig tudatosítja a fogyasztói felelősséget a fenntarthatóság- és a környezetvédelem irányába.

Forrás: vezess.hu